Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-10-12 / 81. szám
1929. október 12. 1 Békés 3 tételében előreláthatólag utolsó ülését tartja, ón azt hiszem, hogy bár erre külön megbízásom nincsen, de egész bizonyos vagyok benn», hogy valamennyiünk nevében beszélek akkor, amikor mélységes köszönettel ismerjük el elsősorban az alispán ur, de vele egyetemben a vármegyei tisztikar önfeláldozó működését, amelyet kifejtettek a mi vármegyénk érdekében. (Úgy van!) Azt hiszem, az egész törvényhatóság nevében beszélek. Amidőn ezt nekik hálásan megköszönöm, teszem ezt any- nyival inkább mert amint alispán ur emli tette, valószínű, hogy a mostani törvényhatóság tagjainak jelentékeny része az uj törvény- hatósági bizottságban nem fog helyet foglalni és ezért ón az ő búcsúzó szavait úgy fogom fel, hogy amidőn búcsúzik a vármegyétől, nem a vármegyétől búcsúzik, hanem csak a jelen összetételtől s reméljük, hogy értékes működése az uj törvényhatóságban továbbra is megmarad. Ezt óhajtottam a törvényhatóság nevében kifejezésre juttatni. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Ezek után rátért a bizottság a tárgy- sorozat egyes pontjainak tárgyalására A vármegye 1930. évi háztartási költségvetésének tárgyalása során elnöklő alispán a költségvetés egyes főbb tételeit ismerteti. Aki — úgymond — elolvasta a hivatalos lapban közzétett költségvetést, abból meg lepetten láthatta, hogy egyes rovatoknál lényegesebb változás nincsen. Két körülmény van, mely lényegesen emeli a pótadót, amely a folyó évben 13 54 százalék volt és a jövőben 17 92 százalékban van előirányozva. Ezt a több kiadást szükségessé teszi elsősorban a törvényhatóság azoa határozata, amellyel a legújabb törvény alapján, személyi pótlékot szavazott meg több tisztviselő részére és amely költséget a vármegyének kell viselni. Ez kiszámítva — a jövő évre célra felmerülő költségeit — 27000 pengőnek felel meg, va gyis ez több mint egyketted százalékkal emeli a pótadót; a másik lényeges szükséglet a nyugdíjalap terheinek szaporodása. Én szára talanszor tettem panaszt, a nyugdíjazások la vinaszerü emelkedése miatt. Ha mindazokat, akik a törvény értelmében jogosultak, nyugdíjaznák, akkor ennek a szükségletnek az e célból felvett 95000 pengő többlet felel meg. Hangsúlyoznom kell, hogy azokat a bizonyos kénys*ernyugdijázásokat a törvényhozás megszüntette. A törvényhatóságnak tehát jogában áll azokat, akik tovább működni akarnak, nem nyugdíjazni. Tehát megvan a lehetősége annak, hogy ezeket a költségeket lehetőleg mérsékelje. Nekem fel kellett venni a költségvetésbe, mert azt az alapot kell figyelembe vennem, amelynek figyelembe vételével a költségek esetleg emelkednek. Figyelembe veendő az is, hogy a nyugdíjalap jövedelme 23000 P-vel kevesebb lesz, mert az állami nyugdíjas tisztviselők keresetadója többé nem folyik be a nyugdíjalapba, hanem az külön alapként tog kezeltetni, állítólag a községek anyagi helyzetének feisególyezósót fogja szolgálni Lényeges emelkedés van még a levéltári selejtezés végrehajtására felvett 5000 P. állandó kiadás által. Ezt azonban most már tovább halasztani nem lehet, mert ha nem selejtezünk, akkor a busz óv óta felgyülemlett iratok elhelyezésére újabb emeletes házat kell építeni. Még C3ak egyet említek meg és ezt büszkén mondom, bogy Bókésvármegye a legki sebb pótadóval adminisztrál. A legtöbb dunántúli vármegye 20,25,30% pótadóval dolgózik. Nálunk kereken 18% al és ebből is odafenn bizonyosan lefognak faragni legalább 2% ot. Volt még egy igen fontos tárgya a búcsúzó törvényhatósági bizottságnak: a vármegye alispánjának előterjesztésére a kiépítendő utak földmunkáinak végrehajtásáról. Elnöklő alispán ehhez a tárgyhoz a kő vetkező megjegyzéseket fűzte : Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy a legutolsó közgyűlés megállapította az államsegéllyel kiépítendő utak sorrendjét. Sajnos azonban, hogy ennek a határozatnak oly értelmű végrehajtásából, hogy ezek