Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-09-20 / 76. szám
2 Békén 1930. szeptember 20 szakaszába ütköző gyilkossággal vádolja. A kihallgatás során Csőké István a legnagyobb lelki nyugalommal mondja el a gyilkosság lefolyását, a holttest elrejtését. Felesége és anyósa tagadják, hogy felbujtót ták volna Csőkét a gyilkosságra. A nyomo zás során ezt csak azért vallották, hogy mentsék Csőke Istvánt. A tanuk — köztük néhai Vámosi fia is — úgy vallottak, hogy az öreg Vámosi pazarló volt, családjával rosszul bánt, iszá- kossága elűzte a háztól a család tagjait is Csőkét a tanuk jóravaló, csöndes embernek vallják, aki gyermek korában anyás természetű volt s ez a természete a háború, a fogság szenvedései után a magábazárkózottsá- gig, az emberektől való félelemig fokozódott. Társaságba nem igen járt. A csütörtök délutáni tárgyaláson a törvényszéki orvosszakórtők terjesztették elő véleményüket. Eszerint Csőké István nem elmebeteg, csak fokozottan befolyásolható, korlátoltan beszámitbató egyén Lapunk zártakor a tárgyalás még folyik. A jövő évi közmunkáiatokról. A folyó évi január hó 1-től szeptember 15-ig, beleértve a városokat és községeket, 1.400.000 P értékű közmunka lett elvégezve, ebből a közúti alapot 817.000 P terheli, szeptember 15-től az év végéig kb. 700.000 P értékű közmunka fog elvégeztetni, ennek túlnyomó része azonban a közúti alap terhére folyamatban levő utépitési munkálatokra esik. Az alispán nzeket az adatokat jelentette be a belügyminiszterhez, távirati felhivásra. Hogy a jövő évben, amire nézve a belügyminiszter szintén adatokat kért, a vármegye, a városok és a községek milyen közmunkákat fognak teljesíteni, azt az alispán annál kevésbbé tudta bejelenteni, mert hisz a községek költségvetése nagyrész ben még nincs felülvizsgálva, de egyébként is megállapítható, hogy a községi költség- vetésekbe számbavehető közmunkát felvenni nem lehet, mert arra fedezete a községeknek nincs, a felsőbb hatóság azt úgy sem engedélyezné, mert hosszú lejáratú kölcsön nél kül, amire most alig van kilátás, a különben is nagyon magas községi pótadónak ismételt tekintélyes emelésével lehetne csak a fedezetet biztosítani. A városoktól és községektől tehát ilyen körülmények között, a munkanélküliséget 8zámbavehetőleg enyhítő közmunkák elvégzését a jövő évben várni nem lehet. A vármegye háztartási költségvetésében tatarozásokra mindössze 20.000 P van felvéve, tehát olyan kis összeg, ami komoly segítségnek nem tekinthető. A folyó évre ugyanennyi összeg volt a költségvetésbe felvéve és ebből is a költségvetés tárgyalásakor csak 5000 P-t akart a felsőbb hatóság engedélyezni és csak nagyon hosszas érvelés után lehetett kivinni azt, hogy a 20.000 P t benthagyták a költségvetésben, de kijelentették a minisztériumban, hogy jövőben csak 5000 P-t fognak engedélyezni. Reméljük, hogy a nagy munkanélküliségre tekintettel a 20.000 P t a jövő évre is benthagyják a költségvetésben. A vármegye érdembevágó közmunkákat csakis a közúti alap terhére tudott eddig is végeztetni. A vármegye jövő évi közúti költségvetése csak december hónapban fog ösz- szeállittatni és a közgyűlés által tárgyaltatni, de a vármegye vezetőségétől kapott értesülés szerint, a most folyamatban levő útépítések a közúti alapnak rendes évi jövedelméből, továbbá külföldi és a svájci kölcsönökből eddig rendelkezésre álló tőkéje teljesen fel lesz használva, úgy, hogy a jövő évi költség vetésben már nagyobb szabású közmunkákat biztosítani nem lehet és nagyon jó lesz, ha a már megépített utak fenntartását képes lesz a vármegye, egyedüli jövedelméből, a közmnnkából és közúti adóból fedezni. A közúti alapnak most említett jövedelme mindössze 1,300.000 P, ebből azonban a külföldi kölcsönre és a svájci kölcsönre a jövő évben 600.000 P fizetendő tőke és kamat címén. Ezek szerint a megmaradó összeg olyau csekély, hogy abból a közúti alapnak személyi és évről-évre előálló dologi (hengerelési stb.) szükségletei is alig lesznek fedezhetők. Uj utak építésére gondolni sem lehet mindaddig, mig a közúti alap egy nagyobb összegű hosszú lejáratú kölcsönt nem fog felvenni. Megjegyezzük, hogy a külföldi kölcsönre még 16 éven át évi 400.000 P-t, a svájci kölcsönre pedig 3 éven át összesen 630.000 P-t kell a vármegye közúti alapjának