Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-07-19 / 58. szám

IAH. évfolyam 58. §xám Szombat Gyula, f 930. julius 19. Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Életbelépett a gabonajegy. Mit lehet fizetni a szelvénnyel? — 3—10 százalékos liszt- forgalmi adó. — A készletek kötelező bejelentése és a gabonajelzálog. Az egyes gabonanemüek értékesítése ér dekóben szükséges intézkedésekről alkotott törvény életbeléptetése és végrehajtása tár. gyában rendeletét adott ki a kormány, mely szerint a törvény július 16-án lépett életbe. A gabonajegy. A törvény szerint a gabonajegy vásár­lási kötelezettsége csak a basára, rozsra és kétszeresre vonatkozik és semmiféle más terményre nem alkalmazható. A hazát vagy rozsot tartalmazó ocsut azonban szin­tén gabonának kell tekinteni. kerül, amelynek közvetlen célja nem a mező gazdaságban való felhasználás. A gabona jegyeket a következő címletek­ben állították ki: 10 kg gabonáról — P 30 fillér értékben 50 y> 1 P 50 fillér 1 fi » 3 P — fillér 10 30 P — fillér > 50 9 » 150 P — fillér > 100 » 300 P — fillér A gabonajegy szelvényé­nek felhasználása. A termelő a gabonajegy szelvényét min­den községi elöljáróságnál előirt állami, vagy önkormányzati köztartozásainak törlesztésére felhasználhatja. A gabonajegyek szelvényeivel lehet tehát fizetni az együttesen kezelt köz­adókat, a vagyonváltságföldek és földbirtok­rendezés során megváltott földek vételárá­nak törlesztési részleteit és az összes más köztartozásokat. Ha a termelő által beszolgáltatott szel­vényeknek az értéke a termelő terhére a községi elöljáróságnál nyilvántartott összes hátralékos, valamint a folyó évi köztartozá­sok összegét túlhaladja, a hátralékoknak, valamint az illető évre előirt köztarto­zásoknak s azok járulékainak teljes ki­egyenlítése után fennmaradó szelvények értéke a termelőnek pénzben térítendő meg. A törvény alapelve, hogy a gabona tulajdonjogát rendesen csak gabonajegy kíséretében lehet átruházni. Ez általános szabály alól kivételeket állapítanak meg. Meg kell szerezni a gabonajegyet akkor, ha a termelő a gabonáját pénzért eladja, ha a termelő azt csereértékként, vagy vételár fe­jében adja el, vagyha bér (haszonbér) fejében szolgáltatja ki stb. Nem kell azonban ga- bonajegytt szerezni akkor, ha a gabona öröklés utján száll át. A gabonajegy megsserzésénok köte­lezettsége vonatkozik minden olyan esetre, amikor a gabona átadása 1930. julius 16-a után történik. A gabonajegy szelvényét át kell adni a termelőnek s annak saját érdekében ügyelni kell arra, hogy a gabonája átru­házásakor ne a gabonalevelet, hanem annak szelvényét vegye át. A gabonalevél a gabona mindenkori megszerzőjénél marad mindaddig, míg a gabona a malomba, vagy kivitelre kerül. Gabonajegyet kell vásárolni akkor is, ha a gabonát feldolgozva, mint lisztet, kenyeret, makarónit, vágott tésztát, tar­honyát vagy mint buzakeményitőt és sík­ért {csirizt) hozzák be. A mezőgazdák egymásközt csak gaz­dasági, vagy háztartási célokra ruház­hatnak át gabonát gabonajegy nélkül. A jegy megszerzésének kötelezettsége csak ak­kor áll be, amikor a gabona olyan forgalomba A. vámórlés és a malmok forgalmi adója. Az őrlés, hántolás, darálás s általában a malmoknak minden kereseti tevékenysége vagy vámőrlós, vagy kereskedelmi őrlés s a kereseti tevékenység mind a két neme forgalmi adó alá esik. A fizetendő lisztforgalmi adó kulcsa a következő: 1. búzaliszt után a OO-ás jnlzésü liszt­től a 3-a8 jelzésű lisztig bezárólag 10%; 2. a búzaliszt után a 4 es jelzésű liszt­től a 6 0s jelzésű lisztig bezárólag 3%; 3. a rozsliszt után a minőségre való tekintet nélkül 3%. 4. A 6 osnál magasabb jelzésű takar­mánylisztnek és a korpának eladásából szár­mazó bevételek nem esnek forgalmi adó alá. 5. A liszt jelzésére és minőségére vo­natkozólag a budapesti tőzsdei szabályok az irányadók. A malom a lisztforgalmi adót mindig köteles felszámítani és beszedni. A ma­lomnak kereskedelmi őrlésre átvett búzát, rozsot és kétszerest csak gabonalevól kísé­retében szabad átvenni. A gabonaértékesítés előmozdítására szolgáló alap. A gabonajegyek eladásából befolyó össze­gek, a vámőrlés dija fejében kapott gabona utánfa malom által fizetendő összegek, a liszt értékesítése után fizetett lisztforgalimádó és végül az egyéb állami bevételekből a pénz­ügyminiszter által az alaphoz beutalt hozzá­járulás képezik a gabonaértékesítés előmoz­dítására szolgáló alapot. Az »alspc bevételeiből fizetik a gabona­jegy szelvényeit, a külföldre szállított gabona után a jegy értékének megtérítését, a feldol­gozott gabona exportja esetén pedig az álta lános forgalmiadó megtérítését stb. Intézkedik még a rendelet arról, hogy a kisebb földbirtokosok állami földadóját a gabonaértékesítés előmozdítására szolgáló alap terhére milyen esetekben egyenlítik ki. A rendelet életbeléptetését követő nyolc nap alatt a tárolási hely szerint illetékes pénzügyigazgatósághoz a készleteket kell be­jelenteni. Az ellenőrzésről és büntetésről szóló rendelkezések után a törvény egy fontos ren­delkezése, a gabonajelzálogjognak a végrehaj­tására vonatkozó utasítások vannak felvéve. A gabonajelzálogjog tárgy a kicsepelt és magtárba betakarított, vagy beraktározási vállalat árntárába elhe­lyezett búza, rozs, kétszeres, vagy árpa lehet, amelyre a gabonajelzálogjog szempontjából rövidlejáratu mezőgazdasági kölcsönt kap a mezőgazdasági termelő. A gabonajelzálogjoggal biztosítható rövidlejáratu mezőgazdasági kölcsönök folyósítására az engedélyt az illetékes kereskedelmi és iparkamara véleményének meghallgatása után a Pénzintézeti Köz­pont adhatja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom