Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-10-09 / 80. szám
2 Béke» 1929. október 9 zájáró ut és ugyanitt az úgynevezett Öreg- közut kiépítése is. Befejezést nyert a vármegyeház udvarán a garázstelephez vezető ut kiépítése és annak leszámolása folyamatban van. A vármegyei székház kibővítési munkálatainak, valamint az orosházi járási szék- házépitési munkájánakjelülvizsgálása és azok leszámolása megtörtént és a törvényhatóság azokat jóvá is hagyta. A törvényhatóság szeptember havi rendkívüli közgyűlésén foglalkozott a 130802— 1929. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet alapján kidolgozott nagyarányú útépítési javaslattal, mely négyéves programúi keretében egyharmadrész állami támogatással, a még be nem kapcsolt községeknek és tanyacsoportoknak a kiépített hálózatba való bekapcsolását kivánja megvalósítani. A programúiba besorozott 193 km. útvonalnak kiépítése után a kiépített és kiépítetlen utak hosszaránya a jelenlegi 33%-ról közel 53%-ra emelkednék. Uj menetrend. Patvarba uj! mondhatnék Arany Jánossal, a régi rosszból toldozza uj rosszat a — MÁV. De megjárná még ez a toldozás is, ha ott toldoznák, ahol valóban lyukas volt. Számunkra azonban minden toldozás után csak lyukas marad. Úgy látszik, még nem vették soha észre az illetékesek és ha észrevették, nem csodálkoztak rajta ? hogy pl. Gyuláról Békéscsabára reggel 7 óra 5 perctől déli 11 óra 51 percig, tehát 4 óra 46 percig nem lehet vasúton átmenni. Négy óra negyvenhat perel ez kérem a napnak egyötöd része, a nappalnak pedig majdnem a fele! Avagy Békéscsabáról Gyulára reggel 8 óra 20 perctől délutáni fél 2 óráig nincsen vonat. Öt óra tiz percen át nincsen tehát összeköttetés a vármegye két legjelentékenyebb városa az ország kilencedik legnagyobb városa és Bó- késvármegye székhelye között Még rosszab bul állunk a másik irányban. Sarkadra reggeli 4 óra 34 perctől déli fél 1 óráig nem juthatunk át vasúttal. Teljes 7 óra 56 percen át, a 24 órás napnak egy teljes harmadán át nincs vasúti összeköttetés. Ennél talán ötven esztendővel ezelőtt is jobb volt a vasúti közlekedés Avagy" mindez az automobilipar fellendítését célozza ? Azt szokták erre mondani, hogy a MÁV csak a főváros felé irányuló közlekedést igyekszik javítani. Nos, hogyan állunk ezzel is mi? A gyulai polgárnak, ha kétszeri átszállással meg akar érkezni 9 óra 40 perckor a nyugati pályaudvarra, hajnali 3 óra 20 perckor kell vonatra ülnie, tehát fel kell kelnie éjjeli 2 óra tájban. Ha ugyanezt a makói akarja megtenni, 1 óra 23 perccel, tehát majdnem másfélórával későbben kell indulnia; még az orosházinak is 44 perccel későbben kell kelnie, ha ugyanakkar akar Budapestre érkezni. Holott Makó 10 kilométerrel, Orosháza pláne 39 kilométerrel nagyobb vonaltávolságra van Budapesttől. Az orosházi, ha délután 2 órára elvégezte Budapesten a dolgát, este 8 óra előtt Szegeden keresztül már otthon lehet. Nekünk már fél 2 órakor a Keleti pályaudvaron kell lennünk, ha 8 és fél órai bumlizás után este 10 órakor idehaza akarunk lenni. Ha azonban csak fél 2 órára tudnánk Budapesten végezni, akkor fél 6-ig ott kell rostokolnunk, hogy drága gyorsvonattal ugyancsak este 10 órára hazatolattathassunk. Miért van mindez igy? Ha a régi görögök volnánk, akkor az mondanók, hogy ez a végzet, a sötét fátum. A Vasutisten üldöz bennünket valamely ősünknek a mitoszi időben ellene elkövetett sötét bűnéért. De mit mondjunk minderre a huszadik században ? Arra gondoljunk, hogy a MÁV még mindig azon a fogas filozófiai kérdésen töri a fejét, vájjon a tyuk volt e előbb, vagy a tojás? Vájjon még mindig nincsenek tisztában azzal a közlekedésügyi axiómával, hogy előbb kell lennie vonatnak, azután lesz hozzá forgalom és utazó közönség Nincsenek, határozottan nincsenek. Példa rá a legújabban beállított autóbusz. Reggel háromnegyed 9 órakor jön át Békéscsabáról, holott ugyanakkor vonat is jön. Akkor — risum teneatis! — nekiáll pihenni a lói megtermett alkotmány és pihen egyfolytában délutáni fél kettőig. Akkor visz- szamegy .Békéscsabára, jóllehet déli 12 óra előtt már ment egy vonat és fél 4-kor megint megy. Szinte előre tudjuk már a végét. Néhány hót vagy hónap múlva eltűnik testes alakja az Erdélyi Sándor útról és fájdalommal fogják tudatni, hogy rószvétlenség miatt felhagyott a közel őt órás gyulai pihenéssel. Bezzeg volna azonban résztvevő, ha kilenc óra tájban átmenne Békéscsabára és a déli órákban megint visszajönne. De természetesen ezt előbb meg kell ismernie, meg kell szoknia a publikumnak, tudnia kell, hogy feltétlenül számíthat erre, hogy igy rendezze dolgait nem ma, nem egy napon, hanem rendszeresen mindig. No, de ne