Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-08-17 / 65. szám

LXI. évfolyam 65. szám. Szombat Gyula, 19X9. augusztus 17 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. ■R’lS'TrTS'Q jDÍI/IVlÍI/u POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAI! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. Bókésvármegye közigazgatási bizottsága augusztus havi rendes gyűlését 12-én tar­totta meg a vármegye alispánjának elnök­lete alatt. Az ülésen elsősorban az alispáni jelentés olvastatott fel, amely mint rendesen, ezúttal is részletesen beszámol a vármegyé­nek sok nehézséggel és bajjal küzdő közál­lapotairól. Az alispáni jelentás felolvasása után a vármegye alispánja annak egyes pont­jaira még külön szóval is adott felvilágosi- tásokat és különösen kiemelte azt, hogy a vármegyei és azok nyomán a fővárosi lapok egy része is tévesen informálta a közönséget arról a helyzetről, amely fennáll amiatt, hogy több község alkalmazottai ebben a hónapban nem kaptak fizetést. E sajnálatos körülmény nem azért állott elő, mintha a szükséges fe­dezet nem volna biztosítva, hanem azért, mert az 50%-°s pótadóban bennfoglalt köz­ségi alkalmazottak fizetésére szükséges össze­get az adózók nem fizették be és igy az év háromnegyed részében az 50°/8-os pótadónak csak csekély hányada folyik be és igy több községben a tisztviselők fizetésére nem áll a szükséges összeg kellő időben rendelkezésre. Azokban a községekben, amelyek a folyó év­ben semmit, vagy alig fizettek be valamit a vármegyéhez, a községi alkalmazottak fizetési alapjába vagy amelyek még a múlt évről is hátralékban vannak, kénytelen volt az alis­pán beszüntetni az alkalmazottak fizetését. A hónap elején 8 ilyen község volt, de a szám időközben B-ra apadt le. Az alispán felvilágosítása után az alis­páni jelentéshez többen szólották hozzá, első­sorban Haviár Gyula, aki azt javasolta, hogy a vármegye alispánja hatalmaztassék fel, mi­kép a községi alkalmazottak fizetésére a köz­úti alap készpénzét használja fel. Dr. Bert- hóty Károly, dr. Scbriffert Ferenc és gróf Wenckheim Dénes felszólalásaiban különböző indítványokat tettek a helyzet orvoslása cél­jából. A vármegye alispánja azonban a tett indítványok egyikéhez sem járulhatott hozzá, mert azok részben ellenkeznek a törvénnyel, részben végrehajtásuk lehetetlen, vagy célra egyáltalán nem vezet. A közúti alap pénzét nem szabad és nem lehet ilyen célokra felhasználói, tehát hiába adna a közigazgatási bizottzág az al­ispánnak erre felhatalmazást, azzal az alispán — felelőssége tudatában — nem élhet, an­nál kevésbbó, mert ha ez lehetséges volna, s ezt az alispán megtenné, abban az esetben még azok a községek sem fizetnének, amelyek eddig ezen kötelezettségüknek eleget tettek. A javaslatba hozott helyszíni vizsgálat egy­részt sikerre nem vezet, másrészt olyan óriási munkával jár, amelyre megfelelő munka­erő nincs. A miniszterhez való küldöttség­járásnak pedig azért nincs semmi értelme, mert ott fent a minisztériumban ezt a sajná­latos helyzetet nagyon jól ismerik, hiszen az a többi vármegyékben is még nagyobb mér­tékben fennáll, ha tehát mindennek dacára odafenn nem intézkednek, egymagában Bó- késvármegyének a küldöttsége bizonyára nem fog, egy pár udvarias szóval tett Ígéretnél többet elérni. Yégre is a közigazgatási bizottság az alispán javaslatára újból megsürgette azon felterjesztésnek az elintézését, hogy a pénz­A belügyminiszter kiadásában vaskos kis kötet jelent meg, amely a közúti közlekedési rendészet egységes szabályzatát tartalmazza. A könyv első részében az általános rendelke­zésekkel foglalkozik s az utak használatáról beszól. A következő fejezet cime: A haladás