Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-09-11 / 72. szám
LXI. évfolyam 73. szám, Szerda Gyula, 1929. szeptember li. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő D'C'17'C'C? OiSlvxlfO Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem 1 VUU1AAI, MMS3 ■ WMmwioatck J, 1 Jululluu. adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1929. szeptember 9.) Az ülésen dr. Daimel Sándor alispán elnökölt. Megnyitó beszédében megemlékezett arról, hogy a bizottságnak egyik igen kedvelt tagját, Mattiasich Sándort a földmivelési kormány Jászberénybe helyezte. A helyébe Gyulára helyezett, s a bizottság ülésén jelenlevő Márky Imre gazdasági felügyelőt meleg szavakkal üdvözli. Az alispáni jelentést, amelyet a vármegyei főjegyző olvasott fel, főbb pontjaiban az alábbiakban ismertetjük. Közbiztonság terén emlitósreméltó változás nincsen. Kereskedelem és ipar terén a helyzet nem javult. A gazdasági munkások helyzete a múlt hónapban is telyesen kielégítőnek mondható. A cséplés a vármegye területén nagyrészben már befejezést nyert. Lefolyása nem volt zavartalannak mondható, mert több helyen fordult elő munkamegtagadás, úgy, hogy a főszolgabíró kénytelen volt a munkásokat a cséplőgéphez karhatalommal kivezettetni. A hatósági figyelmeztetésnek megvolt az eredménye, mert a munkát megtagadók mindenesetben felvették újból a munkát és ezért a kihágási eljárás megindítására nein volt szükség. Egyes járások területén a cséplőgépek száma nagy mértékben megszaporodott, aminek az volt a következménye, hogy a cséplőgéptulajdonosok nem tudtak mindnyájan munkásokat kapni és nagyon gyakorin esetben megtörtént, hogy egymástól csalogatták el a munkásokat. Ez a tapasztalat indokolttá teszi olyan felsőbb hatósági intézkedésnek a kieszközlését, hogy a cséplőgép vállalkozók és munkások között a szerződések jövőben a községi elöljáróságok előtt köttessenek meg. A községi alkalmazottak fizetési alapjába erre a hónapra a befizetések olyan mérvűek voltak, hogy annak alapján minden község alkalmazottai megkapták a hó elsején fizetéseiket. Ez a körülmény is mutatja, hogy az alispán által követett eljárás volt az egyedül célravezető. Az államsegéllyel kiépítendő utakra vonatkozólag a kereskedelmi miniszteri rendelet végre megérkezett. Annak végrehajtása céljából az alispán a törvényhatósági bizottságot e hó 17-ére újra rendkívüli közgyűlésre hívta egybe. A törvényhatóság elé terjesztendő tervezeten az államépitészeti hivatallal együtt most dolgozik. A kiépítésre kijelölendő utak sorrendjének és terjedelmének megállapítása nagyon nehéz kérdés lesz, abból a zokból, mert a fedeztnek úgy a vármegye, mint a községek és érdekeltek részéről való előteremtése, a mostani nagyon nehéz gazdasági viszonyok között a legnagyobb akadályogba fok ütközni. Mindenesetre szükséges lesz a közúti adónak, amely ezidöszérint 100/0, lényeges felemelése, hogy a több jövedelemből a fedezet egyrésze biztosítható legyen. Az alispáni jelentéshez dr. Kardos István bizottsági tag szólott hozzá és pedig annak az aratási és cséplési munkás mozgalmakat tárgyazó részével kapcsolatosan és rámutatott arra, hogy az a körülmény, hogy az itt-ott fellépett munkamegtagadás békés utón intéztetek el, nem a karhatalomnak volt köszönhető, mert tnlajdonképeni számbajöhető karhatalom a kritikus időkben nem is állt