adjunk tanácsot a magas Olimposznak, mert ki tudja, még meg találják hallani 1 A gyulai mfivészkolónia képkiállitása. Gyula város müpártolóinak, elsősorban Heilinger Károly városi főjegyző munkásságának köszönhető, hogy immár második kiállításon mutathatták be a müvészkolónia tagjai évi termésük legjavát. A kiállítást vasárnap délben nyitotta meg Varga Gyula dr. polgármester előkelő közönség jelenlétében. Szép beszédben vázolta a müvószpártolás jelentőségét, mely a háború és az azt követő időknek a művészet elsorvasztását előidéző tragikumát hivatott elfelejtetni A nagyközönség figyelmébe ajánlotta az értékes tárlatot, melynek sok-sok darabja tükörképe e város és környéke szépségeinek. Különös örömünk telt a polgármester beszéde ama megállapításában, hogy e kiállítás esztétikai szempontból nem esik kifogás alá. A tiszta, igazi művészetet reveiül ja s ezt meg kell néznie s pártolnia kell mindenkinek, a kiben magyar lélek van. A vármegyei igazoló választmány folyó hó 4-én Reck Géza elnöklete alatt ülést tartott és ezen az ülésen végleg megállapította a 168 vm. legtöbb adótfizetőt választó 504 egyénnek a névsorát. Az igazoló választmány ülését az a körülmény tette, szük- kégessé, hogy a közigazgatási bíróság, a névjegyzék ellen beadott panasznak helyt adott és igy panasztevőket pótlólag fel kellett venni a névjegyzékbe s ki kellett igazítani a névjegyzéket azért is, mert az igazoló választmány a névjegyzékből hivatalból törölt olyan egyéneket, akik tévedésből kerültek abba, dacár^ annak, hogy a törvény Négy művész állított ki az idén, a második vernisszázson. Kőzülök korra is, művészi tekintélyre is legjelentősebb Turmayer Sándor. Két hatalmas erejű kompozíciója külön díszt ad a tárlatnak. (Coriolan és Elhagyottak közt) Olaszországi képei a művész szélesskáláju tehetségét vetítik elénk. Mindegyik képe csupa szin, tobzódó hangulat és napfényes élet Nekünk különös gyönyörűségünk telt a Ponte de trearchi, Rio Canareggio, Rio S. Andrea c. festményeiben. Gyulai képei közül remek: a Keskeny-ntca, Tomcsdnyi-utcai részlet és a Bárdos-utca. A Takarékpénztár a művész leggazdagabb, leghangulatosabb órájának alkotása. Szabó Csapó Márton a kolónia idei tagjai közül a legtermékenyebb volt. Legkiforrottabb, szinte klasszikus alkotása az élettől duzzadó Önarckép, mely Pesten is nagy sikert aratott. Közel 70 képet festett városunkban. Szebbnél- szebbek az Alkonyat, A grófi park mögött. Szürkület, lájkép, Köröshangulat, A nagy kőhíd, Ősi kúria (mennyi hangulat, poézis s milyen ragyogó technika) s a józsefvárosi templomnál festett Szürkület c. képei. Művészi tehetségét elsőrangúan mutatja be még az Éjjeli hangú• lat c. festménye, amellyel már közel jutott a művészi ormokhoz. Korpácsy Lajos tájképei finomak, hangulatosak. Az ő nagy és országos viszonylatban elsőrendű kvalitása azonban az állatképekben van. Csak egy képét említjük meg a sok és értékes közül, amelyben hatványozott mértékben megvan Korpácsy művészi tudása, érzéke s ez a pompás Lovas fogata. Baumann Tivadar a tanyák poétája, a kedves és hangulatos tájak festője. Szelíd és sugaras, mint az őszi nap Minden képe megnyugtat, fölemel és ha egyszer láttuk egy képét, sokáig ott ragyog emléke a szívben. Csendéleteiben nagyon erős a művész E nemben a Paprikák és Görögdinye tetszik nekünk legjobban. * * * A kiállítás — büszkén mondhatjuk — Gyula város művészi krónikájában aranylapot érdemel. Nagy érdeme és elégtétele ez a festőművészet ügyét lelkén viselő, azt nobilis odaadással elősegítő Heilinger Károly városi főjegyzőnek és művészetpártoló társainak, akiknek elévülhetetlen érdeme lesz, ha ez a gyönyörű akció állandósul nálunk. Köszönjük nekik azt a sok művészi szépet, amiben e kiállítás révén gazdagodtunk s megfürdethettük a hétköznapi élet hínárjában megszürkült lelkünket a művészet csillogó aranyában, napfényes derűjében. Mi többek lettünk lélekben, de nagyobb és gazdagabb lett Gyula városa is. * % * A kiállítás 13 áig marad nyitva, Szeretettel kérünk mindenkit, nézzék meg ezt a szép kiállítást I szerint nem lehetnek választók. A kiigazított névjegyzékbe újonnan fel lettek véve dr Zöldy Miklós gyulai, dr. Iványi Aladár gyomai, dr. Készt Ármin szarvasi, Kovács István endrődi, Király Gáspár füzesgyarmati, dr. báró Apor Vilmos és vitéz Bánáthy Péter gyulai lakosok. A névjegyzékből kihagyattak Beliczey Miklós békéscsabai, Prág Jenő és Géza csorvási és az időközben elhalt Szőke Lajos volt füzesgyarmati lakos. E helyütt megemlítjük, hogy a belügyminiszter a legtöbb adótfizetők választását e hó 18-ik, péntek napjára tűzte ki. A vármegyei igazoló választmány ülése. PT „HELLER DOBOZEMä "91
