Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-08-24 / 67. szám

LX.I. évfolyam 67. szám. Szombat Gyula, 1929. augusztus 34 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Békésmegye és a főispánváltozas. Nem szívesen foglalkozunk ezzel a kér­déssel, mert hiszen ma még Békésmegyének van főispánja, azonban az a tény, hogy a jelenlegi főispán távozásáról nemcsak a fő­városi napilapok, hanem hivatalos körök is, mint befejezett tényről beszélnek, most már kötelességünkké teszi, hogy ezzel a kérdés­sel foglalkozzunk. Nem akar ez a cikk búcsú lenni a je­lenlegi főispántól. Ha kétségtelenné válik távozása, akkor majd reámutatunk érdemeire és azokra az okokra, amelyek távozásához ■vezettek. — Ma kizárólag csak azzal a kérdéssel fakarunk foglalkozni, amely úgy a napilapok hasábjain, mint elég jól informált körökben most állandóan felme­rül, hogy Békésvármegye főispáni székét nem békésmegyei, hanem idegen úrral töl­tik be. — Ez a kombináció a ki­váló Berthóty István halála óta merült lel, akinek főispáni kinevezése, igen jól értesült körök tanúsága szerint is, halála előtt már csak napok kérdése volt. Berthótynak, ezen minden tekintetben erre az állásra kiválóan alkalmas férfinak korai és váratlan halála újabb teret adott ezeknek a kombinációknak és ahány név most felmerül közöttük, bé­késmegyei nevet nem találunk. Ez az, ami reákényszerit bennünket arra, hogy szoká­sunk, úgyszólván ízlésünk ellenére ezzel a kérdéssel foglalkozzunk, mert a magunk ré­széről végzetes hibának tartanók, ha nem olyan ember bizatik meg ezzel a magas közjogi méltósággal, aki az itteni viszonyo­kat alaposan, személyes tapasztalatból és nemcsak többé-kevésbé megbízható informá­ciókból ismeri. A Tisza kormány főispánja: Ambrus Sándor volt a sorrendben az utolsó békés­megyei származású és megyéje szolgálatá­ban igen nagy érdemeket szerzett főispán. Bár Ambrus Sándor kitűnő működésével be­bizonyította, hogy milyen nagy előnyöket jelent a legnehezebb időkben is az, ha a vi­szonyokat minden tekintetben ismerő ember áll a megye élén, távozása óta nem volt idevaló, a helyi viszonyokat teljesen ismerő főispán. Csaknem 12 éve tehát, nem is be­szélve a kommun gonosz ostobaságairól és csapásokkal teli szörnyű román megszállás­ról, mindig idegen embert állítottak a me­gye élére. Felesleges volna reárnutatni arra, hogy milyen hibák történtek ezen idő alatt, feleslegesen bántanánk meg egyesek érzé­kenységét, amikor erre kitérnénk, csak reá­mutatunk arra, hogy ezt belátta a kormány is, mert hiszen kivéve a jelenleg is működő főispánt, az őt megelőző időszak főispánjai gyors egymásutánban váltakoztak. Személyes kiválóság, tehetség, a múltban mindig tud­ták ellensúlyozni azokat a hiányokat, ame­lyek abból származnak, ha a főispán nem ebben a talajban nőtt fel, azonban a mai rendkívüli viszonyok mellett előbb-utóbb mé­gis előállanak olyan nehézségek, amelyekkel ha meg kell küzdeni csak, az tud, aki az itteni viszonyokat, a megye népének alap­vető tulajdonságait, a szereplő emberek ka­rakterét, hibáit, jó tulajdonságait egyaránt ismeri. Nem lokálpatriotizmus, nem nagy- zolás ez, amikor azt kívánjuk, nem is a Bíhar- ország analógiájára felépített Békés-ország mesterséges kialakítása az, ami szemünk előtt lebeg, amikor ezeket leírjuk, hanem az a történelmi viszonyokból származó kétségte­len tény, hogy Békésmegyében egy bizo­nyos fokig speciális viszonyokkal kell szá­molnia annak, aki ezt a megyét vezeti és irányítja. Ma ez azért is indokolt, mert a most életbelépő és a közigazgatás reform­ját jelentő törvény véleményünk szerint a mainál is nagyobb hatalmat és súlyt ad annak, aki a főispáni állást betölti. A kü­lönleges helyzet pedig magyarázatát találja abban a tényben, hogy Békésmegye törté­nelmi fejlődése sokban elfér csonka Magyar- ország megmaradt megyéinek túlnyomó ré­szétől. A több mint 120 évig tartó török uralom, amely a megyének olyan pusztulá­sához vezetett, hogy az egész megye érté­két röviddel a törökök kiűzetése után egy Buda melletti malom értékével hasonlították össze, a nádasokban való bujdosás, a török, a