iránya. Az úttesten — irja a könyv — annak menetirányszerinti baloldalán kell haladni. A jármüvet mindenkor a legnagyobb figyelem­mel és körültekintéssel kell vezetni, rendel­kezik a sebességről a szabályzat és csak olyan sebességgel szabad haladni, amely a személy­es vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és lehetővé teszi, hogy a vezető mindenkor ura legyen a járműnek és azt kellő időben meg­állíthassa. Kitérés. A szembejövő járműnek balra kell kitér­ni. Minden körülmények között szabad utat kell biztosítani az államfő, valamint a tűzoltók és a mentők szolgálatban levő jármüveinek. Lehetőség szerint — irja a könyv — ki kell térni a királyi hercegek, kormányi főha­tóságok jármüveinek, a közbiztonsági szervek, megkülönböztető jellel ellátott autóbuszoknak. Előzni csak jobbra lehet, de az előzésre a vezető köteles az előtte haladó jármű veze­tőjének figyelmét felhívni. A fülsiketítő tülkölés meggátlásáról is intézkedik a kódex. Hang­jelzést csak akkor lehet használni, ha azt a forgalom lebonyolítására a személy- és va­gyonbiztonság megóvása követeli. Éjjel 11 tői ügyminiszter a községi alkalmazottak fizeté­sére mérsékelt kamatláb mellett adjon a vár­megyének legalább egy fél évi előleget. Re­méli különben a közigazgatási bizottság, hogy mivel most már az évnek az utolsó negye­déhez közeledünk, az adófizetések meg fog­nak indulni és minden község, ha al- kalmazottaiban megvan a lelkiismeretes­ség és kötelességtudás, biztosítani fogja tudni a befolyó jövedelemből az alkal­mazottak javadalmát. A közigazgatási bizott­ság tárgysorozatába felvett többi ügyeknél felszólalás vagy vita nem volt. Mindössze Morvay Mihály tett kérdést a várm. főállat­orvoshoz aziránt, vájjon az állati ojtóanya- gokhoz hogyan lehet minél könnyebben hoz­zájutni az érdekelt gazdaközönsógnek. A teljes ülés befejezése után még a gazdasági albizottság, az árvaügyi felebbviteli küldöttség tartott ülést, a folyó ügyek, illetőleg a felebbezósek elintézése céljából. reggel 6-ig lakott helyen kizárólag kézi kürt vagy csengő használható, az is csak feltétlen szükség esetén. A kódex felsorolja, hogy me­lyek a vezető és melyek a hatósági közegek jelzései, majd a járómüvek megállásáról intéz­kedik és igy többek között kimondja, hogyha az úttesten gyermekek csoportosan, vagy sú­lyos fogyatkozásban szenvedő egyének halad­nak át, akkor meg kell állni a járműnek Ér- kes része az a kódexnek, amely a gyalogosokkal foglalkozik. A gyalogosok általában csak a részükre fentartott gyalogjárón közlekedhet­nek. Szembejáró gyalogjárónak lehetőleg balra kell kitérni, az előlhaladók pedig jobbról kell előzni. Az úttesten mindig a legrövidebb átke- 1 est biztositó, derékszögben kell nagy figye­lemmel és nagy körültekintéssel áthaladni. Gépjármüvek. A második rész a gépjármüvekről intéz­kedik. Elsősorban arról, hogy milyennek kell lenni a gépjármű felszerelésének Minden jár­műn két egymástól független működő féknek kell lenni. Azonkívül hangtompító készüléket is kell szerelni a gépjármüvekre. A fejezet részletesen ismerteti a gépjármüvek ellenőr­zését és azt, hogy milyen gépnek mikor és hogyan lehet kiadni forgalmi engedélyt. Kü­lön fejezet szól arról, hogy milyen vizsgát kell tenni soffőrnek, illetve vezetőnek, taxit csak olyan férfi vezethet, aki 20-ik életévét, autóbuszt csak olyan, aki 22 ik életévét már a váltók forgalmi adójára vo­natkozó 94000. sz. pénzügy­miniszteri rendelet előírásai szerint készült a rendelet rövid kivonatával. Kapható: DOBAY JÁNOS könyvárusnál, Gyula. A közlekedés uj rendje. Megjelent a belügyminiszter szabályzata a közúti közlekedés rendjéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom