Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-02-20 / 14. szám
2 Békés 1929 február 20. Fogadd jó szívvel hiszen Íz k Szilái László miflrínieast saját kérésére áthelyezték Budapestre őszinte és mély megdöbbenést váltott ki a gyulai társadalomban a hir, hogy vitéz dr. Sailágyi László rendőrtanácsost felsőbb hatósága — saját kérésére — a budapesti főkapitánysághoz helyezte át. Távozása elsősorban Gyula város kulturális életét érinti, melynek magasabb szintre való emelésében mindig a legelső sorban küzdött Aki tudja, mit jelent a mai anyagi le- rongyoltságban, a lelkek depresziójában kulturális életet teremteni egy kisváros életében, aki meg tudja látni a sok kicsinyességet, oktalan félelmet a kulisszák között, aki megérti, mit tesz a közömbösséggel való hadakozás, az mindenkor a legőszintébb tisztelettel tekintett arra a Szilágyi Lászlóra, aki a Közművelődési Egyesületnek nemcsak egyik illusztris vezére, hanem dolgos, küzdő és fáradhatatlan közkatonája is tudott lenni. Árván maradtak a bókósmegyei művészek is, akiknek érvényesüléséért, fejlődéséért heroszi küzdelmet folytatott. Tudjuk, hogy vitéz dr. Szilágyi Lászlónak áthelyezése tulajdonképen pályájának fölfelé Ívelését jelenti. Tudjuk, hogy Budapestre való feljutásával régi vágya teljesedik. De azért — hisszük — mindenkinek a lelkében fájó húr rezdül meg Távozása mélyen érint itt mindenkit, akinek bármilyen vonatkozásban is köze van a kulturális haladáshoz, a szebb, a több élet megvalósulásához, a művészeti kérdések elevon és életteljes megöl dásához. Sokan, akik szomorúan nézünk az eltávozó nemes alakja után, azzal vigasztalódunk, hogy vitéz dr. Szilágyi László példaadása itt marad a szivekben, a kulturális és művészeti problémáknak éppen és főleg az ő munkásságának nyomán felgyújtott szeretetében. Hisz szűk, hogy jövő, díszesebb pozíciójában is gondol reánk és tovább is elősegíti — tudása, tanácsa és nagy ismeretsége révén — a gyulai kulturális és művészeti élet izmosodó fájának diadalmas virágbaborulását. Hálás szeretetünk kísérje az eltávozó vitéz dr. Szilágyi Lászlót. azokat, kik a nyomorakcióra gyűjtenek, ők a szegényekért fáradnak. erős szelek különösen a dombosabb vidékekről elhordták A február hó két első hetében uralkodó szokatlanul erős hideg időszak alatt tehát az ország északi és keleti részeinek több vármegyéjében (Abauj-Torna, Borsod, Gömör, Kishont, Jász Nagykun Szolnok, Bihar, Hajdú, Szabolcs, Békés, Csongrád) a vetések egyre- szót csak igen vékony, vagy éppen semmi hótakaró sem védte. Takarmánykószlet gazdaságos beosztás mellett elegendőnek mutatkozik. ; A jószág egészségi állapota kielégítő s járványos betegségek csak szórványosan for dúlnak elő. Keresztes hadjáratot kell indítani a tuberkulózis eiien. A kormányzó feleségének nyilatkozata a tüdovész elleni küzdelemről. Horthy Miklósnó, a kormányzó felesége a tüdővósz pusztításairól úgy nyilatkozott, hogy a statisztika elrettentő adatai szerint naponta átlag több mint 50 ember hal meg gümőkórban Magyarországon. A múlt évben tüdővészben elhaltak száma 18.723 at tett k!. Valóságos keresztes hadjáratot kell indítanunk a tüdővósz ellen, hogy a szomorú ember- pusztításnak gátat vethessünk Az állam ereje egymagában nem elegendő erre a harcra, szükség van a társadalom megértő és önmagát mentő közreműködésére. Elsősorban a társadalom munkáján fordul meg a siker* mert a tüdővósz elleni küzdelem preventív jellegű. A legszélesebb nóprétegeknek is tud- niok kell, hogy mi a tüdővósz, micsoda szomorú betogsóg és hogyan kell élni, hogy az ember ne kapja meg, vagy hogyha már meg van a baj, hogyan kell gyógyítani. Az állam minden erejét latba veti, hogy a munka legelső részét elvégezze. Vass József népjóléti miniszter példás megértéssel és az emberéletet féltő szeretettel fogott a nagy munkához. Reméli hogy az ő nagyszabású akciója, amelyet jól átgondolt törvénnyel akar végrehajtani, jelentős mérvben megjavítja a helyzetet. A tüdővósz elleni bare szükségességének gondolatát bele kell vinni a közéletbe, tüdő - vószellenes napot kellene rendezni, amikor a sajtóban, iskolákban, színházakban és minden nyilvános helyen figyelmeztessék a közönséget a tuberkulózis veszedelmeire. „KIRÁLY“ MOZGÓSZINHÁZ Telefon 82. GYULA. Telefon 82 1929. évi február hó 20-án és 21-én szerdán és csütörtökön délutáu i/47 és este y29 órakor Ufa Világhiradó akta aláások a világ minden részéitől I {elvonásban First-National-filmek ! PÁNIK A FÜRDŐBEN amerikai vigjáték 8 felvonásban. Világattrakció! Világattrakció! ORGONAVIRÁGZÁS