Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-09-21 / 75. szám
2 Békés 1929. szeptember 21. Békésvármeg-ye rendkívüli közgyűlése. A. törvényhatósági bizottság üdvözölte a pénzügyminisztert. — 103 kilométer hosszú ut kiépítését határozta el a törvén yhatóság A Karácsonyi emléktábla ünnepélyes leleplezése. Gyula város képviselőtestülete néhai dr. Karácsonyi János c püspök, nagyprépost és kiváló tőrtónettudós emlékének megörökítése tárgyában akként rendelkezett, hogy szülőháza emléktáblával jelöltessék meg és a II. Rákóczy Ferenc utca az ő nevéről neveztessék el. Az emléktábla elkészült s azt folyó hó hó 22-én, vasárnap délelőtt 11 órakor ünnepélyes keretek között a Karácsonyi utca 6 sz. (volt II. Rákóczy Ferenc utca 6 sz.) előtt leleplezik A leleplezési ünnepély programmja: 1. Magyar Hiszekegy. (Énekli az Erkel dalkör.) 2 Polgármester leleplezi az emléktáblát és megőrzés végett átveszi. 3. Dr- Horváth Jenő egyetemi tanár, a Külügyi Társaság igazgatója emlékbeszédet mond. 4. Himnusz. (Énekli a közönség.) A belügyminiszter látogatása Gyulán. Kedden délután öt órakor váratlanul Gyulára érkezett Scitovssky Béla belügyminiszter Vay Kázmér min. tanácsos kíséretében. Tancsik Lajos rendőrfőtanácsos vezetése mellett végigjárták a rendőrségi palotát s a belügyminiszter megelégedését fejezte ki a tapasztalt rend és tisztaság felett. Ezután futólag megszemlélte az uj polgári fiúiskola hatalmas épületét S láthatóan gyönyörködött annak mindjobban kibontakozó szépségében és szolidságában. Félórái itt tartózkodás után Gyuláról autón Szegedre ment a miniszter. ttepzoiuveszeti es iparművészeti Hutás Util. A Békésmegyei Képzőművészeti és Ipar- művészeti Társulat (Békit) amint azt lapunk előbbi számában megírtuk, a napokban nagyon nívós képzőművészeti és iparművészeti kiállítással ajándékozta meg Békéscsaba miiértő közönségét A kiállítást, amely a Kultur-. palota nagytermében van. vasárnap délelőtt tizenegy órakor nyitotta meg szépszámú, díszes közönség jelenlétében dr. Roll Lajos re álgimnáziumi igazgató. Rell igazgató a tőle megszokott szónoki készséggel elmondott, tartalmas megnyitó beszédében vázolta a kiállítás célját és jelentőségét. Ezután a közönség elvegyült a nagyteremben és megtekintette a kiállított tárgyakat és megkezdődött a vásárlás is. A kiállítás szeptember 22-ig lesz nyitva és pedig délelőtt 9—1-ig és délután 3—6-ig. A kiállításon egyébként összesen 144 müvei az alábbi 19 békésmegyei művész vett részt: Antalóczy Nándor (Gyula), Biró György (Gyula), Ákosfy Barna (Gyula), Botyánszki János (Békéscsaba), Dercsényi Aladár (Békéscsaba), Fáber József (Orosháza), Filippinyi Samu (Békéscsaba) Firtosi J. Djzső (Gyula), Gajdácsné Borbély Gizella (Békéscsaba). Ja- nischné Györbiró Erzsébet (Békéscsaba), Jámbor Márta (Békéscsaba), Kapitány József (Bé kóscsaba), Mokos József (Békéscsaba) Miklós István (Békéscsaba), R. Molnár Lajos (Orosháza), Sain Márton (Orosháza), Terney Béla (Békés), vitéz Técsy László (Gyula), Tóth Károly (Békés) Békésvármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 17-én rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen dr. Daimel Sándor alispán elnökölt, aki megnyitó szavaiban rámutatott arra az okra, mely szükségessé tette, hogy a törvényhatóságot rendkivüli közgyűlésre ismét összehívja. Nevezetesen az államsegélyes útépítések ügyében kiadott miniszteri rendelet értelmében meg kell állapítani az útépítés tervét és ebből kifolyólag a vármegyei hozzájárulás mikénti fedezését. E fontos kérdésekhez kérte a bizottsági tagok megfelelő figyelmét. A tárgysorozat első pontja Sopron vármegye körirata volt, melyben felhívta a törvényhatóságot, hogy Wekerle Sándor pénzügyminiszter iránt a közterhek csökkentése érdekében tett intézkedéseiért feliratban nyilvánítsa bizalmát. Az állandó választmány határozati javaslata szerint: a pénzügyminiszternek a közadóterhek csökkentése iránt tett eddigi intézkedéseit a törvényhatóság elismeréssel veszi tudomásul és további hazafias működéséhez szerencsét kívánva, Őt készséges támogatásáról biztosítja. Dr. Csige Varga Antal felszólalásában tiltakozik a bizalom nyilvánítás ellen, mert azt nem tartja indokoltnak és helyénvalónak, az adófizetők helyzete olyan, hogy ez az indítvány legalább is nem időszerű. Minthogy nem a kormányt képviselő főispán, hanem a törvényhatóság első tisztviselője elnöklete alatt ülésezik a törvényhatóság, — ezért bizalmatlanság indítványozásától