német, a rác és a vallon csapatok általi folytonos zaklatás, amelynek'ez a nép ki volt téve, mert sohasem tudta, hogy ki pa­rancsol neki, kiktől függ megélhetése, szá­zadokig tartó nyomot hagyott a nép lelké­ben. Sem a török hódoltság miatt, sem az utána következő időkben igazán nagyszámú birtokos középosztály, az u. n. dzsentri, mint az ország túlnyomó részében, itt valójában nem alakulhatott ki. Sok körülmény a megye népének könnyű befolyásolhatósága, a Csa­tár, Zsigák és hasonló egyéneknek szerep­lése, az, hogy az agrár szocializmus itt bon­totta ki először zászlóját, a szomorú emlékű harcok Achim körül, mind e történelmi múlt­ban találják magyarázatukat. Az a tény vi­szont, hogy a szomorú és kihatásaikban az egész országra nem közömbös események ritkák, egyrészt Békésmegye népének értel­A megyebizottsági tagválasztásokon szavazni hivatott választók névjegyzékének alapját tudvalevőleg az 1929. évre érvény­nyel bírandó országgyűlési képviselőválasztó névjegyzékek képezik. Ebből azonban a tör­vény értelmében a 6 év óta ott nem lakó egyéneket és a törvényben felsorolt egyéb választókat törölni, részben pedig kihagyni kellett. Ilyen körülmények között, a szóban- levő országgyűlési képviselőválasztói névjegy­mességében, erkölcsös voltában, másrészt abban találja magyarázatát, hogy a megye adminisztrációinak minden ágában, igen ki­váló, ebből a körből kinőtt férfiak megbir- ták teremteni a harmóniát. A nép és a ve­zetőség között ez a harmónia ma is meg­van, azonban nem szabad egy pillanatra sem elfelejteni, hogy a mai idők nem a harmónia érdekében, hanem a harmónia ellen dolgoz­nak. Trianon, a maga szörnyű csapásaival, a kommun a maga gonoszságaival megte­remtették azokat az eszméket, amelyeket ha érvényesülni engedünk, megsemmisül minden erkölcsi alap és megsemmisül a Magyar- ország feltámadásába vetett hit. Nehéz gazdasági viszonyokkal és a föld alatt dolgozó eszmei áramlattal szem­ben kell ma azoknak a férfiaknak dolgozniok, akik akármilyen szolgálati ágban is vezetik és irányítják a megye életét. Semmi kétség, hogy elsősorban a kiváló megyei köztiszt­viselői karnak köszönhető, ha minden nehéz­ség dacára ma a harmónia a nép és vezető osztályok között megvan. Ezt a harmóniát csak erősebbé kell tenni azzal, hogy olyan embert állít a kormány az egész megyei közigazgatás élére, aki egyaránt jól ismeri a megye népét és vezetőit. Egy pillanatig sem kételkedünk abban, hogy idegen ember is lehet nagyon tehetséges, telve ambícióval és tapasztalatokkal. Azok a nevek, amelyek eddig felmerültek, egytől-egyig jó csengé- süek, valódi értékeket jelentenek, de ma az általános emberi értéken és kiválóságon túl, megkövetelhetünk az egész apró részletes- ségigmenő tájékozottságot is. Apró részle­tekben való elmélyedést is, amelynek csak az felelhet meg, aki itt nőtt fel, itt küzdött, aki itt szerette meg a megye embereit és akit itt tanultak meg becsülni. A leghatá­rozottabban állíthatjuk, hogy ilyenek, a fő­ispáni székre mindenképen rátermett embe­rek Gyulán is, de a megye más részében is adódnak. Kétségtelenül nem mindenki alkal­mas a főispáni székre, aki arra alkalmasnak tartja magát, de az is kétségtelen, hogy a megye intelligenciájában olyan értékes, a Széchenyi értelemben vett, »kiművelt ember fők« találhatók, akik közül nyugodtan és a megye túlnyomó részének nagy megelégedé­sére találhat főispánt a kormány. A békésmegyei képviselőktől várjuk, hogy erre a tényre reá irányítsák a kor­mány figyelmét és ha tényleg uj főispánt kapunk, az békésmegyei legyen. zék lényeges változáson ment keresztül, mert a kihagyott és a törölt választók számának levonásával a megyebizottsági tagválasztá­soknál lényegesen kevesebben szavazhatnak, mint ahányan az 1929. évi országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe fel vannak véve. Az országgyűlési képviselőválasztók száma az 1929. évre 105351, ezzel szem­ben a megyebizottsági ta'gválaszfásokon a szavazási jogosultaknak a száma már csak Békésvármegyében 98767 a megyebizottsági tagválasztók száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom