Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-01-22 / 7. szám
I.X1I. évfolyam 7» mmm Szerda %ula, 1930. január 33 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Sírdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Sikerült a megegyezés Hágában. A kártalanítások és a döntőbírósági elv Sgfében gyöxötf a magyar Bethlen Istvánnak sikerült Hágában a jóvátételi kérdésben eredményt elérni. Elsősorban neki és társainak tudható be az eredmény, amely ha nem is százszázalékos, mégis sokat jelent. Mussolini és olasz barátaink mindent megtettek a magyar ügy javára, az angolok pedig élesen utasították vissza a kisantant jogtalan követeléseit. Kártalanításra kötelezték a három szomszédos állaállásponf* mot a kisajátított birtokokért és ezt a kártalanítást egy 240 millióban megállapított 'közös alapból végzik, melyhez Magyarországnak nem kell hozzájárulni. Magyarország még 87 millió aranykoronát fizet 1943. után, évi 13 és fél millió annuitással. A konferencia záróülését hétfőn délután tartották meg, amelyen aláírták az egyezményeket. Felülvizsgálta a belügyminiszter a vármegye 1930. évi költségvetését. A vármegye 1930. évi háztartási költségvetését a belügyminiszter felülvizsgálván, azt akkóp állapította meg, hogy a háztartási költségvetés alatt felvett kiadásokból 278.886 pengőt és a nyugdíj költségvetés alatt fölvett kiadásokból 362.504 pengői, összesen tehát 641.390 pengőt kell a vármegye közönségének hozzájárulása utján fedezni. Természetes, hogy Gyula és Békéscsaba megyei városok a nyugdíj kiadások fedezéséből kihagyandók, mivel nevezett várfoknak külön nyugdíjalapjuk van, tehát azok a vármegyei nyug- dijterhek kiadásaiba nem vonhatók be. A költségvetés felülbírálása a legszigorúbb ta karéko8ság elve alapján lett felülbírálva, ennek foly*mányaképen az irodai költségekre felvett 30.000 pengőt 27.000 pengőre, a fü tési és világítási költségekre felvett 22.000 pengőt 20.000 pengőre, a napídijak és ati költségek rovaton felvett 18.000 pengőt 15.000 pengőre, a vánn. épületek fenntartá sára előirányzott 10.000 pengőt 5.000 pea- gőre, a jutalmak és segélyekre előirányzott 14.400 pengőt 13.400 pengőre, a közjótékonysági célokra előirányzott 17.600 pengőt 15.000 pengőre és a tűzrendészed kiadásokra felvett 8000 pengőt 6000 pengőre szállította le. A belügyminiszter újonnan felfogadandó 8 dijnok javadalmára előirányzott 11.000 pengőt teljes egészében törölte a költségvetésből, ugyancsak törölte a köztenyésztésre alkalmatlan apaállatok herélésére felvett 16.000 pengőt, mert ez az összeg az állategészségügyi ebadóala jót terheli. A tűz rendészeti célokra felvett 8000 pengőt 6000 pengőre szállította le. A költségvetésben a nyugdijterhek ci mén felvett 484.000 pengőt a „tényleges szükségletnek“ megfelelő 422.130 pengőre szállította le a miniszter, vagyis a kért 102.000 pengő többlet helyett csupán 38.000 pengőt engedélyezett. Nagy tévedés azouban az, hegy a tényleges szükséglet csak enny1 lenne, mert egész bizonyos, hogy nemcsak az engedélyezett 38.000 pengő, hanem a vármegye által beállított 102.000 pengő több let sem lenne elégséges, ha a már esedékes, valamiüt a kért nyugdíjazások megtörténnének. Ezt a nagy hiányt pedig csak úgy lehet — azt is csak részben — kiküszöbölni, ha az ese&ékes nyugdíjazásokat, amint ez már evek óta történik, a vármegye alispánja huzza-halasztja és végeredményben a nyugdíjazásokat legalább is 50 százalékkal leredukálja. Ezzel az eljárással ugyan a nyug- dijterkeket mesterségesen lehet csökkenteni, de végeredményben a már szabadságra ment és beteg tisztviselőket, akik nyugdijazandók volnának, helyettesíteni