Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-03-29 / 26. szám

LXII. évfolyam 36. szám. Szombat 6jnla, 1930. március 39. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij elére fleet«.« POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz Dobay János könyvkereske dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Mi in Gitt rí? Irta : VASADI BALOGH GYÖRGY orszgy. képviselő. A Magyarország feldarabolását kimondó trianoni békeszerződés „böl­csei“ javarészben már régen belátták, hogy rettenetes igazságtalanságot kö­vettek el velünk és az életképtelen­ségig tönkrenyomoritották szerencsét­len hazánkat. A világsajtó is felhivta a nagyhatalmak figyelmét arra, hogy reparálni kell a tudatlanságban elkö­vetett szörnyű hibákat. Olasz és an­gol részről történtek is bizonyos biz­tató kijelentések, mégis hiába várjuk a komoly lépést, amely közelebb vinne a békerevizióhoz. Mikor fogják végre belátni a vi­lág hatalmasai, hogy ez igy nem maradhat? Nem maradhat, mert a másik ret­tenetes igazságtalanságot követik el velünk akkor, amikor a helyzet fel­ismerése után is engedik tovább pusz­tulni a nincstelenségben szerencsét­len népünket. Néhány pillantást ves­senek csak a világ urai a szomorú magyar föld népének életére és be kelllátni, hogy ez igy tovább nem maradhat. Ha elfog a gazda, az iparos, a kereskedő, a tisztviselő, a munkás és végétérni nem akaró áradatban znditja felém a jogos elkeseredes pa­nasztengerét, befejezésül valamennyi­nél visszatér a kétségbeesett kérdés : „Van-e kilátás, hogy ez jobbra for­dul ?“ — Keserűen gondolok vissza gyermekkoromra, mikor Poo Edgár hires versét a „Holló“-t szavaltuk s ennek volt visszatérő refrainje: „Szólt a holló: sohasem!“ Ennek a mai folyton rosszabbra forduló keserves világnak úgy látszik ez a refrain a jellemzője. Mindig ne­hezebb lesz a megélhetés, minden jót remélő várakozása csalódásba fullad, mintha minden leleményesség, min­den kezdeményező erő, minden ten- niakarás, minden alkotnivágyás, már eleve kudarcra lenne Ítélve. Tavaszodik! — Uj ígéretek, uj remények vetésének idejét éljük. A frissen szántott barázdába, úgy érzem, nemcsak a vetőmag hullik a magyar gazda kezéből, hanem a kétségbeesés véres verejtéke is a verejtékkel együtt a gond, a gyötrelem, a kétségbeesés is. Vájjon melyik érleli az aratást? Vájjon melyik termi meg a dúsan fi­zető kalászt? A vetőmag-e, vagy a gond, a gyötrelem ? Gileád balzsama terem-e meg ezernyiezer vérző se­bünkre az ekével hasogatott széles földeken, meghozva a megváltást gazdasági életünkre, vagy megsoka­sodva térnek vissza a mindennapi megélhetés gondjai!! Szeretném, ha ezekre a gyötrő kérdésekre felelnének s felelni tud­nának azok, akik ott tartják a kezü­ket a magyar közgazdasági élet ütő­erén, szeretném, ha ez a felelet meg­nyugtató lenne. Jaj, mert nagyon nehéz mindig csak a remény sovány kenyerén tengődni. — A termelőnek nincs bevétele, a kereskedőnek nincs forgalma, az iparosnak nincs meg­rendelése, a munkásnak nincs mun­kája. A magyar közgazdasági élet olyan kiszikkadt, kiszáradt, kiaszott, mint a Szahara sivatagja. Minden termelési ág várja a termékenyítő erőt, mely pénz, pénz és megint pénz formájá­ban hulljon rája, hogy az elaszott erekben uj, friss vérkeringés indul­hasson meg. Nincs értéke a terményeknek, nincs értéke a drága anyaföldnek, nines értéke a munkáskéznek. Nem lehet eladni a termést, a földet, ha még olyan olcsó is, nem lehet meg­fizetni, a munkáskéz munka nélkül, tétlenségre van kárhoztatva. Minden, ami nemzeti értéket jelent, értékte lenné válik, mint a mesebeli Eldorá- dóban az arany. Tavaszodik! Uj remények, uj Ígé­retek kora közeledik és milliók, meg milliók várják a megváltó tetteket, sürgető, kétségbeesett kérdésükre a választ: „Van-e balzsam Gileádban ?