Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-07-26 / 60. szám
1930. julius 26. B é k é s gött rejtőző hódmezővásárhelyi konferansz csillogó humora teszi még ékesebbé derék dalosaink estélyét. A hangverseny “műsora egyébként a kö vetkezőképen hangzik : Az Erkel Dalkör és Református Énekkar a hódmezővásárhelyi országos iparos dalosverseny műsorával julius 27-én, vasárnap este fél 9 órai kezdettel (de tanácsos less már 8 árakor ott lenni) együttesen nagy díszhangversenyt rendeznek az iiparíestület dísztermében. Az estélyen közreműködnek: Endre Bólánó úrnő, Bognár Rezső karnagy. Orbán Sándor, a Rádió országosbirü nópdaiénekesei és * * * kitűnő vásárhelyi konferanszi és a műsort kiegészítő elsőrendű számok. Megnyitó beszédet tart Harsányi Pál esperes; Szabados: Hiszekegy, előadja az összkar. Horváth: Népdal egyveleg (a népdal csoport versenykara) előadja az Erkel Dalkör. Ivánka : Szerenád (a nehéz müdal csoport versenykara) előadja a Református Énekkar; Ziegler: Szerenád, előadja az Erkel D alkör ; Szigethy Qy. : „Strassburgi harangok) (szabadon választott versenykar) előadja a Református Énekkar. A darabban előforduló bariton sólót Bakó József énekli. Végül Erkel: Hymnus, előadja az összkar. Helyárak: Fentartott hely 2 P, I. hely P50 P, II. hely 1 P. Diák, katonajegy és kar zat 50 fillér. A jelssó es: Mindeuki ott legyen e's hisssük: mindenki ott less ! ! Iskolai értesítők. in. Gyulai községi polgári fiúiskola. A gyulai községi polgári fiúiskola díszes uj épületét folyó évi február hó 24-én avatta fel ünnepélyes keretek között dr. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter. Nagy küzdelmek határát jelenti e dátum s jelenti a gyulai iparosság, a város vezetősége régi vágyának teljesedését. Örömmel látjuk "az értesítőből, hogy a régi otthontalan és áldatlan helyzet megszűntével a tanulmányi előmenetel összeba sonlitatlanul jobb lett e tanév íoiyamán s a tanulók magaviseleté is fegyelmezettebb. A tanulók létszáma az utóbbi három évben 150—160 közt volt A statisztika szerint az eddig végzett tanulók közül tovább tanult 375%, ipari pá lyára ment 44*5%, kereskedő 12’5%, földmi- ves 4%. Az iskola keretében szorgalmas működést fejt ki az Erkel Ferenc Önképsökör, a Gyula Sportkör, a 229. ss. Pálffy Cserke’sscsa- pat. Itt említjük meg, hogy az iskolai óv elején Iványi György lelkész kezdeményezésére megalakult a Mária Kongregáció. Az intézet nagy gondot fordított a tanulók valláserkölcsi és hazafias nevelésére. A tanári testület mindent megtett, hogy az iskola és a szülői ház közötti kapcsolat minél erősebb legyen. A szülői értekezletek hatása már is jótékonyan megnyilatkezott Az iskolai ünnepélyek nagyon szépen sikerültek s állandóan nagy közönséget vonzottak. A 229 sz Pálffy Albert eserkészcsa pat uj cserkészeinek avatása folyó évi május hó 18 án volt Ugyanekkor avatták fel a cserkészcsapat uj zászlaját. Az értesítőből láthatjuk, hogy az iskola igazgatósága és tanári kara mindent elköve tett, hogy az iskola minél jobban megfeleljen magasztos feladatának. Az eredmény tiszteletreméltó Az iskola ez évben díszes ás az egészségügyi követelményeknek megfelelő épületet kapott. A berendezés azonban még kívánnivalót hagy hátra Hisszük, ezen is segítenek az arra hivatottak. Az értesítőben ott látjuk dr. Varga Gyula polgármester és Hoílinger Károly városi fő jegyző arcképét. Az iskolaszék tagjai mellett elsősorban ők tettek legtöbbet az iskola fenn tartásé és fejlesztése érdekében. Egy kép a felavatási ünnep egyik aktusát, a másik az iskola főhomlokzatát ábrázolja. Az értesítőt nagy szeretettel és gondossággal Schreiber Oltó, az iskola kitűnő igaz gatója állította össze. Szőke János érmihályfalvai esperes-plébános jubileuma. Itt jár most Gyulán egy lilacingulusos, kedves és jóságos areu papbácsi, akit rokoni kötelékek fűznek o városhoz. Innen indult el apostoli útjára 1890 ben, amikor pappá szentelték. Ssöke János érmihályfalvi esperes plébános 40 éve járja az apostolok tövises, gyönyörű útját Negyven éve szolgálja Mesterét s negyven óve minden hívének mindene. 1866 ban született. 