elmúlt idők emléke 12 felvonásban. Főszereplő: COLLEEN MOORE, HIKES. Folyó évi február hó 16-án Nagyváradon örök álomra hunyta le szemét az ottani magyarság egyik nagy tiszteletben állott vezető férfia: Vertier Kálmán, B;harvármegye nyug. árvaszéki elnöke 61 éves korában. Tiszteletreméltó pályát futott meg. Mint szolgabiró Élesden kezdte meg közéleti működését, innen Tenkére kerüli főszolgabírónak s mint ilyen emelkedett Biharmegye árvaszékének elnöki székébe. Itt működött felsőbb- ségének teljes megelégedésére, általános megbecsülés közepette a román megszállásig. Mint tisztviselőtársai, ő sem tudott belehelyezkedni az uj rezsim fonákságaiba s nyugdíjazását kérte. Ez a nyugdíj bizony fölötte szegényes volt. Ké - sőbb azonban, éppen az ő fáradhatatlan agilitása folytán a román kormány a régi magyar tisztviselők nyugdiját is fölemelte. Mint nyugdíjas, tevékeny részt vett az elszakított Biharvármegye magyarságának mozgalmaiban, a letiport magyarság összetartásának egyik lelkes vezére s a bihari magyarság körében közszeretetben álló egyéniség volt. Múlt évben kezdődött betegsége, melyre a budapesti Szent Rókus kórházban, a híres Illési professzor osztályán keresett gyógyulást. Sajnos, a betegség már ekkor oly előrehaladott állapotban volt, hogy az orvosi tudomány nem tudta bajának továbbfe|lődését megakadályozni. Hosszú és kínos szenvedés után folyó hó 16 án déli 1 órakor Nagyváradon meghalt [Itt volt a temetése f. hó 18 án, hétfőn délelőtt 10 órakor óriási részvét mellett. Holttestét a család Gyulára szállíttatta s itt fogják, ma szerdán délelőtt 12 órakor holttestét a Szentháromság temető ravatalozójából örök nyugalomra helyezni. Halála mély gyászba borította özvegyét: született Márki Olgát, nővérét: Verner Blankát, sógorát: Márki Albertet s családját, Kiss László szeghalmi főszolgabírót és nejét: Márki Rózát és a kiterjedt rokonságot. Nagybőjti előadás. A gyulai Szoc. Misszió józsefvárosi szervezete vasárnap délután rendezte első nagybőjti előadását a múlt években megszokott nagy érdeklődés mellett. Valcsák Ágoston német káplán bevezető szavaiban körvonalazta a böjti előadások célját Pflaum József s. lelkész mondott ezután általános figyelem mellett szép beszédet a nagybőjti időszaknak miként való felhasználásáról. Pfaff Mancika nagyon kedvesen szavalt, a józsefvárosi leányok pedig Zimmer József kántor vezetése mellett néhány remek énekszám előadásával emelték a minden tekintetben sikerült előadás fényét és bensőségét. Tanítóválasztások. Id. Arató Lajos szeghalmi rcf. népiskolai tanító nyugdíjazásával, helyébe Fuió József okleveles tanítót választották meg Ugyancsak nyugdíjazták Aszódi Mária békésszentandrási róm. kath. elemi népiskolai tanítónőt is és helyébe Zilahy Sára Irént választották meg. A vallás- és közoktatásügyi miniszter mindkét választást jóváhagyólag tudomásul vette Meghívó. A Gyulai Atlétikai Club ezévi rendes közgyűlését 1929. március 3-án délelőtt 11 órakor tartja meg a Göndöcs-kerti pavillonban levő klubhelyiségben, melyre az összes GyAC- tagokat tisztelettel meghívja a vezetőség. Tárgy- sorozat : 1. Elnöki megnyitó 2 Titkári jelentés. 3. Tisztikar felmentése. 4. Az uj tisztikar megválasztása 5 Költségvetés az 1929. évre. 6. Indítványok. Elnökség. Öngyilkosság. Saabé Jánosné szül Molnár Zsuzsanna 65 éves békési lakos gyógyíthatatlan betegsége miatt a napokban a lakásán felakasztotta magát. Amikor hozzátartozói észrevették, már halott volt. VERNEB KÁLMÁN. Az ország nagy részében nem védte a vetést elég vastag hótakaró. — Hivatalos jelentés. — A külső gazdasági munkálatok a szokatlanul hideg idő, a nagy havazások és hófúvások miatt úgyszólván mindenütt szüneteltek s csak a hó eltakarítására, az utak rend behozására, fafuvarozására, jégvágásra és jég- hordásra s trágyahordásra szorítkoztak. A belső gazdasági munkákat pedig a magtárakban és ház körül végzett teendők s a jószág gondozása ós‘takarmányozása képezik. Az őszi vetésekre a január 16 iki hava zás az ország egész területén meghozta a várva várt hótakarót s a Dunántúl északnyugati részében a hóróteg vastagsága átlag 40 cm , Esztergom, Komárom, Veszprém, Győr, Moson, Pozsony, Vas és Zala vármegyékben pedig 20 cm. volt. A február 15 iki nagy havazás után a hóréteg vastagsága a Dunántúlon 30—60 centiméterig, az ország egyéb vidékein 10—20 centiméterig emelkedett. Az ország északi és keleti részein a januári havazások után a hótakaró nem ért el nagyobb vastagságot s a havát az uralkodó