a munkálatok még ez évben megfognak történni — dacára a hónapokon keresztül hangoztatott Ígéretnek — nem lesz semmi foganata Azonban ón — tekintettel arra, hogy a fagykár miatt a lakosság legtöbb rétege nem bírja kellőképen megkeresni a télire való ^szükségletet, ennél fogva ón már intézkedtem két helyen is, hogy ezeket a törvény által megállapított és első sorban kiópitendő utak földmunkája a szükséghez képest részben és egészben elkészíttessék, felsőbb hatósági döntés előtt. Ké rém erre a törvényhatóság felhatalmazását A törvényhatósági bizottság a vármegye alispánjának ezen mélységes szociális érzésre valló és emberszeretetet tükröző intézkedését a legnagyobb helyesléssel fogadta, s annak végrehajtására a vármegye alispánját felhatal mázzá. A tárgysorozat többi pontjai nagyobbára helyi és egyéni ügyek lévén, az állandó választmány javaslatai alapján fogadtattak el s a vármegye rendes utolsó közgyűlése délelőtt fél 11 órakor már be is fejeződött. Gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter levelet intézett a miniszterelnökhöz, melyben bejelenti a honvédelmi miniszteri tárcáról való lemondását. Levelében a legutóbbi politikai támadásokat hozza fel indokul. Csáky utódja Gömbös Gyula honvédelmi államtitkár lett. Csákyval együtt távozik Álgya Pap Sándor államtitkár Munkások! Polgártársak! 1929. évi október hó 13-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a Göndöcs-népkerti pavilion nagytermében nyilvános népgyülést tartunk, melynek napirendje: a gazdasági és politikai helyzet és a vármegyei és városi választások. Előadó: Saly Endre Budapestről Minden dolgozónak ott kell lenni! Testvéri üdvözlettel: Az egybehívok. A Halai miiölep tilsáról. — Sok kép elkelt. — Előrelátható volt, hogy a közönség müvé- szetkedvelő rétegében nagy hatást fog kiváltani a gyulai festőmüvésztelep idei kiállítása Nem mondjuk, hogy hatalmas érdeklődés nyilvánult meg, hiszen még mindég sokan vannak, akik nem nézték meg azt. De akik látták, a legnagyobb elragadtatással nyilatkoznak az ott látottakról. Örömmel vesszük azt a hirt is, hogy a tárlat sok képe már vevőt talált. A kiállítás vasárnap estig lesz nyitva. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságának válasza az aegv. 502-es vonat ellen beadott panasz tárgyában A gyulai társadalom egyik tagja panasz- szal fordult a Máv. igazgatóságához amiatt, hogy a múlt hó egyik napján Gyuláról utazott a Máv. 1689. sz. vonatával, amely 3 óra 50 perckor futott be Csabára. Dacára ennek a menetrendszerű pontosságnak, az utasok nem tudták elérni az Aegv. 502-es számú vonatát, amely szabály szerint 3 óra 55 perckor indul. A Máv. igazgatósága a panaszt áttette az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatóságának, mely a panaszra — többek közt — a következőkben válaszol: A menetrendek megszerkesztésénél a vasutak figyelemmel vannak a csatlakozó pályák vonatforgalmára s amint a menetrendből kitűnik, 5 perccel később indul az aegv 502-es számú vonat, mint érkezik menetrend szerint a Máv 1689. sz. vonat. Késés esetére várakozási idők is vannak megállapítva azoknál a vonatoknál, amelyeknél az lehetséges. Azonban nem minden vonatnál lehető a várakozási idő, mert vannak olyan vonatok, amelyek a menetrendtől eltérően való közlekedtetés esetében más helyeken való csatlakozásoknál késés esetében igen nagy zavarokat okoznának és különböző érdekeket veszélyeztetnek. Ilyen vonat a kérdéses 502, sz. aegv. vonat amely eltekintve attól, hogy havonta csak 1—2 átszálló utas van — épen az 1689 sz. vonattól — késést nem szenvedhet semmi körülmények között s igy várakozási idő a Máv. vonat késése esetére meg sem állapítható. Mi minden tanácsot vagy panaszt megszívlelünk és ha azt hasznosítani tudjuk a közönség javára — ismételjük a lehetőség határain belül — készséggel meg is tesszük. A kereskedői gondossággal ellentétben állana az az eset, ha a csatlakozó vasutak egymás érdekei ellen cselekednének, mert ez-