“ az ő tengernyi bajukra és ha van, megtaláljuk-e mi még azt ? ! Feleljenek ezekre a kétségbeejtő kérdésekre a világ hatalmai. SÍRKÖVEK mélyen leszállított árban kaphatók NIOGYORÓSSY SÁNDOR szobrász kőfaragó ipartelepén Gyulán, Br. Wenckheim Béla-utca 25. sz., az evangélikus templom mellett, 172 6 lOv • • OnálMan dolgoxó n » p fi­iul DnkáDt állandó es*unkára keres KÁLLAI GÁBOR férfi és női szabómester, Újvári 81. szám. 212 l—* Égi pianino vagy rövid xongofa három hónapi hasz­nálatra hetenként két estén énekkar tanítására kerestetik. Urn a kiadóban U6 8—' A Malii Szociális Misszió ülése. Terényiné lócsy Jolán előadása. A gyulai Szociális Misszió Társulat csü­törtök délután tartotta rendes havi gyűlését a Bókésmegyei Takarékpénztári Egyesület ta­nácstermében. A gyűlés egyik kiemelkedő és értékes pontja volt lerényiné Mócsy Jolán polg. leány­iskolái tanárnő előadása, melyben a keresz­tény nőtársadalomnak állásfoglalását fejtegette a divatkórdósben. Széles skálájú, a kérdést min­den oldalról megvilágító előadásban bizo­nyította a mai divatőrületnek a nőt lealacsonyító a nő egyéniségét meghamisító és akaratát, Íz­lését bilincsbeverő hatalmát, mely ellen nem­zeti. családi és egyházi szempontból is tilta­kozni kell. De nemesak a divat elítélése volt ez az előadás, hanem kitűnő útmutató is, mely megjelölte a módot, aminek követésé­vel a nő divatos, szép és Ízléses lehet Olvas­sanak a keresztény nők keresztény divatlapot. Ne legyenek vakon követői a nyugatról im­portált divatkreációknak, amik egyrészt nem illenek a magyar lelkülethez, másrészt renge­teg pénzt visznek ki ebből a koldus ország­ból. Vegyenek a nők hazai holmit, amely szebb, tartósabb és olcsóbb is, mint a kül­földi portéka. Ne akarjon a nő többet mutatni, mint anyagi helyzete megengedi és ne vegyen soha olyasmit, amit a divat gyors változása használhatatlanná tesz A keresztény erkölcs legyen az irányelv úgy a magunk, mint a családunk és jól megválogatott társaságunk öltözködésében s mint oly szépen mondja az országos misszió főnöknője: az evangélium illata áradjon ruháinkból is. A rendkívül nivő* és értékes felolvasást nagy szeretettel és helyesléssel hallgatták a nagyszámban megjelent missziós hölgyek. Ugyancsak élénk tetszés kisérte Elek Lajosnó által mély érzéssel interpretált nagy- böjti gondolatokat is, melyek nagyon értékes anyagot szolgáltattak a nagyöőjti idő komoly hangulatához. Némedy Mária titkár gondos jelentésben számolt be az elmúlt hó eseményeiről, a hit- buzgalmi szakosztály működéséről, a szépen sikerült két nagybőjti előadásról s bejelen­tette, hogy április 11-én lelkinapot rendez a misszió a szegényeknek és másnap szeretet- reggelivel és csomaggal látja el őket. Jelen­téséből megtudtuk, hogy a szociális kurzus Gyulán ősszel lesz és május hó 4-re a misz- szió urnagyüjtésí engedélyt kapott. Lacskó Dónésnó megható jelentésben vá­zolta azt a nagyértókü munkát, amit a sze- gónyügyi szakosztály kifejtett. Ebből a meg­feszítő karitativ munkából csak néhány ada­tot ragadunk ki. E hóban 68 (!) látogatást végeztek a szegényeknél s betegeknél. 3 be­y?.QlLÁtü Trift íelmondas nélkül le ff- 77”A' 1 r*CfÍ71 fi lf£*t földbirtokra és házra méltá- > -Ofc? Tj(3 l/GÜG 6 jobban ffyümölcsöztet. -‘■A. L/2GoL*JlL/ilt/ L nyos kamatozással folyásit. ® JVIinden banküzlettel, biztosítással és menetjegy-árusítással foglalkozik 1 a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület. Alapítási év: 1863. Érdekközösséffben a Festi Hazai Első Takarékpénztár Effyesülettel. Telefon: 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom