Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-08-10 / 63. szám
2 Békés 1929. augusztus 10 Mellau Márton pápai kamarás a váradi egyházmegye magyar részének általános helynöke. Amint megírtuk, XI. Pius pápa a váradi egyházmegye magyar területének apostoli kormányzójává Lindenberger János dr. prépost plébánost kinevezte s ez a fényes kitüntetés az egész egyházmegyében, de különösen Gyulán, az apostoli kormányzó szülővárosában keltett bensőséges, őszinte örömet. Mint most értesülünk, az egyházmegye kormányzása szükségessé tette egy általános helynök ki nevezését. Az apostoli kormányzó bölcs választása Mellein Márton pápai kamarásra, a nagyhírű debreceni Szvetits tanítóképző rendkívül népszerű és nagytudásu igazgatójára esett, akinek páratlan agilitása néhány év alatt a legmagasabb nivóra emelte az intézetet s Nagymagyarország egyik legtekintélyesebb iskolájává tette. Mellau Márton Debrecen egyik legkiválóbb hitszónoka, érdemekben dús elnöke az országos nevű Szent László dalárdának s éveken keresztül, mint a nagyszerű Katolikus Otthon igazgatója fejtett ki értékes működést a katolikusok tömörítésének apostoli munkájában. Mint Debrecen város képviselője, élénk részt vesz a város közügyeinek intézésében. Felszólalásait mindenkor széleskörű tudás, komoly higgadtság, úri nobilitás jellemzik. Közéleti szereplése nemcsak a város katolikussága, hanem az egyetemes magyarság szempontjából is tiszteletreméltó értéket kép visel. Általános helynökké történt kinevezését a legmelegebb rokonszenv kíséri. Nem Hell a vasárnapi országos vásár. A Szegedi Kamara felterjesztést intéz a hétköznapi vásártartás érdekében a miniszterhez. Az ország iparostársadalma még évekkel ezelőtt mozgalmat indított a vasárnap tartott országos vásárok ellen. Az iparosok egyrészt a vasárnapi istentiszteletekre, másrészt az országos vásárok elszaporodása és azokon való részvétel költségeire hivatkozva, az országos vásároknak hétköznapra való áthelyezését követelték. Igen sok iparosgyülésen hangzott el ez a kívánság, melyet csakhamar magukévá tettek a kereskedelmi és iparkamarák, köztük a szegedi kamara is. Ennek meg is lett hamarosan az eredménye. A keseskedelmi miniszter igen sok — Milyen jó voltál hozzám ! Ti fecskék jók vagytok mindnyájan, Isten madárkáinak neveznek az emberek . . . De, — nem szólhatnál a társaidnak? Tudom, vagytok sok, sok ezeren és ha mind- egyikőtök csak egy csöppet venne a szájába, feltámadna az egész határ. Segítsetek testvéreimen, oltsátok el Napatyánk haragját. Könnyű fuvalat rezegtette a nyárfahajtások fehérrel bélelt leveleit s Harangvirág bánatos szemmel nézett körül. Hajh! — az aranyat ígérő bóbitás csákóju óriások is békétlenül zörgették hegyes, száraz lándzsájukat s a sok százholdas tábla zúgott, morajlott, mintha ősanyjuk lelke, a messze tengerpart sóhajtott volna benne. Az összeborzadt kis fecskék azonban hordták egyre a csöppeket. Oltották, oltogatták a tüzet. Hullogatták repülés közben a levegő-égből. Majd egyszerre nagy sötét felleg kerekedik fölibők. Az ám, egy óriási nagy madár. Hangja is van, igaz, hogy nem olyan szép, mint amilyenen ők beszélnek a dróti terei érékén. Körülfogták a nagy madarat, szinte súrolták vasszárnyait. Az egyik kis fecske egész közel fér- kézött hozzá, de majd leszédült az ijedtségtől. A nagy madár hátán ott ült a pápaszemes ördög. — Jaj, jaj ! ártásunkra lesz ez nekünk, ez a levegőkirály ! — súgtak össze szörnyű aggodalommal, de azért csak hordták a vizet, mert a kis Harangvirág egyre kongatott. No és egyszer csak mit látnak ? Megyen ám eddig vasárnap tartott országos vásárt helyezett át hétköznapra, újabb vasárnapra kért országos vásárokat pedig nem engedélyezett. Ezek után azt lehetett hinni, hogy az uj rend átmegy a köztudatba és lassan kint a vasárnapi országos vásároknak csak a hire marad meg. Kitűnt azonban, hogy a vidék iparossága továbbra is ragaszkodni kíván a vasárnapi vásárokhoz. így legutóbb Mindszent és még pár környékbeli község indított mozgalmit a hétköznapi vásárok ellen és ennek sikerült megnyerni a csongrádmegyei gazdasági egyesületet, sőt a Duna—Tiszaközi mezőgazdasági kamarát is De ennek az újkeletű és kellőképen nem indokolható mozgalomnak alig lesz sikere. Az ország iparosságának túlnyomó része nem óhajtja a vasárnapi országos vásásárokat és ugyanez az álláspontja a szegedi kereskedelmi és iparkamarának is, melynek a kereskedelmi miniszterhez felterjesztendő véleményében kifejezést is ad. Csomós Jánosnak, a ffllniikássziidkezet elnikénsk üiszieri íMM. Vasárnap délelőtt adja át a hitiintetést liartja Gyula dr. polgármester. A magyar földmunkásság históriai érdemeket szerzett magának az ország fejlődésében, valamint európai nivóra való emelésében s munkásságának nyomát ott láthatjuk mindenütt Nagymagyarországban a vasút, az árvízvédelem, a közutak kiépítésében. Ennek a társadalmi osztálynak egyik jellegzetes képviselője Csomós János földmunkás, a Gyulai Földmunkások Vállalkozó Szövetkezetének elnöke. Előbb a Fekete-Körösi Ármentesitő Társulat egyszerű, szorgalmas földmunkása, később munkafelügyelője volt. Majd 1925 ben megalakítja a Gyulai Földmunkások Vállalkozó Szövetkezetét, hogy a trianoni sors által legerősebben sújtott, a ha- zafiatlan propaganda által legjobban veszélyeztetett földmunkástársait érdekeik megvédése miatt magyar és keresztény alapon egy táborba tömöritse s igy dolgozzék nemcsak az egyes ember boldogulásán, hanem belekapcsolódjék a leromlott magyarság reorganizálásának hatalmas célkitűzésébe. Munkásságát vezető tényezőink szeretetteljes figyelemmel kísérték s most a földmivelósügyi minisztérium ennek az óriás madár a Körös partjára, még onnan is messzebb, a Duna partjára, nagy-nagy hosszú csövön szívja fel a vizet nem is a csőrébe, hanem az öblös gyomrába. Jönnek a többiek is, tizen, tizen- ketten, százan, alkonyaira megnyitják a permetezőt, hull, hull a Körös nize, Duna vize a tikkadt nagy alföldi pusztára. Szomjasan issza a sivatagba forduló portenger, tátongó Jöldrepedés, sírva hálálkodó zörgő levél . . . És aztán mindennap eljöttek a pápaszemes ördögök a megnyergelt szárnyas vastáltosokkal. Addig-addig, mig visszacsalogatták a Harmattündér- kéket. Félős bizalommal bújtak azok a csákós daliák hóna alá. Tiszteletükre a fúvó muzsikások is izibe előtermettek, aminek a nagy száraz, lapos világról szintén hureolkodni készülő gólyák is nagyon megörültek volna, ha nem lett volna annyi dolguk a gyerekhordással, Eladó ház. Gyulán, VI. kor. Nagy román város, Sáros utca 24. számú lakóház, mely áll 2 