eltekint, de indítványozza, hogy a körirat vétessék le napirendről. Dr. Gyöngyössi János egyetért az előtte szólóval, majd rámutat arra, hogy sem az általános forgalmi adónál, sem a házadónál csökkenés nem mutatkozik, a közterhek mérséklése tehát fiktiv. Kéri, hogy a javaslat vétessék le a napirendről. Belicsey Gésa és dr. Berthótg Károly bizottsági tagok a felszólalókkal szemben hangsúlyozták, hogy a súlyos gazdasági helyzet és a válságos pénzügyi viszonyok nem a mostani kormány ténykedésének, hanem a vesztett háborúnak, a forradalomnak és a megszállásnak a következményei, a közérdeket tehát az szolgálja, ha az ország közönsége bizalmával és együttérzésével támogatja azokat a kormányférfiakat, akik óriási erőfeszítéssel igyekeznek kivezetni sz országot a reánk szakadt kétségbeejtő helyzetből. Az állandó választmány határozati javaslatának elfogadását kérik. Elnöklő alispán kijelenti, hogy téved dr. Gyöngyössi János bizottsági tag, amikor azt állította, hogy a közterhek semmivel sem csökkentek, mert csak azt a körülményt hozza fel, hogy az állami adók csökkentése folytán az összes vármegyei községekben tetemesen kevesebb lett az adóalap és éppen ezért a községek a kisebb adóalap miatt az ezelőtti éveknél jóval nagyobb százalék pótadó kivetésével tudják csak bizto- sitani közigazgatási szükségleteiket. Egyébként az általa előterjesztett javaslatban egy szó sincs felesleges és indokolatlan loyalitásról, csupán a kétségtelen I érdemek udvarias elismerésének ad a törvényhatóság kifejezést, ami — véleménye szerint — a törvényhatóságnak erkölcsi kötelessége és ez ellen kifogást tenni annál kevésbbé lehet, mert hiszen ezt az ügyet nem Békésvármegye kezdeményezte, hanem egy másik törvényhatóság köriratáról van szó, amely felett hallgatólagosan, egyszerűen napirendre térni nem lehet. Ezután a törvényhatósági bizottság csaknem egyhangúlag elfogadta az állandó választmány fent ismertetett javaslatát. Ezután következett a tárgysorozat legfontosabb horderejű ügye, az államsegéllyel megépítendő vármegyei utak kijelölése ügyében kiadott kereskedelemügyi miniszteri rendelet. A rendeletet az ügy előadója, dr. Márky Barna várni, főjegyző olvasta fel, majd az ügyre vonatkozó adatok és körülmények ismertetését dr. Daimel Sándor alispán egészítette ki. Részletes tájékoztatása szerint a tervezett útépítési programm 4 évre szól. A költségek egyhannadát az érdekelteknek és a községeknek, másik egy- harmadát a vármegyének kell viselnie, mig a 3-ik harmadát államsegélyként adja a kincstár. A vármegyére eső költségek fedezetére elő van irányozva az angol fontköl- csönből még fel nem használt összeg, továbbá a közúti alapnak az ezelőtti évekből származó megtakarításai. Hogy azonban a szükséges és a javaslat szerint felvett útépítések keresztülvihetők legyenek, a törvény- hatóságnak vagy az útadót fel kell emelnie, vagy pedig a közmunkaváltságból a miniszteri rendelet szerint^engedélyezett maximális 80 százalékot kell a vármegyének a maga részére visszatartania. Ez utóbbi megoldást a maga részéről nem tartaná helyesnek azért, mert ez az egyébként is alapjában kifogásolt közmunkaváltság ez idő szerint is 70 százalékban a vármegyéé és csak 30 százalék a községeké és nem tartaná indokoltnak, hogy a községek részesedését tovább is csökkentse a vármegye akkor, mikor hasonló kiadásaikra a községek a köz- munkaváltságnak 50 százalékát kérték. Ezért helyesebbnek tartja, — amint azt javasolta is — hogy a közúti adó emeltessék fel az eddigi 10 százalékról 17 százalékra. A vármegyére eső útépítési költségeknek ilyen módon való biztosítása mellett az útépítési sorrend a következő : 1. Békéssámson-Tótkomlós, 2. Füzesgyarmat—Bucsatelep, 3. Békéscsaba—Mező- megyer, 4. a szentetornyai ut, 5. Gerendás— Csorvás. Ezek lennének a feltétlenül és legelsősorban kiépítésre keriiiő utak (összesen 57 km) Azután következnének még a 4 évi programm keretében a következők: 6. End- rod -Kondoros—Orosháza, majd Endrőd— Mezőtúr, 7. Szarvas —Mezőberény, 8. Doboz— Tarhos, 9. Gyoma—Mezőberény, 10. Körös- tarcsa vasúti állomáshoz vezető ut, 11. Gyoma—Turkevei ut. A fenti sorrenden csak akkor változtat a törvényhatóság, ha az érdekelt községek valamelyike késlekedne a reá eső hozzájárulás befizetésével, viszont előnyben részesíteni azokat az érdekeltségeket, amelyek nagyobb hozzájárulást ajánlanának fel és fizetnének be a reájuk eső 1/3-nál, amikor a túlfizetés olyan szegényebb községek javára
