Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-09-14 / 73. szám

2 Békés 1929. szeptember 14 \ A közigazgatás rendezéséről szóló vármegyei szabályrendeletet a belügyminiszter jóváhagyta. Franciaország védi meg Magyarországot? Párisi újság Ítélete a kisántánt titkos katonai szerződéséről. Az »Avenir« hosszabb cikkben foglalko­zik azzal a titkos katonai szerződéssel, amelyet a kisantant vezérkari főnökei dolgoztak ki és amely Magyarország ellen irányul. A cikk megállapítja, hogy ez a szerződés a legha­tározottabban ellentétben áll a genfi paci­fista szólamokkal. Lehetetlen közönnyel nézni hogy titkos katonai intézkedéseket tegyenke olyan állammal szemben, amely semlegességét akarja őrizni. A lap egyébként úgy véli, hogy Franciaország megakadályozza, hogy Magyar- ország ellen támadást intézzenek és szükség esetén meggátolja a kisantant tervének vég­rehajtását. Nyilt népgyüiésen követelik az önkormányzatot a felvidéki tótok. A tót néppárt Nagytapolcsán népgyülést tartott, amelyen több mint 10 ezer ember vett részt. Hlinka felszólította a hallgatósá­got, hogy mindazok, akik a pittzburgi szer­ződésnek az alkotmányban való becikkelye­zését követelik, emeljék fel kezüket. A ha­talmas embertömeg egy emberként tett ele­get Hlinka felhívásának. Ezután Hlinka a Rodobrona szervezetről beszélt. Elmondotta, hogy ezt a szervezetet hazaárulásnak szeret­nék beállítani egyesek. A gyűlés közönsége viharosan tiltakozott ez ellen. Labay minisz­ter beszédében hangoztatta, hogy mindaddig harcolni fognak a tótok, mig autonómiájukat ki nem vívták. A Ranyi-eiihliii leleplezése. A város képviselőtestülete elhatározta, hogy nagy szülöttének, néhai Karácsonyi János dr., c. püspök, történetírónak emlékére utcát nevez el s szülőházát díszes emlék­táblával jelöli meg. Az emléktáblát Técsy László szobrász­művész elkészítette s azt a II. Rákóczi Fe­renc, most már Karácsonyi János-utca 6. számú háznak falába beillesztették. Az emléktábla leleplezése folyó hó 22 én, vasárnap történik meg ünnepélyesen. Az emléktáblát Varga Gyula dr. pol­gármester beszéde közben leplezik le, s azt a város nevében a polgármester veszi át megőrzés végett. Dr. Horváth Jenő egyetemi tanár, Gyula város kiváló szülötte — mondja az ünnepi beszédet. Hazafias énekszámokkal szerepel az Er­kel Dalkör. A kétegyházi román templom uj festményei. A kétegyházi görög keleti egyházközség presbitériuma tavasszal elhatározta, hogy tem­ploma belsejét renováltatja s úgy a szentély, mint a templom hajójának falait és menyezetét uj festményekkel látja el. A festési munkálatokat — több pályázó mellett — Róth Árpád gyulai polgári iskolai tanár kapta meg, aki a nyár folyamán megkezdte Szi­lágyi István festőművész és Hódy gyomai festő segédletével a templom festményeinek elkészítését. A meglehetősen nehéz, a templom menye- zetének alacsony volta és a falak kis terjedelme miatt erősen korlátok közé szorított munka már a befejezés stádiumába jutott. A napokban alkal­munk volt — a gyulai nyári festőkolónia egyik neves tagjával — a festményeket megtekinteni. Őszinte örömmel írhatjuk, hogy a nehéz munka minden tekintetben fényesen sikerült, sőt nem egy bibliai tárgyú festmény nagyértékü művész' alkotást reprezentál. Ha tekintetbe vesszük még a2t is, hogy az ilyen vonalú munkát nemcsak a magasabbrendü és nívójú művészet követelmé­nyeinek megfelelően kell elkészíteni, hanem alkal­mazkodni kell mindenekelőtt az egysz.erü nép felfogásához, a falusi templom «különleges han­gulatához is, beláthatjuk, hogy Róth Árpád vál­lalkozása amilyen nehéz volt, épp oly remekül sikerült. A templom sok látogatója elragadtatás­sal nyilatkozott a stílusos, pompás művészi munkáról. Mogyoróssy Sándor szobrász sirkőraktára, kőfaragó, műkő- és betonárn ipartelepe GYULA, Báró Wenekheim Béía-u. 25. Nagy raktár valódi már­vány, gránit, kő, műkő és beton síremlékekből a leg­jobb kivitelben és leg­olcsóbb árak mellett. Valódi márvány sír­kövek GO P-től felfelé. Beton síremlékek 456 ÍO P-töl felfelé. 7_io

Next

/
Oldalképek
Tartalom