kell és ezen helyst- tesitések költségeit a községeknek, részben pedig a vármegyének kell fizetni. Ez az eljárás tehát nem takarékosság,. nem is említve azt, hogy a közérdek szempontjából sem lehet az ilyen helyzetet ideálisnak mondani. Rá kell itt mutatni a miniszteri döntésnek ana a részére is, amely szerint a jótékonycélokra felvett eddigi 17.600 pen gőt 15.000 pengőre szállította le, dacára annak, hogy az nyilvánvaló, hogy ezek a terhek lavinaszerűen növekednek és a legfelsőbb hatóság nem kis részben járul ahhoz, hogy a törvényhatóságnak a legkülönfélébb segé lyekre és jótékonycélokra nagyobb összegeket kell megszavazni. A fedezetnek említett leszállítása alapos okul fog szolgálni arra, hogy az ilyeu kívánságokat a törvényhatóság erősen lefokozott mértékben teljesíts 3. Csinosan bútorozott sióba ásódnál i*iad'é Mágocsi utca 3/b. sz 92 1 2 Zsinór-utca 15. ház y szabadkézinél eladó. i..2 Urleáiiyok Kongregációjának emlékünnepe boldog Margit tiszteletére. Domanek Pál dr. beszéde. Himnusz árpádházi Boldog Margit tiszteletére. A gyönyörű műremek uvertürjóben szárnyaló hangok festik a természet csodáit: az ég milliárd csillagának ragyogását, az Isten mosolyu virágoknak hajladozását, a fűszál zízzenósót s a kis bogárkák zümmögését. Egy-egy vonás a hatalmas Alkotó földöntúli nagyságából. A méltóságteljes dallamokból — mint egy csodás egyházi zsolozsma — zen- dül ki a szentek dicsérete. A megdicsőültekó, akikben minden szépség, jóság és tisztaság, Isten lelke szikrázik. Az uvertür végső akkordjai angyali hárfahangokon állítják elénk a kopott, szinte rongyos ruhában is ékes árpádházi Szüzet, aki Krisztus jegyese volt s királyi életét, szépséges és hódító fiatalságát feláldozta árva és meggyötört nemzetének megváltásáért. A lírai akkordok elhalta ulán kezdődik a tulajdonkópeni Himnusz. Három részből áll s ez a három zenei ékkő mindeD könyvnél, megsárgult krónikánál, a múlt aranykö- dóbe vesző legendánál beszédesebben szólal tatja meg a kongregációé lélek ideáljának, Boldog Margitnak lelki életét. Első része: a Hit. Az Isten kegyelmének megszentelt lilio- mos királyleány lelkén és gondolkozásán bámulatos, minden földi vonatkozást legyőzőén uralkodik az Isten fölséges lényének imádata, az Egyház tanításának, az evangélium szellemének a kótköznapok szürkeségét megszentelő, egyetlen és sziklaszilárd életfilozófiája. A második rész: a Penitencia. Egy hófehér lélek porbahullva vezekel a körülötte tob zódó világ bűneiért. Márvány tisztaságú homlok verődik a porba azokért, akiknek a homlokára a bűn szántott száz és száz ráncot Rubintcsöppek peregnek halkan a cella csöndjében a kemény fekhelyen az apáca szivéből, áldozatul a gőgösekért, szegény romlott magyarokért. A harmadik rész: az alázatos Szeretet. A mai ember fülének kissé szokatlan hangok énekelnek a magát megalázó Margitból, aki legkisebbnek tekintette önmagát szerzetes társnői között. Keresve-kereste az alkalmat, hogy a legszolgaibb munkákat végezze s neki legyen a legfoltosabb, durva szőrruhája s ő ápolja a legborzalmasabb betegségben szenvedőket. Királyi kertben felnőtt, csodálatos virág, mely elvetette a káprázatos szirmokat s az ibolya egyszerűségében mosolygott mindig társnőire, akiket végtelenül szeretett. A befejezés ódái emelkedettsógü és a mai magyarság tragikumát szólaltatja meg. hogy megtisztítson, fölemeljen. A háttérben — elhaló hangfestéssel — tánctermek fülledt zenéje, dzsezxbend rikoltása, tobzódó, cifrás ólet lármája zug. A magyarok Istene bünteti a magyart s penitencia helyett a nagyzás, a tékozlás, a bűn virágzik. A leverő kép bezáGyA C jelmezbál február 1-én.