egyedüli jövedelméből, a közmunka és közúti adó terhére kifizetni. A folyó évi költségvetésbe az öcsödi és a békési hidak átépítésére egy jelentékeny összeg volt felvéve, mivel azonban ezek a munkálatok az idén nem lesznek végrehajtva, ennélfogva ez a két munkálat az egyedüli, amely nagyobb kereseti lehetőséget nyuj a jövő évben a munkanélkülieknek. Csak helybeli iparostól és kereskedőtől vásároljunk! Telefon 82. Telefon 82. „KIRÁLY“ Filmszínház Gyula, Báró Wenckheim Béla-utca 6. sz. 1930. évi szeptember 20-án és 21-én Szombaton Vasárnap délután 1/ü és este ',29 délután 3 <4, ’Jj* és este érakor Va# órakor Magyar Híradó 336. sz. honi aktualitások 1 felvonásban. Aki másnak vermet ás ... amerikai burleszk 2 felvonásban. Világattrakció! Közkívánatra repriz! GBETA GARBO legszebb filmje VAD ORCHIDEÁK jávai szerelmi románc 12 felvonásban. SÍREMLÉKEKET, sirszegélyeket és minden e szakba vágó temetői munkákat a legjobban és legolcsóbban készít MOGYORÓSSY SÁNDOR szobrász, kőfaragó, kő, műkő és betonáru ipartelepe Gyulán, az evengélikus templom mellett. — Kedvező fizetési feltételek. — Tervrajz és költségvetés díjtalan. 49 i 8—10 v Egy közbeszólás korul. Báró Apor Vilmos dr. apátplóbános, Gyula város képviselőtestületének tagja az alábbi levelet intézte szerkesztőségünkhöz: Tisztelt Szerkesztőség ! A „Békósmegyei Hírlap“ hétfői száma a képviselőtestületi gyűlésről szólva kissé rikító színekkel ecsetelte azt a kis incidenst, mely Pfaff Ferenc képviselőtestületi tag beszéde alatt egy közbeszólásom révén kelotkezett. Szükségesnek tartom kijelenteni, hogy nem volt szándékomban bárkit is személyében megtámadni, avagy Pfaff Ferencet destruktívnak és izgatónak jellemezni Nem a személy, nem az egyéni szándék, hanem az elhangzott szó volt kritikám tárgya. Pfaff Ferenc szavait pedig igy hallottam: „Hiába szavazunk meg bármit, mert ez a költségvetés (100%-os pótadóva!) is fel fog borulni és az is, mely utána következik.“ Ezt a kijelentést „desperado“-nak neveztem és — elismerem — éles hangon tiltakoztam az ellen, hogy ilyen lehangoló és csüggeteg lelkülotet vigyünk bele az amúgy is eléggé sújtott és kishitű közönségbe. Mert, ha olyanok, kiknek kenyere az izgatás, sötét jövőt és reménytelenséget prédikálnak, nem csodálkozom rajta; hogy egy éhező munkanélküliből kitör az elkeseredés jajszava, meg tudora érteni; de úgy vélem, annak, akinek megvan hála Istennek a minden napi kenyere, ma csak azon kell gondolkoznia, hogyan segíthet nyomorgó felebarátján ós hogyan önthet bizalmat ós életkedvet súlyosan megpróbált embertársai leikébe. Aki máskép tesz, az nem épit, hanem rombol, nem bókét teremt, hanem olajat önt a tűzre. Szívesen elhiszem, hogy Pfaff Ferenc urnák nem ez volt a szándéka, de szavai, ahogy az ülésteremnek akkori izzó légkörébeú elhangzottak, egyenesen kihívták a kritikát. Szerkesztő urnák tisztelő hive Apor Vilmos. Napközi otthon. A gyulai népiskolákkal kapcsolatban a város, intézetek, intézmények ás jószivü emberbarátok segedelmével már éveken át «Napközi otthonok“ állanak fenn, melyeknek áldását száz meg száz szegény gyermek élvezi — tápláló, meleg ebéd alakjában. Az idei nyomorúságos gazdasági óv már előre veti a téli ínségnek sötét árnyékát. Sok családban hiába fog elhangzani a kérő, esdő ima szava: „A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma“ — nem lesz meg a falat kenyér, a tüzelő, a ruhácska, cipőcske. Ennek bekövetkeznie nem szabad 1 Bármily szűkén adta is az alföldi róna az életet, mégis kell módot találni, hogy a kevésből is jusson mindenkinek. Meg keli ujulni a krisztusi csudának, amely öt árpakenyórből és két halacskából ötezer embert kielégített. A szeretet sugallta áldozatkészség, segíteni akarás, a felesleges, nélkülözhető dolgokról való önkéntes lemondás, az önzés elvetése és az igazi testvériség megérzése teremtik meg a csudát, mely nem hagyja éhezni a kenyérnólkülit, fázni, dideregni a ruhátlant. Népiskoláink vezetői mindezt tudva, ez utón kérik fel városunk áldozatkész, segíteni akaró közönségét, hogy adakozzanak a „Napközi otthonnak“, ki ki tehetsége és szive parancsa szerint, mert csak úgy lesznek képesek a „Napközi otthonok“ a múlt évhez hasonlóan ez Ínséges esztendőben a szegény tanulóknak naponta meleg ebédet nyújtani. (Sió.)
