Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-09-28 / 77. szám
6 Békés 1929 szeptember 28. 8 mázsa búza helyett 50 mázsát termesszünk 1 holdon. Ungváry József, a neves ceglédi faiskola cég tulajdonosa volt szives közlésre átengepni ezt a cikket, amely a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot. Cegléd, 1929. szeptember 28. Egyoldalú gabonatermesztésünk csőddel fenyeget. Azokkal az előnyökkel szemben, amelyek a gabonatermesztő tengerentúli országoknak rendelkezésükre állanak, évről-évre kevésbbé bírjuk a versenyt. Gabonánknak nincsen ára. Szemkivitelünk egyre csökken, a csonka ország gazdasági helyzete egyre nyomasztóbb. Hol ebből a válságból a kiút ? Olyan termelési ágat kell keresni, amely jövőt igér. Ez pedig a gyümölcstermesztés ! A mi gyümölcsünk izre, zamatra páratlan a földkerekségén. A magyar földben és időjárásban megadott nekünk a sors talán minden kelléket ahhoz, hogy a magyar gyümölcs világmárka és ezzel népességünk legszámottevőbb jövedelmi forrása legyen, Mégis mi a helyzet ? Kivitelünk jelentéktelen, sőt télen nemcsak narancsot és banánt, de almát is hozunk be. Ugyanakkor pedig 20 pengőre esik a búza ára. Ennek az épp oly szégyenletes, mint gazdaságilag veszélyes állapotnak kell végetvetni. Hagyjunk fel végre gazdálkodásunk egyoldalúságával és termesszünk gyümölcsöt. De jól! Nem kevert fajtájú, férges, apró gyümölcsre van szükség, amelyet lapáttal hányunk kosarakba, de aztán végül is a jószág elé szórjuk, mert pénzt ugyan alig adnak érte. A jófajtáju, gondosan kezelt, szép gyümölcsért helybe jön a kereskedő messze földről is, ha tömegben kaphatja. Mit kell ehhez tudni ? Mindenekelőtt: csak olyan gyümölcsnemeket és fajtákat szabad ültetni, amelyek arra a vidékre valók. Ne akarjunk pl körtét, vagy őszibarackot termeszteni ott, ahol a körte vagy az őszibarack nem megy. Aztán : kevés fajtát ültessünk, de tömegben. A nagytömegű és kevés fajtából álló gyümölcs könnyebben és sokkal jobb áron értékesíthető, mint a sokféle, kevertfaju termés. Ápoljuk a fát, hogy sokat és egészséges gyümölcsöt termeljen. A gondozott fa gyümölcse öröm és jómód, a gondozatlan fa gyümölcse szemét. Fontos még nagyon a szakszerű szedés, a helyes kezelés, a gondos válogatás, és a csinos csomagolás. De az alapja az egész vállalkozásnak : a megbízható helyről való, a hiteles fajtájú oltvány. Aki elég botor ahoz, hogy gyümölcsfát bárhol, még a piacon is megvesz, készen lehet még a legkiáb- ránditóbb meglepetésekre. Ki áll jót a piaci fa életképességéért, ki áll jót azért, hogy az a fa egészséges és legfőképpen: ki áll jót a piaci fa fajtájáért ? Most pedig számoljunk. Vegyünk alapul egy kataszteri hold földet és vizsgáljuk meg, gyümölcsnemenként külön-külön is, milyen jövedelemre számíthatunk íme : Alma a kát. holdra 8 m sor — és 8 m fatávolság mellett kell 88 drb közepes törzsű fa; 88 fa termése 37 kg évi átlagot számítva 32 56 q alma. Körte 88 drb fa termése 45 kg évi átlagot számítva 39 60 q körte. Szilva 88 drb fa termése 27 kg évi átlagot számítva 23 76 q szilva Kajszi 88 drb fa termése 29 kg évi átlagot számítva 25 52 q kajszi. Cseresznye 88 fa termése 28 kg évi átlagot számítva 24 68 q cseresznye. Meggy 88 fa termése 19 kg évi átlagot számítva 16 72 q meggy. Őszi barack 225 drb bokorfa (5x5 m-re ültetve) termése 13 kg évi átlagot számítva 29 25 kg őszi barack. Hogy ez a számítás mennyire reális, hogy ez az évi terméshozam mennyire megfelel a valóságos helyzetnek, kiki ellenőrizheti a legkevesebb tapasztalat alapján. Sőt szembeszökő a számításban az a törekvés, hogy a legszerényebb átlagot tnu- tassa ki. Az almánál pl. 37 kg évi átlagtermést vesz fel egy fánál, holott köztudomású, hogy egy 15—20 éves, rendesen gondozott almafa 100 kg, sőt 200 kg gyümölcsöt is terem. Ami már most a gyümölcs árát illeti, ezen a ponton még szigorúbban tartózkodni akarok minden túlzott reménykeltéstől. Mondjuk egyszerűen azt, hogy nem kapok többet egy kilogramm gyümölcsnél, mint egy kilogramm búza árát, kb. 25 fillért, vagyis 1 q gyümölcs 1 q búzával egyértékü. — Ebben az esetben is: almatermesztéssel 32 56 q búzám, körtetermesztéssel 39 60 q búzám, szilvatermesztéssel 23‘76 q búzám, kajszintermesztéssel 25 52 q búzám, cseresznyetermesztéssel 24 64 q búzám, meggytermesztéssel 16-72 q búzám; őszibaracktermesztéssel 29'25 q búzám termett egy katasztrális holdon. Hadd emlékezzem meg mégis, hogy az utóbbi 10 év vásárcsarnoki statisztikáját és a magam tapasztalatait egybevéve a következő átlag árakat kapjuk, mint amelyeket a termesztőnek