24 éves korában föl- szenteltók s két év múlva az ifjú káplán átmenetileg adminisztrátor Bókésszentandráson, majd Tasnádszántón. Később Orosházán koad- jutor lesz, 1901-ben Érkesalyün adminisztrátor és 1911-ben püspöke az órmihályfalvai plébánia vezetésével bízza még, 1926-ban c. esperes lesz. A nagyváradi egyházmegye megszállott részén élő, híveinek őszinte szeretetétől övezett lelkipásztor nagy erőssége az erdélyi magyarságnak. A krisztusi hit erős fáklyatartója és erősítője, vigasztalója az elárvult ottani véreinknek, akik meghatóan ünnepelték őt jubileuma alkalmából. A sok kegyetlenséget okozott Trianon sem gátolhat meg bennünket, hogy szivünk melegével köszöntsük Ssöke János esperes plébánosban a kitűnő papot, a mártír magyart Ad multos annos! Leállítják a tűzbiztonsági követelményeknek meg nem felelő cséplőgépet. Lapunkban részletesen megemlékeztünk azon tüzrendészeti intézkedésekről, amelyek a mezőgazdasági terményeknek a tűzvésztől való megóvására irányulnak. A rendelet végrehajtásának ellenőrzése kezdetét vette. A gyulai járásban, Doboz községben a napokban Bakos József tb. főszolgabíró a vármegyei és járási tüzrendészeti felügyelőkkel váratlanul szemlét tartott a cséplőgépeknél s ahol szabálytalanságot és veszélyt találtak, ott a cséplőgépet leállították s mindaddig nem kezdhette meg a gép munkáját, mig a hiányok pótolva nem lettek. Az ország nehéz gazdasági helyzetében igen fontos nemzeti érdeket képez a mezőgazda- sági terményeknek a tűzvész pusztításától való megóvása, ezért az illetékes hatóság a legszigorúbb intézkedéseket fogja megtenni. A fennálló rendelkezés szerint a cséplőgéptulajdonosokat mulasztás esetén kártérítési kötelezettség terheli. Cséplést csak oly géppel szabad végezni, amely a tűzbiztonsági követelményeknek minden tekintetben megfelel (tüzelő és szikrafogó szerkezet stb.), ahol a kihulló salak nem kerül vizbe, ott megfelelő nagyságú gödröt kell ásni és azt állandóan vízzel megtöltve kell tartani. Az asztagok (kazlak, boglyák) között legalább 4 méter széles utat kell hagyni. 3 A termények mellett hordóban, kádban és legalább 2 vederben vizet kell tartani. Gondoskodni kell porhanyitott földről s arról, hogy az asztagok mellett ásó, kapa, lapát és ponyva is rendelkezésre álljon. Minden cséplőgép mellett jókarban lévő kazalfecskendőnek kell lenni, amely legalább 3—4 méter tömlővel és használható sugárcsővel bírjon. Ha a legnagyobb óvatosság dacára mégis tűz támadna, a gyors tűzjelzés érdekében tanácsos egy kerékpárról gondoskodni. Ezenkívül tűz esetén három hosszú egymásutáni sípjellel (vészjel) kell azt jelezni. A rendelet intézkedik arról is, hogy cséplőgépet csak vizsgázott gépész kezelhet. Végül még megemlítjük azt, hogy az asztagok mellett dohányozni, vagy főzés végett tüzet gyújtani szigorúan tilos. IIROŐKEII), A gyulai partfürdöre vonatkozó érvénnyel a közrend, közerkőlcs és közszemérem érdekében a következőket rendelem el: 1. A fürdő a közönség részére reggel 7 órától este 10 óráig tartható nyitva. 2. A férfiak vetközésére, illetve öltözködésére kijelölt kabinokat, illetve közös vetkö- zőket kizárólag a férfiak, mig a nők részére e célra kijelölt kabinokat, illetve közös vetkö- zőket kizárólag nők vehetik igénybe és azokba a másik nemhez tartozóknak bemenni, vagy benn tartózkodni nem szabad, kivételt csupán a családi kabinok képeznek, hol a család tagjai nemre való tekintet nélkül elhelyezkedhetnek. 10 éven aluli fiú gyermekek női hozzátartozóikkal a nők részére fenntartott kabinokat, illetve közös vetkőzöket is igénybe vehetik. 3. 12 éven felüli férfiak, valamint a nők fürdőzés céljából csak a felső és alsó testet is eltakaró és jóizlést nem sértő fürdőruhában jelenhetnek meg, 12 éven aluli fiú gyermekek uszóruhában is fürödhetnek. A fürdő területét fürdőruhában elhagyni tilos. 4 Undort keltő, vagy ragályos betegségben szenvedők a fürdőt nem használhatják. 5. A fürdő területén ételt vagy más hulladékot csak az e célra felállított szemétgyűjtő kosarakba szabad dobni. 5. a) Fürdés előtt és után tuss használata kötelező. Tilos: 6. a) A fürdő vizét beszennyezni, vagy abban szappant használni. b) Kutyákat vagy más állatokat a fürdő területére bevinni, vagy a fürdésre kijelölt vizbe bocsájtani. c) Illetlen, durva, mások nyugalmát sértő, szórakozását zavaró viselkedést tanúsítani, kiabálni, dulakodni. d) A fürdő területén kerékpározni, mentő csónakot szórakozásra használni, vagy a für- dőzök testi épségét veszélyeztető sportot űzni. Kivételt képeznek versenyek alkalmával rendezendő úszó- és vizipóiómórkőzések. e) Az úszók részére elkerített vizba a kijelölt kapukon kívül máshol bemenni. f) Mentő eszközöket más célra használni. 7. A kerékpárokat csakis az e célra kijelölt helyen szabad elhelyezni. 8. A kabinokban dohányozni. a) Köpőcsészéken kívül bárhová köpni. b) Kabinokat, homokstrandot, lejáratokat, járdákat, mellékhelyiségeket stb. bármi módon beszennyezni. 9. Az úszás és úszni tanitás ürügye alatt minden szemérmet sértő cselekmény.