rendelkezésre. Az történt ugyanis, hogy épen abban az időben, amikor a munkamegtagadások várhatók voltak, a csendőrparancsnokság oly mérvű elvezénylóseket eszközölt, hogy az egyes őrsökön nem volt több 1, legfeljebb 3 embernél. Indítványozza tehát, kerestessék meg a csendőrszárnyparancsnokság, hogy az elvezénylóseket oly időben eszközölje, amikor a karhatalomra szükség nincsen. Beliczey Géza a felszólalás kiegészítésére megemlíti, hogy nemcsak a szeghalmi és békési járásban, hanem a megye többi járásaiban is hasonlóak az állapotok. így pl. a kigyósi csendőrörs is 4 emberből áll. Ennek a 4 embernek 7000 hold földet kell bejárni, hogy legyen képes ez az őrs baj esetén karhatalmat szolgáltatni ? Tehát nemcsak a békési és szeghalmi, hanem az összes járásokban megerősítendők a csendőrörsök az aratási és cséplési idők alkalmára. Elnöklő alispán kijelenti, hogy a csend- őrszárnyparancsDokságot a kívánt értelemben meg fogja keresni. A csendőrörsök létszáma tényleg mindig alul van a megállapított létszámnál. Kérni fogjuk tehát, hogy e tekin tetben intézkedés történjék. Fokozatosan gondoskodni kell arról, hogy aratás és cséplés idejében a biztonsági szervek teljes létszámmal álljanak rendelkezésre. Egyébként pedig hivatali vizsgálatai alkalmával azt is nyomozás tárgyává szokta tenni, vájjon a csendőrség beszüntetésének milyen hatása van és azt a választ kapta, hogy semmiféle hátrányos hatása nincsen. Az államépitészeti hivatal jelentésével kapcsolatban Morvag Mihály bizottsági tag szólalt fel s újból és ismételten panasz tárgyává tette azokat a rombolásokat, amelyeket a teherautók részint túlterheltségükkel, résziut pedig meg nem engedett sebességükkel a müutakon okoznak. Valamit tenni kell ezeknek a garázdálkodása ellen, mert olyan károkat okoznak az utakon, hogy nem lehet annyi adót kivetni, amelyből azok helyre hozhatók lennénk. Elnöklő alispán válaszolva az elhangzott panaszra kijelenti, hogy ő a maga részéről mindent megtett az utak védelme érdekében, azonban az utrongálókkal szemben megindított kihágási eljárások végső fokon felmentéssel végződtek, amelyek az ő további védelmi intézkedéseit lehetetlenné tették. Most aztán vigan rakják meg a kocsikat »egész a. menyországig« némelyik (itt közbeszól az öreg Morvay — nagy derültséget keltve — »csakhogy tudjuk, mennyire van a menyország !«) Az uj közúti törvény tartalmaz korlátozásokat. így pl. csak két pótkocsi használata van megengedve, bizonyos fokú korlátozás van a sebesség tekintetében is, sőt még a sulyrakásban is. Valószínű, hogy a törvény életbelépte után a helyzet e tekintetben lényegesen javulni fog. Egyébb lényeges felszólalás nem történt s a bizottság ülése 11 órakor véget is ért. Utána az árvaügyi felebbviteli, gazdasági és adóügyi albizottságok tartották meg üléseiket a vármegye alispánjának elnöklete alatt. Kiadó, esetleg eladó gróf Károlyi Sándor-utca 14. számú ház, mely áll 4 szoba, fürdőszoba, zárt folyosó, kettő konyha, gyümölcsös és virág- kerttel. Értekezni lehet a házban lakó tulajdonossal. 498 3-3 Magyar-német inagántanitást vállal Grósz János r. kath. tanitó. 4—5 Hugo Viktor: A nyomorultak 1862. évi kiadását fűzve, vagy kötve A Békésvármegyei Régészeti és Müvelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 3., 4., 12., 14., 15., 17. köteteit, kötve, vagy fűzve. Cim a kiadóhivatalban. 4-'