szoba, konyha, kamara és még egy külön 1 szoba-konyhából álló lakrészből, 400 Q-öl területen, gyümölcsös és veteményes kerttel, igen kedvező fizetési feltétellel, azonnal eladó. Az eladási ár bank- tehert képez. Értekezni lehet V., Virág 1—• utca 11. sz. a. (Újváros) a tulajdonosnál. a becsületes, keresztény és magyar tevékenységnek elismeréséül elismerő oklevéllel és száz pengő jutalommal tüntette ki Csomós Jánost. Ezt a meleg, különösen erkölcsi tekintetben fényes és sokat jelentő kitüntetést ünnepélyes keretek közt vasárnap d. e. 11-kor adja át Varga Gyula dr. polgármester a városháza közgyűlési termében. Pokolgépes merénylet a zágrábi csendőrkaszárnya ellen. Belgrádi jelentés szerint ma éjszaka Zágrábban a csendőrkaszárnya előtt pokolgép robbant fel oly erővel, hogy a laktanya valamennyi ablaka bezuzódott és az őrségen álló csendőrt a légnyomás földhöz vágta. A közelben posztoló rendőr egy menekülő férfit látott. Nyugdíjasok politikai pártja. A nyugdíjasok országos egyesülete kedden délután tartotta utolső közgyűlését, amelyen a vezetőség közölte, hogy a belügyminiszter nem hagyta jóvá az egyesület alapszabályait és igy nem funkcionálhat többé Helm- berger György nyug. zentai polgármester javasolta, hogy az egyesület alakuljon át politi kai párttá. A javaslatot hozzászólás nélkül fogadták el és kimondták, hogy a párt rószt- vesz a törvényhatósági választásokon. A budapesti Nemzeti Színház művészeinek előadása Gyulán. Hétfőn két színdarabot játszanak a színkörben. Tudvalevőleg Horthy Miklósáé hatalmas akciót indított a magyarságot gyökerében fenyegető tüdővósz leküzdésére. Ebbe a nemzetmentő akcióba kapcsolódik be az az előkelő staggione, mely a budapesti Nemzeti Színház művészeiből alakult, hogy a színpad minden szónál és írott betűnél erőteljesebb agitációja révén propagandát fejtsen ki ez égetően fontos kérdésben egy most feltűnt tehetség: Erdős László dr. orvos iró értékes színdarabja, a „Legyen világosság“ által, más részt egy kedvesen szórakoztató színdarabbal, a sok színpadi sikert megért Vitéz Miklós „Tiszta dolog“-ja előadásával dokumentálja a Nemzeti Színház előkelő játékstílusát vidéken is azok előtt, kiknek különben nincs alkalmuk az ország első színpadának művészetében gyönyörködni. A két darab vezetőszerepeiben Somogyi Erzsi, Csortos Gyula és vitéz Garamszeghy Sándor lépnek fel. Az utóbbi vezeti a stag- gionót. Ezt a vendégjátékot rendkívül fontosnak, nemzeti és művészeti szempontból okszerűnek tartjuk. Hogy egyebet ne említsünk, nemcsak a vidéki, hanem a fővárosi színházak szereplői is szégyenletesen kevés súlyt fektetnek a tiszta magyar beszédre, nem szólva az énekes darabok színészeiről, akik annyiféle tájszólással, zsargonnal beszélnek, abányan játszanak sokszor egy darabban. Szeretnénk a kultusz - kormány figyelmét felhívni, hogy amikor Rád - nay Miklósnak, az Operaház igazgatója stag- gionejának tervét honorálja, tegye állandóvá a'1 drámai staggionet is, melynek tagjai a Nemzeti Színház fiatalabb, nagytehetsógü, de az ország első drámai színházának szóhoz nem jutható művészei lennének. Nyerne a vidéki művészet, az igaz irodalmat szerető vidék és a Nemzeti Színháznál sem okozna gondot az utánpótlás. A hétfői előadást a gyulai szinpártoló közönség különös figyelmébe ajánljuk.
