Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-09-20 / 76. szám
1980. szeptember 20. Békés 5 „A kereskedelem veszteségforrásai“ rövid ismertetése. Minthogy a forgalom emelése — a mai általános gazdasági helyzet következtében — az egyes cégek erejéből nem vihető keresztül — az egész világon csökkent a fogyasztás — szükséges, hogy minden vállalat a mai forgalma mellett igyekezzen üzletét oly módon jövedelmezővé tenni, hogy az üzletvezetésből származó minden cseppnyi fölösleges veszteséget elkerüljön. Ez nemcsak az u. n. üzleti regie leépítésére vonatkozik, mert az üzleti költségeken kívül számos olyan területe van az üzletvezetésnek, ahol veszteség érheti a vállalatot, anélkül, hogy ezekről a veszteségekről a vezető tudomással birna. Ezek az úgynevezett „rejtett veszteségforrások“. Előfordulhatnak ezek az üzleti tevékenység minden fázisában, tehát a bevásárlásban, a raktározásban, az eladásban. A külföldi szakirodalom igen gazdag az u n. gazdaságtudományi munkákban, de ehhez hasonló mü még ott sem jelent meg. Amerikában és Németországban évekkel ezelőtt már kidolgozták az u. n. „ipari veszteségforrásokat“, melyek a cikkek termelésénél állhatnak elő. De — mint tudjuk — a kereskedelem az iparral egyenlő fontosságú, sőt maguknak az ipari vállalatoknak is igen fontos, hogy necsak olcsón termeljenek, hanem termékeiket kis költséggel tudják forgalomba is hozni. E tabella tehát nem csak a kereskedelmi, hanem az ipari vállalatokat is egyformán érdekli. Az ebben feldolgozott kérdések és megoldások éppen úgy vonatkoznak a kis cégekre, hol a tulajdonos maga, vagy egy-két alkalmazottal látja el üzleteit, mint a nagy vállalatokra. A munka értékét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a genfi „ Nemzetközi racionalizálási intézet“, mely az összes gazdaságtudományi szakirodalom a tudományos üzletvezetés tapasztalatainak nemzetközi gyűjtőhelye, a tabellát angol és francia nyelven is forgalomba fogja hozni, illetve tagjainak kiosztani. A tabella feldolgozza a „Bevásárlás“, „Raktározás“, „Eladás“ és „Üzleti költsége*“ területén előfordulható veszteségeket és rámutat azokra az előzetes intézkedésekre, melyek által ezek a veszteségek kiküszöbölhetnek vagy legalább is a legkisebb mértékre szoríthatók. Ára 1.80 pengő. Megrendelhető Dobay János könyvkereskedésében. Tolsztoj N. L: Mérceláb. Regény. Az orosz költőóriás munkásságának egyik legérdekesebb fejezete kisebb alkotásai amelyekben csodálatos irói művészete teljes szépségében megmutatkozik Megtaláljuk bennük a nagy iró sokszor vitatott, de mindig emelkedett és mélységesen emberi etikáját csakúgy, mint páratlanul érdekes ember és helyzetábrázoló készségét. Tolsztoj, a regény Michel Angelo Buonarottija szeretett olyan tárgyakat kiválasztani, amelyeket előtte más irók is feldolgoztak, vagy amelyek a viládirodalom folytonosan visszatérő sablonjai között szerepelnek. Az ilyen tárgyak feldoldozása alkalmat adott neki, hogy az ismert megoldással szemben a maga eredeti gondolatait maradéktalanul érvényesíthesse és uj, a régitől elütő formában és eredménnyel győzze meg olvasóit. Tolsztoj munkásságának ebből a köréből való a „Mérceláb“ cimü hires kis regénye, egy elöregedett ló életének és kimúlásának története és benne a lovak „társadalmának“ szenzációsan érdekes rajza Tolsztoj a régi ösvényeken halad, amikor a Mércelábot és a ménes többi lovát emberi módon beszélteti, de teljesen uj és igazán csak az ő nagy művészetével lehetett fölépíteni úgy ezt a kis regényt, hogy a lovak társadalma nemcsak az emberi társadalom szimbóluma, hanem a kétféle eseménycsoport — emberek és lovak története — párhuzamosan halad, kiegészíti és föltételezi egymást. A kis regény szerkezete és fölépítése egyszerre a legtökéletesebb irodalmi müvek közé emeli. A történet érdekessége. Tolsztoj mondanivalóinak kiapadhatatlan gazdagsága pedig olyan, hogy az olvasó figyel mét egyszerre megragadja és nem bocsátja el addig, amig végig nem olvastuk. Tolsztoj számtalan olvasója örömmel fogadja majd ezt a kis regényt, amely kiegészíti előttük az iró arcképét, azoknak pedig, akik még nem jutottak el hozzá, keresve sem tudnánk alkalmasabb bevezető regényt ajánlani a „Mérceláb“ drámai történeténél. A „Mérciláb“ magyar fordítása Szélpál Árpád fotomontázs borítékával jelent meg, a Világosság- nyomda tökéletes szedésével és nyomásával. SPORT. GyAC—Előre Az őszi szezon egyik legkiemelkedőbb mérkőzése lesz vasárnap a vásártéri sporttelepen. Az „örök második“ helyezett mindig nagy csatát vívott a GyAC cal s már szinte hagyományszámba megy a döntetlen, annak dacára, hogy itt a GyAC, Csabán az Előre volt a favorit. Bizonytalan kimenetelűnek ígérkezik most is a mérkőzés A GyAC még nem érte el legjobb formáját, nem is bírja még végig a tempót; ezzel szem ben vasárnap már feltűnő gólképesen játszott A túrát járt Előre két nagy győzelem után — köztük a GyTE is — múlt vasárnap súlyosnak látszó 4 : 1 vereséget szenvedett, igaz, hogy a Bohntól, ami mindjárt csökkenti a látszatot. A GyAC-nak múlt vasárnapi játékánál jobbat, de hasonló kapu előtti erélyességet kell produkálni s ebben az esetben eredményt is fog elérni. A teljesen nyíltnak látszó mérkőzést bármelyik fél is megnyerheti, de a döntetlen sorozat valószínűleg folytatódni fog. GyAC II-Előre II. A szövetségi dij mérkőzésnek az Előre biztos favoritja. Csabai Máv-GyTE Lényegesen könnyebb dolga lesz a GyTE- nek Csabán a vasutasok csapatával. Tavalyi szerencsés sikereik és helyezésük után nem valami biztató előjellel startolt a Máv. A demoralizált CSAK-ot ugyan súlyosan megverte, de két meglepő vereséget szenvedett. Mindentől eltekintve a megerősödött csatársoru GyTE-t a Mávnál lényegesen jobbnak ttrtjuk s ezért a GyTE biztos győzelmét várjuk még a csabai pályán is Máv. II-GyTE II. Ha a GyTE II. nem pedig az ifi csapata megy át a leggyengébb csapat ellen győznie kell. Tennis. Csütörtöktől vasárnapig rendezi a GyAC kizárásos tennisversenyét, melyre igen nagy számban adták le nevezéseiket játékosaink s igy a népes mezőnyök meccsein nivós küzdelmekre van kilátás. MILT-TÉB. G rovatban közlőitekért felelősséget nem váHal a szerkesztőség. Tisztelettel értesítem a nagyközönséget, hogy volt feleségem, szül. Dósai Terézia tőlem 7 éve különváltan ól, miután üzletet nyitott, hitelezőivel szemben semmiféle tartozásáért felelősséget nem vállalok. Gyula, 1930. szeptember 5-ón. 2-5 Körmendy Sándor.
