Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-07-24 / 58. szám
LXI. évfolyam 5§. szám Szerda Gyula, 19X9. Julias 34 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. r r POLITIKÁI, TÁRKÁIIAIjn ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Dr. Berthóty István. \ Békéscsaba városának, egyben Bókósvár- megye közéletének súlyos vesztesége, nagy gyásza van. A veszteség és gyász nagyságát, fájdalmát fokozza, bogy derült égből villámcsapásként, váratlanul következett be úgy, hogy porig lesujtottan, csaknem kábultan állunk hatása alatt és hosszú, hosszú időkön át fog juk érezni az ő gyászos elhunyta okozta veszteséget. Nehéz dolog lesz megszokni, nehéz dolog lesz kibékülni azzal a ténnyel, hogy Berthóty Istvánt, akit negyedfél évtizedre terjedő időn át a vármegyei közügyek és a társadalmi élet egyik oszlopos vezéralakjának ösmertünk, értékeltünk, becsültünk, tiszteltünk és szerettünk, nélkülöznünk kell jobbjaink anélkül is ritkuló soraiban. Zsenge ifjú, alig huszonkét esztendős korában került közibünk és a gyermekifju már annyi tudást, tapasztalatot, életbölcsességet és higgadtságot hozott magával, hogy mindenki a legnagyobb várakozást fűzte köz szereplése elé s fényes karriert jósolt neki. Istenadta tehetségének varázsát fokozta daliás külseje, egyéniségének szeretetremél- tósága, disztingvált modora, mely minden vele érintkezőben bizalmat, rokonszenvet keltett. És Berthóty a hozzáfüzödő reményeket a valóságban teljesen be is váltotta. Másod aljegyzőből hamarosan megyei első aljegyző, majd orosházi főszolgabíró, 1916-ban a vármegye főjegyzője, 1919 ben pedig, amikor Békéscsaba nagyközség rendezett tauácsu várossá alakult, annak egyhangúlag megvá lasztott polgármestere lett. Úgy a vármegyénél, mint Békéscsabán egyaránt kivált poétikus magaslatra s publicistái mélységre valló gyönyörű stílusával, kiváló szóuoki képességével és admiDisztrá- cionális nagy tudásával és sofcoldalu-ágával. Békéscsaba — mondhatjuk — nemcsak a legszerencsésebb, hanem minekutána a nagyérdemű Korosy László első jegyző e miiiő-é- gében nyugdíjba ment, — az egyedül sze rencsés választást tette, mikor Bertnótyt ván lasztotta meg első polgármesterének. 0 volt az egyedüli ember, aki egyéniségének vará I8áral, konciliáns modorával és széleskörű nagy tudásánál fogva képesített volt a szervezet változása okozta nehézségeket leküzdeni s a városi adminisztrációt megszervezni s meggyökeresiteni. Ez irányban kifejtett úttörő működése aranybetükkel lesz Békéscsaba közéletében megörökítve. De Berthóty közhasznú működése, mig Gyulán lakott, nálunk és később Békéscsabán nemcsak hivatali, hanem társadalmi szereplésében is a legelőnyösebben nyilatkozott meg. Nem volt olyan életre való terv, mozgalom, amelyben szívvel, lélekkel részt ne vett, egészséges eszme, melynek megvalósítására nem törekedett volna. Mi, a »Békés« szerkesztősége különlegesen is fájlaljuk oly korai halálát. Ennek a lapnak Berthóty István úgy aljegyző, mint Orosházáról Gyulára visszajőve, főjegyző ko- rában ragyogó tollú belmunkatársa volt. 0 irta a vármegyei közgyűlésekről, valamint a közigazgatási s egyébb bizottsági ülésekről a tudósításokat. »Megyei közgyűlés előtt« címen megjelent vezércikkei másfél évtizeden át nem csak irányító, hanem csaknem döntő befolyás sál voltak a közgyűléseken hozott határoza tokra. Lapunkban kifejtett működéséért haló porában is hálás köszönettel adózunk. Áldott légijén szép emlékezete! Élete és halála, Berthóty István 1872. augusztus 17-én ezületeu a somogymegyei Németujfaluban. Középiskolai tanulmányait a szarvasi gimnáziumban, jogi tanulmányait Budapesten vó gezte. 