Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-02-02 / 9. szám
2 Békés 1929 február 2. fitti inni i Iffltr, nini a ill nirti A most következő februári negyedben mindenki annyi pengő lakbért fizet, mint amennyi aranykorona az alapbér volt 1917. novemberében. Ez a rendelkezés már a múlt negyedben életbelépett. — Februárban tehát annyi a lakbér, mint novemberben volt Itt közöljük azt a két táblázatot, amelyből könnyen kiszámíthatják olvasóink, mennyi lakbért kell fizetniök. Az első táblázat azt mutatja, hogy mennyit kell fizetni egy összegben, a másik pedig részlet- fizetés esetére tünteti fel a lakbért. Megjegyezzük, hogy részletfizetés esetén csak az fizet késedelmi kamatot, akinek alapbére nem haladja meg a 350 aranykoronát. Hogyan fizetjük egy összegben a februári lakbért. Alapbér Tisztabér Házmesteri pénz Összesen Alapbér Tisztabér Házmesteri pénz Összesen peng 5 pengi 5 1 1 —•02 1-02 60 60 1 20 6120 2 2 — 04 2-04 70 70 T40 71-40 3 3 —•06 306 80 80 1 60 81-60 4 4 — 08 4 08 90 90 1-80 91-80 5 5 —TO 5 10 100 100 2 — 102 — 6 6 —•12 6 12 200 200 4 — 204 — 7 7 —■74 774 300 300 6 — 306 — 8 8 —T6 876 400 400 8 — 408 — 9 9 —78 978 500 500 10 — 510 — 10 10- 20 1020 600 600 12 — 612 — 20 20 —•40 20-40 700 700 14 — 714-— 30 30 —■60 30 60 800 800 16 — 816 — 40 40 —•80 40 80 900 900 18 — 918 — 50 50 1 — 51 — 1000 1000 20 — 1020' — A februári lakbér részletfizetés esetén. Február 5-ig fizetendő Március 5-ig fizetendő Április 5-ig fizetendő Alapbér 1 házmester [ pénz A tiszta bér VsP/o-a A tiszta bér V*0/o-a 2% kamat Összesen A tiszta bér i/2°/o-a l«/o kamat Összesen 1 —•02 —.33 —•33 —•01 —•34 —•34 —34 2 —.04 i —-66 —■67 — 01 —68 —•67 —01 — •68 3 — 06 T— 1 — — 02 1 02 1 — —01 1 01 4 — 08 1-33 1 33 — 03 1-36 1 34 — 01 T35 5 —70 166 1 67 —03 1-70 T67 — 02 1 69 6 —72 2-— 2 — — 04 2 04 2— —•02 202 7 —74 2 33 233 — 05 2 33 234 —•02 2 36 8 —76 2-66 2-67 —•05 2-72 2-67- 03 270 9 —78 3 — 3 — — 06 3 06 3— —•03 303 10 —•20 3 33 3-33 —07 3 40 3'34 —•03 3 37 20 —•40 6 66 6 67 — 13 6 80 6 67 —07 6 74 30 —■60 10 — 10 — —20 10-20 10— — •10 1070 40 —•80 13 33 1333 —■27 13-60 13-34 —73 13 47 50 1-— 16 66 16 67 —33 17 — 16 67 —77 16 84 60 1 20 20 — 20 — —■40 20-40 20— — 20 20 20 70 1 40 23 33 23 33 — 47 23 80 23 34 —•23 23 57 80 1-60 26 66 26 67 —53 27-20 26 67 —•27 26 94 90 1-80 30 — 30 — —60 30 60 30 — —30 30 30 100 2 — 33 33 33 33 —•67 34 — 33-34 —33 33 67 200 4 — 66 66 66 67 1-33 68— 6667 —67 67 34 300 6 — 100 — 100 — 2 — 102— 100— 1 — 101 — 400 8 — 133 33 133 33 2 67 136— 133-34 1 33 134 67 500 10 — 16666 16667 3-33 170— 166 67 1-67 168 34 600 12 — 200 — 200.— 4— 204— 200— 2 — 202 — 700 14 — 233-33 233 33 4-67 233 — 233 34 233 235 67 800 16 — 266 66 26667 5-33 272— 266 67 2 67 26934 900 18 — 300 — 300 — 6 — 306— 300 — 3 — 303 — 1000 20 — 333 33 33333 6 67 340 — 333 34 3-33 336 67 I) izMAl Eisilel iiik itt III. Bálint Antal tanár értekezése a technikai fejlődésről és az egyéni képesség vizsgálatáról. A háborút követő idők ipari és gazda sági fejlődésének keresztmetszetét tárta hall gatósága elé a gyulai Közművelődési Egyesület szerdai szabadlieeális előadásának első részében a kitűnő előadó : Bálint Antal, budapesti pszichotechnikai tanár. Sorba vonultatta fel előttünk a nagy államok hatalmas és szédítő fejlődését a gyár iparban, a technikában s ezzel a szinte káprázatos haladással szembeállította a mi kis országunk meglehetős elmaradottságát, amit a háborúnak itt minden technikai fejlődést megakadályozó és hátráltató tényével magyarázott meg. Amilyen lólekzetetállitó módon, sok és döbbenetes példával tárta elénk a „győztes“ államok s főleg Amerika gyáriparé nak előrehaladását, épp oly lehangoló képet festett elénk a kis államok, főleg csonkaor szagunk hátramaradottságáról. Általános figyelem