Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-08-20 / 67. szám
LXII. évfolyam 67. szám. Szerda Gyula, 1930. augusztus 30, Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Hol vagy István király? Dr. Konkoly Tihamér levele lapunk szerkesztőségéhez Dr. Konkoly Tihamér nyug. vármegyei főjegyző, gyulai ügyvéd, a »Békés* szerkesztőségét a következő nyilatkozat közlésére kérte fel: A »Békés* folyó évi augusztus 13 iki számában a közigazgatási bizottsági tudósításnak személyemre vonatkozó közleményével kapcsolatban, az alispáni előadásra kijelentem, hogy én dr. Daimel Sáudor urat nem vádoltam ássál, hogy a Manzel fegyelmi ügyben meghamisította a tényállást. Ezt bárki állítaná, valótlannak jelentem ki. Ellenben azt állítom és fent ártom, hogy mikor a harmadfokú fegyelmi bíróság, az alsóbbfoku fegyelmi ítéletekre vonatkozó vét- iveket és községi képviselőtestületi határozatokat kívánta: a kézbesítések még nem történtek meg törvényszerűen és as Ítéletek még nem tárgyaltattak le a képviselőtestület által. A hatóságok tehát utólag és rendeletileg intézkedtek a kézbesítések — illetve a képviselőtestületi határozatok meghozatala iránt, holott eme elmnlasstott jogcselekmények, as általános jogelvek sserint többé hatályosan nem pótolhatók. Tisztelettel Dr. Konkoly Tihamér, ügyvéd. Kitüntetett gyulai iparosok az orosházi kiállításon Sál József aranyoklevelet, Kiss Amint megírtuk, nagy érdeklődés kíséretében nyitották meg az orosházi mezőgazdasági és ipari kiállítást csütörtökön délelőtt. A délelőtt folyamán megejtett díjazás Gyula városának is dicsőséget hozott, amikor két kiállítója a nagyközönség elismerése mellett szép kitüntetésben részesült. Sál József butorgyáros uj tipusu iskolapadokat állított ki, amelyek célszerűségi, valamint egészségügyi szempontból, tartósságukért és csinos kiállításukért a hivatalos bírálók és a nagyközönség általános elismerését vívták ki. Itt jegyezzük meg, hogy ezeket az uj tipusu iskolapadokat az ország több régi, de főleg uj iskoláiban alkalmazzák. A messze földön kitűnő nevű Sál József arany oklevelet nyert a kiállító asztalosok csoportjában. Ugyancsak örömmel jegyezzük fel, hogy az orosházi kiállítás másik gyulai szereplője : István esüstokievelet kapott. Kiss István bádogosmester széleskörben kel tett feltűnést és elismerést kiállított ízléses és praktikus munkáival, melyek az e szakmában való meglepő haladást és modern fejlődést bizonyítják. Kiss István kiváló bádogosmesterttn- ket a bíráló bizottság eziistoklevéllel tüntette ki a bádogos szakmában. Őszinte szívvel gratulálunk a kitüntetett két előkelő kiállítónak. Ez a kitüntetés annál nagyobb értékű, mert hiszen valamennyien tudjuk és látjuk a gyulai iparostársadalom nehéz és katasztrofális helyzetét. Ez a két szép kitüntetés biztosítéka a magyar ipar töretlen élni és fejlődni akarásának s mintegy büszke és bátor útmutatás a jövőre: a gyulai iparosság méltó lesz és marad régi nagy híréhez, tiszteletreméltó tradícióihoz Ebben a tu datban szeretettel üdvözöljük a kitüntetett cégeket. Békésvármegye a többi vármegyékhez képest, még irigylésre méltó anyagi helyzetben van■ Vad vágtatásban száguldoztak szélnél gyorsabban a magyar lovasok, az erdők mélyén fehér lovakat áldoztak Hadúrnak, de nyugatról keresztény papok jöttek sa templomok kövére büszke, dacos fejek hajoltak. Az idők szavát, az evangélium sugallatát érezte meg a bölcs és zseniális diplomata. Szent István, amikor népét Krisztushoz vezette s eljegyezte a magyart a nyugati civilizáció, a haladás nagy eszméjének. Ha végignézünk e nemzet történelmén, dicsőség és letipródás váltakozik benne. A történelem fényes lapjairól, gyászos eseményeiből azonban kicsillan egy hatalmas tanulság: ez a nemzet isteni küldetésének köszöni fennmaradását. Ezt a nemzetet Isten karja védte, ha hü volt hozzá s Isten karja sújtotta, ha elfordult tőle. A bűnbánat, a megalázkodás idején a Patrona Hungáriáé boritotla rá áldott palástját és virágoskert lön a pusztaság után Magyarország földje. A történelem leggyászosabb korát éli most a magyar. De ma, dómokban és kis falusi templomokban fölzokog az ének: „Hol vagy István király, Téged magyar kíván, Gyászos öltözetben Te Előtted sírván. “ A zokogásban bünbánat vagyon, de kicsendül belőle az élniakarás, a történelmi elhivatás. Az imádságos ének száll-száll az Ég felé s tudja, érzi ez a nép, hogy virágoskert lesz ismét Pannónia, amelyért felajánlotta Liliomos Fiát az első szent király s amelyet Szűz Mária oltalmába ajánlott mindörökre. A Binyhi-, hfttttf-, füll!«! Szent isüi-itt Méh Imii! aiüuszlns 23-íil zt-ii izszenfet teszi ti. A gyulai Bonyhádi-, Nagyváradi-, valamint Szent István utcák újra burkolásának terveit a vármegye alispánja azzal adta ki Gyula város polgármesterének, hogy azokat e hó 23-tól 28 ig terjedő időre tegye közszemlére és tegye közhírré. A műszaki tervek alapján a helyszíni bejárás szeptember 6 ának délelőtt 9 órájára Gyula város polgár- mesteri hivatalába lett kitűzve és annak vezetésével az alispán dr. Márky Barna várm. főjegyzőt bízta meg. A községi alkalmazottak fizetésére szolgáló összegeket, tudvalevőleg negyedévenként a vármegye által kezelt u. n. Községi Alkalmazottak Fizetési Alapjába kell az egyes elöljáróságok részéről befizetni. Az is köztudomású, hogy mivel az év első nyolc hónapjában az adók nehezen folynak be, ezért a községi alkalmazottak fizetésének rendes időben való kiszolgáltatása, minden hónapban igen nagy gondot okoz a vármegye vezetőségének. Mivel most már a termés be van takarítva és igy az adófizetők nagy részének az adófizetés lehetősége az eddiginél inkább meg van, ezért a vármegye alispánja egy hosszabb rendeletben szigorúan utasította a községeket, hogy most már a leglelkiismere tesebbeu tartsák kötelességüknek, hogy hátralékos tartozásaikat a községi fizetési alapon, annál inkább befizessék, mert ellenesetben a községi alkalmazottak fizetési alapja, az alkalmazottak fizetését nem lesz képes a kellő időben folyósítani. A községek túlnyomó része hátráíékban vaü, ezek között vannak egyes községek, és pedig — sajátságos, — hogy nem a legszegényebbek, hanem inkább a legnagyobb és jómódú községek, amelyek hátraléka tekintélyes összeget tesz ki, azon ban van egyetlen egy község és pedig Puszta- földvár, amely már a negyedik évi hátralékot is, amely még tulajdonképen nem ese dékes, szintén befizette és igy nemcsak, hogy hátraléka nincs, hanem 5166 pengő a jövő évre vitetett át, mint túlfizetés a község javára. Igaz, hogy Pusztaföldvár község is