valóban fizettek: kilogrammonként almáért 50 f, körtéért 40 f, szilváért 40 f, kajsziért 50 f, cseresznyéért 50 f, meggyért 70 f és őszibarackért 80 fillért. Ez pedig annyit jelent,, hogy a búza q-ját 25 pengővel számítva: almatermesztéssel 65 q búzám, körte 63, szilva 38, kajszi 51, cseresznye 45, meggy 46 és őszibaracktermesztéssel 93 q búzám termett 1 kát. hotdon. Ez bizony nagyon szép — fogják erre mondani olvasóink, de ki győzi böjttel az első éveket, amig a gyümölcs termőre fordul és fizetni kezd ? Noshát arra valók a köztes termények. A különféle kapásnövények (bab, borsó, burgonya, répa, stb.) a zöldség és főzelékfélék. Célszerű a közép- törzsü fák sorközeit törpe gyümölcsfákkal vagy bo- koralakü őszibarackfákkal beültetni. Ezek már a második évben teremnek és be is fejezik életüket, mire a nagy fák kifejlődnek annyira, hogy szükségük van a helyre. De igen jövedelmezővé tehetjük az uj gyümölcsöst szintén már a második évtől, ha köszmétével, ribiszkével, málnával, szamócával használjuk ki a sorközöket. De vessünk egy pillantást az érem másik oldalára is. Mik a költségek. Pénzbe kerül a talajmunka (trágyázás, kapálás), aztán a fák kezelése (a korona ritkítása, esetleges metszés, a gally eltakarítása) pénzbe kerül a gyümölcs szedése, válogatása és végül a fa egészségének fenntartásához szükséges különféle anyagok és eljárások (permetezés stb.) munkája. Mindez első szakembereinknek a tapasztalattal gondosan számoló kimutatása szerint a bevétel 50—55°/0-át teszi, vagy's a nyers bevételből 40 — 45% a tiszta haszon. Gyümölcstermesztésben a magyar jövő! Két bútorozott szoba kiadó a Józsefvároson. Cím a kiadóban. 587 1-8 Nagy raktárhelyiség a Belvárosban Városház-utca 1. szám alatt (nagy trafiknál) azonnal kiadó. — Értekezni lehet Nádor Mór cégnél. 545 1-1 Eladó háztelkek a Reisner-malomnál. Ugyanott a nagy sertéshizlaló is eladó. Érdeklődők forduljanak Molnár Albert mérnökhöz (Gyula, Báró Wenokheim Bóla- utca 31/b.) s—§oi 4 Mogyoróssy Sándor szobrász sirkőraktára, kőfaragó, műkő- és betonára ipartelepe GYULA, Báró Wenekheim Béla-n. 25 Nagy raktár valódi márvány, gránit, kő, műkő és beton síremlékekből a legjobb kivitelben és legolcsóbb árak mellett. Valódi márvány sírkövek OO P-töl felfelé. Beton síremlékek 456 ÍO P-től felfelé. 9—10 Uj cím és forint választásával kapcsolatban páratlan kedvezményt adunk előfizetőinknek: „RÁDIÓ "uJSÁG“-ra egynegyed évre 5 pengővel előfizet: ajándékul kapja a Philips Csoda 4. kapcsolások hatalmas könyvét; aki félévre lü pengővel előfizet: ajándékul kapja Garzó francia, Thompson angol, vagy Szentgyörgyi német nyelvkönyveinek egyikét, mely a Stúdió előadásaival kapcsolatos ; aki 20 pengőért egész évre előfizet: ajándékul kapja választása szerint Telefongyári „Champion“ detektoros készüléket detektorral vagy „Tetrafon“ fejhallgatót, vagy Y forgó kondenzátort 500 cm , vagy Safe transformátort 1 : 4, Philips csövek közül A B B. A negyedévi előfizetési és félévi előfizetési díjhoz 50 fillér, az egész évi előfizetési díjhoz 1 pengő csatolandó portóköltség felében. A Rádió Újság szerkesztősége és kiadó- hivatala: Budapest, VI., Vilmos császár-ut 15/b. félemelet 3. Postatakarékpénztári csekkszámla 29099. Telefon: Aut. 208 43 Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal. 2929—1929 vht. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881 évi LX. t.-c. 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a gyulai kir. törvényszéknek 1929. évi Cs. 2719—38. számú végzése következtében dr. Széki Ármin ügyvéd által, képviselt vb. ifj Balog József csődtömege javára 1929, évi május hó 28-án leltározott és 3881 P ro becsült kővetkező ingóságok, u. m : hentes szerszámok, villanymotor, husdarálógép, kocsik, üzleti berendezés és egyéb nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a gyulai kir. törvényszék fenti számú végzése folytán Gyulán, ifj. Balog József lakásán, Bonyhádi ut 8. leendő megtartására 1929. évi október hó 3-ik napjának délutáni 3 Órája üaiandőui kmueiik és anuoz a venui száuaefcozók oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok az 1881 évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénz fizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alól el is fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglalták és azokra: kielégítési jogot is nyertek volna, ezen árverés az 1881 évi LX. t.-c. 102. § a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Gyula, 192a évi szeptember hó 18-án. Becsy Sándor 547 1 — 1 kir. járásbirósági végrehajtó.