közt beszólt a tudós tanár arról a témáról, amely mezőgazdasági termelésünk jövőjét illetőleg elsőrangú fontosságú: az oroszországi gabonatermelés exportjáról mely a mai orosz államformának átalakulása esetén nagyban ellensúlyozni fogj a a magyar búza kivitelének kérdését s amely az ipari célokra való termelés, az állattenyésztés fokozatos és erőteljesebb fejlesztését Írja elé a magyar nemzetgazdálkodásnak. A hatalmas előadás második része a közelmúltban bevezetett és nagyszerűen bevált és fölötte érdekes tudományt: a pályaválasztást, munkára való alkalmatosságot megelőző képesség vizsgálatot tárgyalta. Ez a tudomány tulajdonképen beesendi- tője a csonkaország föltámadásának, hiszen nagy és erős csak az az állam lehet, mely eléri a fejlődésnek azt a boldog fokát, hogy minden emberét odaállíthatja, ahova való 8 ahol képességeit, testi és szellemi energiáit önmaga és a köz javára legelőnyösebben kifejtheti. Hogy ez a kópességvizsgálati tudó mány, a psychoteehnika mennyire fontos s milyen érdekes, ezt a professzor vetitettkópek- beu is bemutatta hallgatóságának ritka és kivétele» érdeklődés mellett. Hisszük, bogy a magyar kormány továbbra is megad minden lehetőséget ennek az életbevágóan fontos tudománynak kifejlesztésére, mert ezzel egyformán siet segítségére a szellemi és testi munkával foglalkozók színvonala emelésének. Ennek az országnak, amely a földig való lo- tipratásból eljutott az óletigónylós, a munka szeretető, a folyton többet és jobbat produkálás mai állapotáig, az egyetemes boldogság szempontjából fölötte fontos, hogy az elkövetkező sorsfordulat a nemzet minden fiát ott találja, ahol eredményes munkát fejthet ki családja és Nagymagyarország érdekében. A rendkívül nagyhatású, fölötte érdekes és tanulságos előadást zsúfolt ház hallgatta végig nagy figyelemmel és szeretettel. Az előadáson képviselve volt mindegyik társadalmi osztályunk s nagy számban jelentek meg azok, akiket különösen érdekelt Bálint Antal, psychotechnikai tanár tudományos előadása: a pedagógusok. Amikor magyar lelkünk egész melegével köszönjük a kitűnő tudós tanárnak áldozatos fáradságát, felejthetetlenül érdekes és gazdag előadását, kívánunk neki sok sikert ennek az uj tudományágnak további előbbrevitelóben. A kitűnő est elején Halász Lajos szavalta Szathmáry István remek költeményét: „Mi nem feledhetünk“. A rendkívül nehéz és sokrétű verset, mely az orgánumra is súlyos feladatot ró, Halász Lajos nagyszerű tűzzel, sok árnyalattal mondotta el s a vers minden szépségét kihozta. A közönség szemmollátha- tóan gyönyörködött a remek versben és viharos tapssal adózott a pompás, művészi érzékű szavaiénak Hirdetmény. A m kir. földmivelésügyi miniszter ur a válságba jutott szőlőgazdálkodás megsegítése érdekében egy rózgálic segélyakció megindi 'ását határozta el, amelynek folyamán a szőlősgazdák kedvezményes áru rozgálieot igényelhetnek Az igényelt rézgálic vételára 1929. évi november hó 30-ig kamatmentesen fizethető. Az igényelhető rézgálic legnagyobb meny- nyisóge katasztrális holdankint 15 kg. Vételára a Polgárdi Ipartelepek vasútállomáson vagonba rakva métermázsánkint nettó 71 P- ben van megállapítva. 2 százalékos forgalmi adó, valamint a vasúti szállítási költség vevőket terheli, amelyhez métermázsánkónt leg feljebb 1 P kezelési költség számítható hozzá. Felbivatnak azok a szőlőbirtokosok, akik kedvezményes áru rézgálieot kívánnak igénybe venni hogy igénylésüket február bó 6-ig Matt Mátyás bordójelzőnól jelentsék be. Aki fenti batáridő alatt rézgálieot nem igényelt, ilyen irányú kérelmet később nem terjeszthet elő. A rózgálic érkezési ideje közölve lesz. Gyula, 19z9 január 23 án. Dr. Varga Gyula polgármester If_ ő c i p ö javítást szakszerűen vulkanizál izfl vásy cipész Novák-utca 7. szám. 6 8 1*
