Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-06-07 / 46. szám

1930. június 7. Békés 3 Tízezer hold termést vert el a jég. A többször megismétlődő jégverés a Du nántul, de különösen a Tiszántúli vidék egyes részein katasztrófális károkat okozott. Szak értők szerint máris több mint 10 ezer holdra tehető az a terület, melynek termését teljesen Pár nappal ezelőtt könnyen végzetessé válható vasutgázolás történt. A baleset a gyulai szeretetház vasúti átjárójánál történt, ahol az esti vonat — hogy kinek a hibájából azt a vizsgálat lesz hivatva megállapítani — elütötte a csabai Atlasz r.-t. cég teherautóját Az autó sofförje a rendes országúti tempóban haladt a Szeretetház felé, s csak amikor azt elhagyta, rémülten vette észre, hogy a vasút­vonal sorompója zárva van. Azonnal fékezett, de már későn, úgy hogy az autó egy pár pillanat múlva nekirohant a sorompónak, azt magadott elseperte és rágurult a sínekre s Gyula város képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésében — a villamosáram szolgáltatá­sárak immár elkerülhetetlen átalakítása miatt — tárgyalás alá vette a Bókósvármegyei vil­lamossági r.-t.-al kötött szerződés módosításá­nak ügyét. A közgyűlés egy bizottságot kül­dött ki az ügy előkészítése végett, s a bizott­Gyula megyei város által igénybe ve­hető jogorvoslat ügyében tekintve, hogy a városnak szervezési szabályrendelete és a belügyminiszter által e tárgyban követett joggyakorlatok között ellentét van, Gyula város polgármestere a belügyminiszterhez felterjesztést intézett a képviselőtestület ha­tározata alapjai), amelyben a követendő el­járásra nézve utasítást kér. A belügyminisz­ter a felterjesztésre válaszolva a követke­zőkről értesíti a várost. A megyei város pol­gármestere a felsőbb hatósági határozatok eilen nem élhet jogorvoslattal, mert ilyen joggal a törvény által nincs felruházva. A Román Vilmosné, egy magyar rézöntő mester özvegye az éjszaka érkezett meg Ten­gerentúlról, Mexikóból. A múlt óv novembe­rében indult el kis unokájával Özvegy Ro mánnó fia már öt esztendeje ól a mexikói po­kolban. Neki tűrhetően megy a sorsa, egy cigarettagyárban dolgozik ötszáz pengőért. A rézöntőmester özvegye így a vendégség ké­nyelmes páholyából szemlélte a mexikói tör­téneteket. A nyugalmas polgári élethez szo­elverte a jég. A tönkretett búzaföldek helyett most nagyrészt kukoricát vetnek a gazdák, akik­nek helyzetét a váratlan elemi csapás pél­dátlanul súlyossá tette. ott megállott. A Köröshid felől pedig ezalatt teljes sebességgel közeledett a gyulai vonat, emely a pályán keresztül fekvő autót szintén csak későn vette észre, amikor már minden fékezés hiábavaló volt s Így a vonat a teher­autót elkapta s körülbelül 5—6 méteren ma­ga előtt tolta, majd, még mielőtt az autó fel­borult volna, az autó megállott. Emberi élet­ben neqa esett kár, mert a sofför és a pót­kocsi kísérője még idejében leugrodtak az autóról Az autó azonban természetesen telje­sen összetört. A vizsgálatot megindították. ság feladatává tétetett, hogy ajánlatot szerez­zen be több gépészmérnöktől a szakértői teen­dők betöltése tekinteteben. Az ajánlatok be­adásának határideje junius 5 én járt le s bir szerint 6 gépészmérnök tett alánlatot, A be adott ajánlatok felett a legközelebbi képviselő, testületi közgyűlés fog dönteni. polgármester ebben a minőségében csak a képviselőtestület határozatában kifejezett fel­hatalmazás alapján gyakorolhat a város kö­zönsége nevében jogorvoslati jogot, illetőleg az ilyen előzetes megbízás nélkül beadott jogorvoslat csak az esetben vehető figye­lembe, ha ahhoz a képviselőtestület utólag hozzájárul. A város szervezési szabályrende­lete tehát abban a részében, melyszerint a felebbezési jogot egyszer s mindenkorra a polgármester ruházta, ellenkezik a törvény­nyel. Mindezek alapján elrendeli a belügy­miniszter a szervezési szabályrendeletnek megfelelő