Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-10-19 / 83. szám

LXI. évfolyam 83. szám. Szombat Gyula, 1939. október 19 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. PQLFTflíAI, TÁlfrUMUfT ÉS KÖZÉLáZHÁSZAlI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek ínté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. a A is t mm Ünnepnapnak kellene lenni an­nak a napnak, amikor a hosszú nyári szünet után összeül a tisztelt Ház. Valóban ünnepnap is, mert az ország ünnepli a saját törvényhozóit, akik alapos pihenés után uj munkakedv­vel látnak munkához. Meglehetősen sok munka halmozódott fel a nyár folyamán, minden törvényhozónak lesz rá bőven alkalma, hogy képes­ségeit legjobb tudása szerint kifejtse­A külpolitikában súlyos kérdé­sek döngetik a magyar kapukat, a belpolitikában ki nem mondott, de általánosan tudott problémák kíván­koznak a nyilvánosság elé. Ennek a keddi ülésnek a nyitánya volt az a négy miniszteri beszéd, mely az or­szág különböző részeiben már vasár­nap elhangzott. A miniszteri beszé­dek azt mutatták, hogy a magyar belpolitika fordulóponthoz érkezett, Az ilyen fordulópontnál szükség van a legteljesebb önmérséklésre, de szük­ség van ugyanakkor a vélemények szabad felvonulására, bátor és őszinte kifejtésére. A kritika nem bűn, de bűn a fe­lelőtlen kritika, amely nem a dolgok tárgyilagos felsorolásából áll, hanem pártszempontokból állapítja meg előre, hogy valami helyes-e vagy helytelen. A parlamentarizmus állítólagosán le­járta magát, igen sok vélemény idézi erre példának Olaszországot, Jugosz­láviát és Spanyolországot. Ezzel szem­ben az a helyzet, hogy a történelmi népek ma is mógcsak tanulják a par­lamentarizmus, ennek folytán nem lehet ítélkezni a kevésbbé tökéletes parlamenti alapján a parlamenti rend­szer fölött. A fejlődés minden fo­galma átalakít. Ez azt jelenti, hogy világosabban látjuk a fogalmak tar­talmát, A múltak tapasztalatai nem vesztek el nyomtalanul és minden fejlett jogérzékü állampolgár ünnepli a parlament összeülését, mert tudja, hogy a parlamentet nem lehet dikta­túrával helyettesíteni. Megváltozott azonban a gazdasági fejlődés folya­mán az állam fogalma. Profán meg­határozásnak látszik, de mégis meg­közelíti e változás helyes kifejezését, ha azt mondhatjuk, hogy az állam nyilvános számadásra kötelezett er­kölcsi és gazdasági testület, olyan egység, amelynek vezetősége a meg­bízók mandátuma alapján dönt a kö­zönség ügyeiben. A parlament az or­szág vezérkara. Tudnia kell tehát, milyen a rendelkezésére álló munka- haderő egészségi, erkölcsi, gazdasági állapota. Nem lehet más biztatást adni en­nek a parlamenti ülésszaknak, mint­hogy az egész ország szeme a parla­menten van. A megnyitó formális ülés néhány törvényjavaslatot hoz nyilvánosságra: a miniszterek be­nyújtják az okirati kényszerről, a korlátolt felelősségű társaságokról, a i katonai büntetőtörvénykönyvről, az autóforgalomról és utoljára de nem utolsónak a néptanítók fizetési pótlé­káról szóló törvényjavaslatokat. Mind­egyik fontos ezek közül a javaslatok közül: a javaslatok az ország folyó ügyeit képviselik. Van azonban sok £>lyan kérdés, amely nincs benn ezek­ben a javaslatokban. Itt van elsősor­ban a mezőgazdaság, az ipar, a ke­reskedelem igen sok égető kérdése. A gazdasági depressziók nemcsak az ember, de a történelem emlékezete szerint sem érte el soha azt a mély­pontot, amelynél ma tart. Az ország gazdasági depressziója részben kül­politikai okokra vezethető vissza. Hála Istennek azonban a gazdasági depresszió mindeddig nem produkált belpolitikai bonyodalmat. Az uj ülés­szak alkalmával a képviselők fela­data lesz, hogy a jövőre nézve is megakadályozzák a gazdasági dep­ressziónak politikai térre való átcsa- pását. Az ország a parlamentet nézi. .A miniszterelnök nagy beszéde az egységespárt értekezletén. A gazdasági bajok orvoslására irányuló intézkedések. Az egységespárt a napokban tartotta értekezletét a kópviselőház nyári szünete után. Az értekezleten Bethlen István gróf miniszterelnök nagy beszédet mondott. Beszé­dében felsorolta a legközelebb benyújtandó törvényjavaslatokat, majd áttérve a mezó- gazdasági helyzetre, kifejtette, hogy a gazda­sági krízis nem speciálisan magyar jelenség és ezt a krízist a kormány gazdasági rekon­strukciója utján kívánja megszüntetni. A rekonstrukciónak két feltétele van: as egyik, hogy megfelelő töke álljon rendelkezésre oly kamatláb mellett, amellyel pro­duktív termelés elképzelhető, a második, hogy mez őgazdasági termékeink külföldön elhelyez­hetők legyenek. A kormány felvette program mjába az ipar fejlesztését is. Az agrárválság enyhíté­sére két lehetőségről lehet szó: momentán segítségről; vagyis a kormány megfelelő intézkedé­sekkel kíván gondoskodni arról, hogy a budapesti tőzsdén jegy­zett gabonaáraknak megfelelő pa­ritást kapjanak a vidéki gazdák, a második lehetőség a gabonatárházak intézményének kifejlesztése. A hitel súlyossá teszi, hogy Magyar- ország rentábilis áron külföldről hosszulajáratu hitelt majdnem egyáltalában nem kaphat a világpiacon mutatkozó feszültség következté­ben. Mig a világ piacán normális helyzet nem lesz, addig jelentős javulás e téren nem várható. A pénzügyminiszter mindent meg­tesz, hogy külföldi kölcsönt sze­rezzen, a rendelkezésre álló pánzmennyiség pedig rendes ka­mat mellett kerüljön a vidéki közönség rendelkezésére. A pénzügyminiszter megfelelő intézke­déseket tesz az esetleg mutatkozó uzsora- kamattal való visszaélések tekintetében. A Jóvátétel ügyében kijelentette a miniszterelnök, hogy a szanáláskor azért vállait 200 milliós repa- rációt, mert megfelelő biztatásban részesült, hogy Magyarország további reparációs fize­tésre méltányosan nem kötelezhető. A Békésvármegyei Régészeti és Miivelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 3., 12., 17. köteteit, kötve, vagy fűzve. Cim a kiadóhivatalban. u~*

Next

/
Oldalképek
Tartalom