Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-01-09 / 2. szám

LXI. évfolyam 3. szám Szerda Gyula, 1929. január 9 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fi!!. Hirdetési díj előre fizeleudő. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyilttérek inté- zendők. — Kézirátok nem adatnak vissza Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Döntsön ismrt az iparosság! Irta : FRÜHWIRT MÁTYÁS országgyűlési képviselő. Az ország iparossága évtizedeken keresztül küzködött az ő érdekkép­viseleti szervéért. Régi. elavult ipar- testületei nem alkalmasak arra, hogy osztályérdekeiket országos viszony­latban képesek legyenek megvédel­mezni. Az ipartestületi törvény meg­alkotásánál is már hiányos volt az iparosságnak alkotmányos szervezete. Az ipartestületből csupán munka- könyv kiállító és tanonc szerződést kötő irodák lettek, sőt az ipartestület mellett még italmérés is volt, akkor egyenesen iparos kaszinóvá vált az ipartestület. Az iparosságnak tehát szüksége van egy modern érdekkép­viseleti szervre, amely az iparosság lakóhelyén, mint helyi érdekképvise­leti szerv, de országos viszonylatban, mint az ipartestület fölé rendelt köz­ponti érdekképviseleti szerv működ­jék. A kormányzat székhelyén, ahol a törvényhozás székel, ahol a pénz­ügyi és szociálpolitikát intéző köz­ponti főhatóságok viszik az ország dolgait, ott kell működnie a központi érdekképviseleti szervnek is. így te­hát, ha az iparosságnak a befolyását a kormányzati tényezőkre biztosítani akarjuk, akkor elsősorban egy, az egész országot átfogó központi érdek- képviseleti szervet, Kézműves Kama­rát kell létesítenünk. Az iparosságnak ezt a gondolatát néhányszor már elbuktatták olyanok, akiknek érdekük az, hogy az iparos­ság ebben az országban mint önálló osztály gazdasági és szociális tekin­tetben soha meg ne szólalhasson. A Kézműves Kamara az összes ipar­testület felé rendelt érdekképviseleti szervnek van elgondolva, de az egyes helyi feladatokat, a kereskedelmi ka­marák által eddig is végzett lokális munkát, az iparosság érdekében a kamaráknak kell elvégezniük. Az a törekvés pedig, amely a kereske­delmi kamarákat át akarja szervezni és a kereskedelmi és iparosztály mellé kézműipari osztályt is akar létesíteni közös kalap alatt, céljaiban helyes, A konstrukció változás azon­sán nem pótolja az önálló ipartestü­letek fölé megalkotandó központi ér­dekképviseleti szervet. Az ipartestü­leteket összefogó központi organizá­ció nélkül nem hagyhatjuk, mert az iparosság akarata, kívánságai elvesz­nek és nincs egy szervezet, amelyik­nek kötelessége és feladata az iparos osztályérdekeket képviselni, a szak­mai és általános műveltséget terjesz­teni, az inasnevelést gondozni és álta­lában az iparosságnak szorosan vett közéleti érdekeit istápolni. Aláírták a magyar-török semlegesség! szerződést, A külügyminisztériumban január 5 óa délelőtt 12 órakor Walkó Lajos külügymi­niszter és Behudus bég, Törökország rendkí­vüli követe és meghatalmazott minisztere alá­írták a magyar törők semlegességé békéltető eljárási és választott bírósági szerződéseket. A békéltető és választolt birósági szerződés politikai természetű határozatokat is tartal­maz Az első cikkben a két szerződő fél kö­telezi magát arra, bogy semmiféle politikai vagy gazdasági természetű szövetkezéshez nem csatlakozik, amely az egyik fél ellen irá­nyulna, a második cikkben pedig a két szer­ződő fél kötelezettséget vállal arra, hogy ha a szerződő felek egyikót békés magatartása ellenére egy vagy több más hatalom megtá­madná, a másik fél a konfliktus egész tarta­ma alatt megőrzi semlegességét. Az ünnepé­lyes aláírási aktuson résztvettek : Khuen Hó- derváry Sándor rendkívüli követ, meghatal­mazott miniszter, a külügyminiszter állandó helyettese, Taby László, a magyar kormány törökországi követe, Nurullah bég, a buda­pesti török követség titkára és Miske Jenő követségi tanácsoz, a miniszteri kabinet főnöke. Mliiika-párt a vádlottak padján. Prágából jelentik: A cseh politikának újabb szenzációja van, olyan szenzációja, ami­lyent eddig nem igen produkált egy európai ország parlamenti élete sem. Az ügyészség elrendelte a vizsgálatot Tuka képviselő ellen, a Hiinka-párt lapjának főszerkesztője ellen, aki tudvalevőleg azt az álláspontot foglalta el, hegy a mu’t évben lejárt a turócszentmártoni deklaráció által kiszabott határidő és igy a Felvidék elérkezett ahhoz az időponthoz, a melyben többé semmiféle jogszerű kötelék nem fűzi Csehországhoz, hanem önálló ál­lammá való alakulását teszi befejezett ténnyé. A vizsgálat azonban nemcsak a főszer­kesztő ellen folyik, hanem az egész Hlinka- párt ellen, amely pedig helyet fcglal a prágai kormányban. A miniszterek elrendelték a viza gálatot a mellettük ülő minisztertársuk ellen. Terjed az ellenforradalmi mozgalom Fehlroroszországban. Berlini jelentés szerint Szovjetoroszor- szágban az eddigi felkelés mindjobban terjed, különösen Fehóroroszországban van nyilt fel­kelés folyamatban, amelynek maga „Az orosz igazság testvérei“ cimü szervezet a vezetője. Több községben a parasztok a kommunista hatóságok házait szétrombolták, a kormány­csapatokat pedig felkoncolták. Meglepő sikert ért el a faseizmus a kivándorlás elleni küzdelmében. Római jelentés szerint a lapok kiemelik, bogy a kivándorlás ellen irányuló fascista po­litika milyen eredménnyel járt. A kivándor­lók száma 1923 ban 391 ezer volt, 1927 ben pedig 238 ezerre csökkent. Az utolsó óv első három hónapjában pedig mindössze 36 ezer ember vándorolt ki. A hazatérő kivándorlók száma is jelentékenyen javult. A fascista re­zsim utolsó öt évében 932 ezer kivándorló tért vissza Olaszországba. Basilides Mária és Lies Mis báró Gyulán. A Gyulai Közművelődési Egyesület hangversenye. Ünnepi estje volt hétfőn a Közművelő­dési Egyesületnek. A sok értékes, felejthetet­len művészi előadásait felülmúló olyan diadal­mas és szenzáoiós műsorral lepte meg közön­ségünket, mely bármelyik nagyváros hang­versenytermébe beillett volna Örömmel konsta­táljuk, hogy ez estén kivételes és hatalmas érdeklődés nyilvánult meg Gyulán, a mi ne­hezen megmozdítható közönségünknél. Ott láttuk a zsúfolt nézőtéren Lukács György dr. v. b. t. t., országgyűlési képviselőt Kova- csic8 Dezső dr. főispán és dr. báró Apor Vil­mos plébánossal élén városunk művészetet szerető és megbecsülő előkelő közönségét. A hétfői estén Magyarország egyik leg nagyobbszerübb, a magyar művészetnek kül­földön is sok dicsőséget szerzett, ragyogó te­hetségű dal- és oratórium énekesnője Basilides Mária, a m. kir. operaház drámai énekesnője tette különösen gazdaggá a műsort. Bavógzett ónekmüvészete, a kontinensen a maga nemé­ben páratlan kifejező erejű hangja, csillogó előadásmüvószete méltó volt Schubert klasszi­kus művészetéhez s a centenárium ünnepi alkalmához. Nem hisszük, hogy lenne ez idő szerint énekesnő, aki Schubert „Ave Maria“- ját, „Du bist die Ruh“ ját és főleg a gyönyö­rűen előadott „Erl König“ jót ennyi sz nnel, hangulatfestóssel és tüneményes drámai erő­vel tudná megszólaltatni. Mindegyik számának leirhatatlan hatása volt, úgy, hogy a tomboló tapsokat ráadással hálálta meg a kiváló művésznő. Ipartestületi bál február 2 -án.

Next

/
Oldalképek
Tartalom