módosítását. kott asszony szomorú nosztalgiával meséli, hogy Mexikóban, a szinestollu indiánok hazá­jában, miut őrli fel a nélkülözés vagy a két­ségbeejtő robot azokat az emberpáriákat, akik egy salto mortalóval óhajtják megváltoztatni sorsukat. Kaktuszlevél mint élelmicikk. Az emberi borzalmak színhelye ez alka lommal Irapuató nevű város. Nyolcezer lakosa van Irapuatónak. Egy nagyobbszabásu do hánygyár adja meg az itt élő embereknek az életlehetőséget. Most folynak a telepítések. Európában van elég elszánt áldozat. Minden „Gringó“ ezernyi reménnyel eltelve érkezik meg az európai pokolból, hogy azután elsi­rassa az elhagyott európai paradicsomot, amely a legnyomoruságosabb körülmények között is legalább egy kis kulturális felfrissülést nyújt. A mexikói kultúra csak a bevándorló fantá­ziájában élő álomkép A színház és mozikul- turát még csak élelmes kereskedők sátor­ponyvái alatt mérik. A nyomorúság azonban uton-utfólen virágzik. Rengeteg a munkanél­küli A kétségbeesett, éhes emberek csordákba verődve kóborolnak az országutakon és kak­tuszlevéllel tartják fenn nyomorúságos életü­ket Akinek már fehérkukoricából ós színes babból készült „Tortia“ is jut, az a jól szi­tuált emberek sorába tartozik. Bandaharcok és tömeges kivégzések. Mexikó indián lakossága még most sem nyugodott meg a spanyol uralomban. A me­xikói dolgozó polgár élete soha sincs bizton­ságban. Aliig felfegyverkezett omberek jár­kálnak az utcán Irapuatóban. Úgyszólván mindennapos és megszokott dolog, hogy a spanyol katonaság véres harcot viv a ban­dákba tömörült indiánokkal. Ezek az antiszo­ciális lények rablásokkal akarják megakadá­lyozni a spanyolok építő munkáját. A házaló- kereskedő, az iparos vagy az ültetvényes élete örökös veszélyben forog A kitartásukról hires német telepesek sem birják az iramot. A ter­mőföldet csaknem ingyen adja az államhata­lom, de nincs benne köszönet, mert amikor aratásra kerülne sor, az indián benszülöttak elrabolják a termést és a telepeseket legyil­kolják. Minden tehetősebb ember szökve me nekül ebből a pokolból, A katonaság ós a felkelők közötti harcot tömeges kivégzések követik. Irapuatóban nem telik el egy nap, hogy két vagy három indiánt ki ne végeztetne az államhatalom. A templomfal tövében kap ják meg a golyót ezek a szerencsétlen benn­szülöttek. Tébolyda vár a „gringóra“. A bevándorló eleinte türelmesen vár. Munkát azonban nem kap ós igy kénytelen a folyók mentén földalatti üregekben tengetni életét. Az elmúlt hetekben több mint egy és félmillió munkanélküli özönlötte el Mexikót Azóta vált csakugyan pokollá a gringó élete. Az U. S. A. nyomorgói elkeseredett harcot vivnak az európaiakkal Minden életlehetőség­től elvágják. A szerencsétlen európai nem sokáig győzi türelemmel A legtöbb esetben felemészti a mexikói pokol. Szerencsésebben jár az aki hazakerülhet. Egy erdélyi asszony és a nővére elborult elmével ültek a hajóra. Az elmebaj nem elszigetelt jelenség a beván dorlók között. ........... III !■ I I awWMMWM«——amma BŐ RIPARI SZABÁSZATI SZARTAK FOLYASS?, A gyulai bőripari szakosztály f. évi junius hó 3 0-tó! f, évi augusztus hó 9-ig bezáró­lag az Ipartestüiet helyiségében szabászat! szaktanfolyamot rendez. Sikerült előadó­nak BALOGH JÓZSEF budapesti elsőrendű szaktanárt leszerzödtetni. A tanfolyamon résztvehetnek önálló bőriparosok és se­gédmunkások. A tanfolyam dija 20 pengő. Jelentkezni lehet az Ipartestüiet irodája­Junius 9-én gír Junius 9-én Ipartestüiet juniálisa a Városerdőben. b»n. A jelentkezésnél a dij fele, 10 pengő lefizetendő. S29 1- 7 l) |i mi 6iBli is Sirtid izeit elül i leteli. A gyulai villanyvilágítás ügye. Megyei város polgármesterének felebbezési joga. Egy magyar9 rézöntő özvegye a mexikói pokolról. Mexikó az emberi borjaiméit országa. — Pusztulás vár a bevándorlókra — Indián bandák rabolják a telepeseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom