Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-08-24 / 67. szám
LX.I. évfolyam 67. szám. Szombat Gyula, 1929. augusztus 34 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Békésmegye és a főispánváltozas. Nem szívesen foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mert hiszen ma még Békésmegyének van főispánja, azonban az a tény, hogy a jelenlegi főispán távozásáról nemcsak a fővárosi napilapok, hanem hivatalos körök is, mint befejezett tényről beszélnek, most már kötelességünkké teszi, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk. Nem akar ez a cikk búcsú lenni a jelenlegi főispántól. Ha kétségtelenné válik távozása, akkor majd reámutatunk érdemeire és azokra az okokra, amelyek távozásához ■vezettek. — Ma kizárólag csak azzal a kérdéssel fakarunk foglalkozni, amely úgy a napilapok hasábjain, mint elég jól informált körökben most állandóan felmerül, hogy Békésvármegye főispáni székét nem békésmegyei, hanem idegen úrral töltik be. — Ez a kombináció a kiváló Berthóty István halála óta merült lel, akinek főispáni kinevezése, igen jól értesült körök tanúsága szerint is, halála előtt már csak napok kérdése volt. Berthótynak, ezen minden tekintetben erre az állásra kiválóan alkalmas férfinak korai és váratlan halála újabb teret adott ezeknek a kombinációknak és ahány név most felmerül közöttük, békésmegyei nevet nem találunk. Ez az, ami reákényszerit bennünket arra, hogy szokásunk, úgyszólván ízlésünk ellenére ezzel a kérdéssel foglalkozzunk, mert a magunk részéről végzetes hibának tartanók, ha nem olyan ember bizatik meg ezzel a magas közjogi méltósággal, aki az itteni viszonyokat alaposan, személyes tapasztalatból és nemcsak többé-kevésbé megbízható információkból ismeri. A Tisza kormány főispánja: Ambrus Sándor volt a sorrendben az utolsó békésmegyei származású és megyéje szolgálatában igen nagy érdemeket szerzett főispán. Bár Ambrus Sándor kitűnő működésével bebizonyította, hogy milyen nagy előnyöket jelent a legnehezebb időkben is az, ha a viszonyokat minden tekintetben ismerő ember áll a megye élén, távozása óta nem volt idevaló, a helyi viszonyokat teljesen ismerő főispán. Csaknem 12 éve tehát, nem is beszélve a kommun gonosz ostobaságairól és csapásokkal teli szörnyű román megszállásról, mindig idegen embert állítottak a megye élére. Felesleges volna reárnutatni arra, hogy milyen hibák történtek ezen idő alatt, feleslegesen bántanánk meg egyesek érzékenységét, amikor erre kitérnénk, csak reámutatunk arra, hogy ezt belátta a kormány is, mert hiszen kivéve a jelenleg is működő főispánt, az őt megelőző időszak főispánjai gyors egymásutánban váltakoztak. Személyes kiválóság, tehetség, a múltban mindig tudták ellensúlyozni azokat a hiányokat, amelyek abból származnak, ha a főispán nem ebben a talajban nőtt fel, azonban a mai rendkívüli viszonyok mellett előbb-utóbb mégis előállanak olyan nehézségek, amelyekkel ha meg kell küzdeni csak, az tud, aki az itteni viszonyokat, a megye népének alapvető tulajdonságait, a szereplő emberek karakterét, hibáit, jó tulajdonságait egyaránt ismeri. Nem lokálpatriotizmus, nem nagy- zolás ez, amikor azt kívánjuk, nem is a Bíhar- ország analógiájára felépített Békés-ország mesterséges kialakítása az, ami szemünk előtt lebeg, amikor ezeket leírjuk, hanem az a történelmi viszonyokból származó kétségtelen tény, hogy Békésmegyében egy bizonyos fokig speciális viszonyokkal kell számolnia annak, aki ezt a megyét vezeti és irányítja. Ma ez azért is indokolt, mert a most életbelépő és a közigazgatás reformját jelentő törvény véleményünk szerint a mainál is nagyobb hatalmat és súlyt ad annak, aki a főispáni állást betölti. A különleges helyzet pedig magyarázatát találja abban a tényben, hogy Békésmegye történelmi fejlődése sokban elfér csonka Magyar- ország megmaradt megyéinek túlnyomó részétől. A több mint 120 évig tartó török uralom, amely a megyének olyan pusztulásához vezetett, hogy az egész megye értékét röviddel a törökök kiűzetése után egy Buda melletti malom értékével hasonlították össze, a nádasokban való bujdosás, a török, a német, a rác és a vallon csapatok általi folytonos zaklatás, amelynek'ez a nép ki volt téve, mert sohasem tudta, hogy ki parancsol neki, kiktől függ megélhetése, századokig tartó nyomot hagyott a nép lelkében. Sem a török hódoltság miatt, sem az utána következő időkben igazán nagyszámú birtokos középosztály, az u. n. dzsentri, mint az ország túlnyomó részében, itt valójában nem alakulhatott ki. Sok körülmény a megye népének könnyű befolyásolhatósága, a Csatár, Zsigák és hasonló egyéneknek szereplése, az, hogy az agrár szocializmus itt bontotta ki először zászlóját, a szomorú emlékű harcok Achim körül, mind e történelmi múltban találják magyarázatukat. Az a tény viszont, hogy a szomorú és kihatásaikban az egész országra nem közömbös események ritkák, egyrészt Békésmegye népének értelA megyebizottsági tagválasztásokon szavazni hivatott választók névjegyzékének alapját tudvalevőleg az 1929. évre érvénynyel bírandó országgyűlési képviselőválasztó névjegyzékek képezik. Ebből azonban a törvény értelmében a 6 év óta ott nem lakó egyéneket és a törvényben felsorolt egyéb választókat törölni, részben pedig kihagyni kellett. Ilyen körülmények között, a szóban- levő országgyűlési képviselőválasztói névjegymességében, erkölcsös voltában, másrészt abban találja magyarázatát, hogy a megye adminisztrációinak minden ágában, igen kiváló, ebből a körből kinőtt férfiak megbir- ták teremteni a harmóniát. A nép és a vezetőség között ez a harmónia ma is megvan, azonban nem szabad egy pillanatra sem elfelejteni, hogy a mai idők nem a harmónia érdekében, hanem a harmónia ellen dolgoznak. Trianon, a maga szörnyű csapásaival, a kommun a maga gonoszságaival megteremtették azokat az eszméket, amelyeket ha érvényesülni engedünk, megsemmisül minden erkölcsi alap és megsemmisül a Magyar- ország feltámadásába vetett hit. Nehéz gazdasági viszonyokkal és a föld alatt dolgozó eszmei áramlattal szemben kell ma azoknak a férfiaknak dolgozniok, akik akármilyen szolgálati ágban is vezetik és irányítják a megye életét. Semmi kétség, hogy elsősorban a kiváló megyei köztisztviselői karnak köszönhető, ha minden nehézség dacára ma a harmónia a nép és vezető osztályok között megvan. Ezt a harmóniát csak erősebbé kell tenni azzal, hogy olyan embert állít a kormány az egész megyei közigazgatás élére, aki egyaránt jól ismeri a megye népét és vezetőit. Egy pillanatig sem kételkedünk abban, hogy idegen ember is lehet nagyon tehetséges, telve ambícióval és tapasztalatokkal. Azok a nevek, amelyek eddig felmerültek, egytől-egyig jó csengé- süek, valódi értékeket jelentenek, de ma az általános emberi értéken és kiválóságon túl, megkövetelhetünk az egész apró részletes- ségigmenő tájékozottságot is. Apró részletekben való elmélyedést is, amelynek csak az felelhet meg, aki itt nőtt fel, itt küzdött, aki itt szerette meg a megye embereit és akit itt tanultak meg becsülni. A leghatározottabban állíthatjuk, hogy ilyenek, a főispáni székre mindenképen rátermett emberek Gyulán is, de a megye más részében is adódnak. Kétségtelenül nem mindenki alkalmas a főispáni székre, aki arra alkalmasnak tartja magát, de az is kétségtelen, hogy a megye intelligenciájában olyan értékes, a Széchenyi értelemben vett, »kiművelt ember fők« találhatók, akik közül nyugodtan és a megye túlnyomó részének nagy megelégedésére találhat főispánt a kormány. A békésmegyei képviselőktől várjuk, hogy erre a tényre reá irányítsák a kormány figyelmét és ha tényleg uj főispánt kapunk, az békésmegyei legyen. zék lényeges változáson ment keresztül, mert a kihagyott és a törölt választók számának levonásával a megyebizottsági tagválasztásoknál lényegesen kevesebben szavazhatnak, mint ahányan az 1929. évi országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe fel vannak véve. Az országgyűlési képviselőválasztók száma az 1929. évre 105351, ezzel szemben a megyebizottsági ta'gválaszfásokon a szavazási jogosultaknak a száma már csak Békésvármegyében 98767 a megyebizottsági tagválasztók száma.