1889-ben lépett közszolgálatba Bihar- vármegyében, majd 1894-ben Bókósvármegyébe került mint aljegyző, 1906 júniusában az orosházi járás föszolgabirájává választották meg és ebben az állásában tiz évig működött. 1916-ban Békésvármegye főjegyzője lett, majd 1918. novemberében Békéscsaba rendezett ta náosu várossá alakulásakor a város első polgármesterévé választották meg. A kormány közéleti működésének elismerésekópen 1927- ben kormányíőlanácsossá nevezte ki A polgármester a múlt bét keddjén a hivatalban rosszul lett s az orvosok megállapították, hogy sürgős vakbólmütótre van szükség. A szegedi sebészeti klinikára szállították. A műtét után állapotában pénteken örvendetes javulás mu 1 atkozott, szombaton reggel azonban hirtelen rosszul lett, állapota aggasztóra fordult és délelőtt féltiz órakor meg is balt. A hirtelen modern várossá fejlődött Békéscsaba rendki vül sokat köszönhet köztiszteletben és köz szeretetben állott polgármesterének, akinek nevéhez számtalan alkotás fűződik. A város saját halottjának tekinti. A városi tanács szombaton gyászülést tartott. A gyászhir vétele után Horváth István városi tanácsos autón Szegedre sietett, hogy a város megbízásából megtegye a szükséges intézkedéseket a holttest hazaszállítására. A temetés a városháza udvaráról ment végbe. Berthótyt felesége, született Thurzó Ilonka és leánya, dr. Donner Lászlóné, valamint kis unokái gyászolják. Békéscsabán és Bókósvármegyében rendkívül nagy megdöbbenést keltett a gyászhir és általános a részvét a polgármester családja iránt. Gyászlapok. A család a kővetkező gyászjelentést adta ki: Özv. bertbóti dr. Berthóty Istvánná szül. nosici Thurzó Ilona a maga és leánya Berthóty Magda, ennek férje dr. Donner László, továbbá unokái Donner Istvánka és Sárika, valamint az alulírott rokonok nevében is mélységes fájdalommal tudatja, hogy forrón szeretett férje, a legjobb apa, nagyapa, fiú, testvér és rokoD, berthóti dr. Berthóty István m. kir. kormányfőtanácsos, Békéscsaba megyei város polgármestere, a II. oszt. polgári érdemkereszt tulajdonosa stb. stb. a halotti szentségek ájta- tos felvétele után, életének 57-ik, boldog házasságának 33 ik évóbeD, Szegeden folyó hó 20-án délelőtt 10 órakor áldott jó lelkét visszaadta Teremtőjónek. Felejthetetlen halottunkat folyó hó 22-ón délután 5 órakor fogjuk Békéscsaba város szókházából a rom. katb. egyház szertartásai szerint történő beszentelós után a Széchenyi liget mellett fekvő rém. katb. temetőben örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szentmise áldozat folyó hó 22-ón délelőtt 9 órakor fog a békéscsabai róm. kath. plébánia templomban az Egek Urának bemutattatni Békéscsaba, 1929 juiius hó 20-án. özv. Berthóty Gusztávnó szül. Gaál Magdolna édes anyja. Dr. Berthóty Károly, Berthóty Lujza férj. Szél Istvánná, Berthóty Erzsébet özv. Buday Alajosod testvérei, özv. Donner Lajosnó szül. Haan Ida nászasszonya. Szól István, dr. Berthóty Kórolynó szül. Her- czegb Erzsébet sógora és sógornője. As örök világosság féngeskedjék neki! * Békéscsaba megyei város közönsége és tisztikara mélységes fájdalommal adja tudtul, hogy a város első polgármestere, berthóti dr. Berthótg István m. kir. kormányfőtanácsos, a Békéscsabai Casino Egyesület, a CsAK, a Tüdőbeteggondozó Intézet, a Békéscsabai Fürdő Rt., stb. a Vöröskereszt ezüst diszórem és a II. o. polgári hadi érdemkereszt tulajdonosa rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Nagy halottunkat folyó évi juiius 22-ón délután 5 órakor tartandó gyászszertartás keretében, a városházáról közéleti munkássága évtizedes színhelyén búcsúztatjuk s az egy
