Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-01-26 / 7. szám

2 Békés 1929 január 26. Lesújtó francia vélemény Szerbiáról. Szerbia örök veszedelem marad Európa békéjére, Párisi jelentés szerint a Petit Blue Szer­bia helyzetével foglalkozva azt mondja, hogy Sándor király mindent megváltoztatott Szer­biában — sajnos — azonban egy dolog nem változott meg : „Szerbiának az a régi szokása, hogy elfelejti az adott szólt és vállalt kötele Harminchárom évvel ezelőtt, 1896-ban vérlázitó kegyetlenséggel meggyilkolták Cs. Szabó Albert jómódú gyomai gazdálkodót és fele­ségét. A szörnyű gyilkosság hónapokon keresz­tül foglalkoztatta a hatóságokat, ámde a gyil­kos nem került kézre. Lassan lassan feledé s borult az áldozatokra. 33 év után . . . De most, pontosan 33 óv után, egyszerre világosság derült a szörnyű bűntényre. 38 esztendő után kiderült, ki követte el a ke­gyetlen rablógyilkosságot. A csehek által bitorolt Felvidék egyik kicsiny tót falucskájában csendesen elhunyt egy öreg gyolosos tót, bizonyos Kovalik Ist­ván. Kovalik ezelőtt a portékájával éveken keresztül járta keresztül-kasul az Alföldet, így került el egyszer Gyomára, ahol meg is telepedett Kovalik István gyomai lakos lett és éve ken keresztül lakott Gyomán, mígnem meg­öregedett és elfogta a honvágy, amely aztán végleg hazavitte hegyes szülőföldjére. A halálos ágyon. Az egykori gyomai gyolcsos tót a na­pokban ágynak esett. Amikor már haldoklóit, azt kívánta, hívják el hozzá a csendőröket, mert nagy bűn terheli a lelkét és fontos val­lomással akar könnyíteni a lelkii3meretón. A csendőrök meg is jelentek a haldoklónál, aki aztán erre töredelmesen bevallotta, hogy a 33 évvel ezelőtt Gyomán történt kettős gyilkos zettsógeit.“ Akár parlamentarizmus, akár dik­tatúra van Szerbiában, Szerbia marad a régi, nem fizeti adósságait. Bármit is mondjanak a szerb diplomaták, Szerbia örök veszély marad Európa békéjére és nem tud szomszédaival jó viszonyban élni. ságot ő követte el. A haldokló elmondotta hogy Cs Szabó Albert gazdálkodónak 400 forint készpénzzel tartozott. A pénzt üzlete fejlesztésére vette fel tőlük adóslevelekre és váltóra. Az üzlet azonban a befektetés után sem lendült neki, mire elhatározta, hogy nem fogja visszafizetni hitelezőinek az akkor nagy summát jelentő pénzt. Gyilkosság a váltókért. Éjnek idején belopózott Szabóók házába és kutatni kezdett a váltók és elismervények után. Már a kezében volt minden irás, ami­kor az idős házaspár a neszre hirtelen feléb­redt. Erre ő — nehogy csendőrkózre adják a betöréses lopás miatt — hirtelen fejszét raga­dott és a házaspárt néhány fejszecsapással meggyilkolta. Ezután felkutatta a lakást és az ott talált többszáz forintnyi készpénzt is magához vette A zsákmánnyal azután nyugodtan továbbállt. A véres tett után még 13 évig ólt Ko­valik István Gyomán, ahol csodálatosképen soha nem gyanúsította senki a szörnyű rabló­gyilkossággal Öregségében hazaköltözött a Felvidékre ahol gy ikrán gondolt a gyomai véres éjszakára, őszhaju áldozatainak vérrel bemooskolt, őrjítő kínoktól torzzá fagyott arcára . . . Halál óráján — mint mondotta — gyötrő lelkifurdalást érzett s bár tudta, hogy bűne elévült, de könnyíteni akart lelkiismeretén és bevallotta rettenetes bűnét. Trianon ellen! .A magyar jogászvilág megmozdulása. A trianoni békediktatum revízió alá- vétele, vagy magyarul a „békeparancs“-nak „békeszerződés“-só nemesítése, a mi meggyötört életünkben — hívják azt akár anyagi, akár szellemi életnek — most már 10 évvel a há­ború befejezése és 7 évvel a „diktátum“ kény­szerű aláírása után — egyenesen a lót és nem lót kérdésévé vált. Testünk minden idegszála, lelkünk minden legkisebb paránya egy kiáltó nagy tiltakozás a világ itélőszóke előtt mind azon igazságtalanságok eilen, amelyek Tria­nonban, a jog, igazság, tisztesség, becsület és emberi méltóság egyenes arcul csapásával s a mi mindig lojális és hasonló lojalitást váró, tehát hiszékeny nemzetünk csúnya becsapá­sával — nyílt színen — történhettek Ennek a tiltakozásnak, az élni akarás jogának a nemzet különböző formában és módon, kü­lönböző egyéni, társadalmi és politikai meg­mozdulás által adott már kifejezést. És a győ­zelmi mámortól még mindig ittas, tehát a vi­lágos látásra még mindig képtelen népek a „nem törődömsóg“ hamis pózával, sőt a gúny különböző mérgezett nyilaival próbálják a nemzet még meglevő életerejét elsorvasztani. Igaz, hogy ez a csúnya, embertelen, ördögi terv nem fog nekik sikerülni, sőt az is igaz, minden mesterséges közöny dacára a világ lelkiismerete mégis csak ébredezni kezd és ennek az ébredező léleknek az ütőéren nem kisebb szellemi óriások, mint Rothermere és Mussolini tartják rajta a kezüket: mindez vi­gasztaló ; azonban az is igaz, hogy minden percnyi késedelem a nemzeti újjáalakulás megnehezülését jelenti, tehát minden percünk drágái A rendelkezésünkre álló perceknek ezt a nagy értékét ismeri fel a szombat- helyi ügyvédi kamara ama határozata, amely­ben kimondta, hogy országos mozgalmat indít oly célból, hogy a magyar nemzet létét, jövő­jét jelentő revíziós küzdelembe az egész ma­gyar jogászság jogi tudását belekapcsolja, N> m véletlen, hogy Szombathelyről indul ki ez a nagyarányú mozgalom. A nyugati ha­talmak önzése döntötte le az egész világot kormányzó élő jognak nagyszerű alkotásait; csak természetes tehát, hogy a magyar nyu­gati végek jogászaitól kellett kiindulni annak a törekvésnek, amely ezeket a ledöntött alko­tásokat ismét méltó helyére visszahelyezni segíti. A magyar jogászvilág egy vódőirat el­készítésén munkálkodik, amelyet a világ összes müveit nemzetének nyelvére lefordítva elküldené a világ összes parlamentjéinek, ügyvédi és bírói testületéinek, egyetemi jog- tudományi fakultásainak, törvényhozóinak, ügyvédeinek, biráinak és jogtanárainak. „Senki sem várja, hogy a tervezett vé­dőirattól mint Jerikó falai le fognak dőlni az igazságtalan és tarthatatlan trianoni határok, de ha a felvilágosító propagandának egyálta­lán van értelme és jogosultsága — már pedig hazánk legnagyobb és legönzetlenebb barátja Rothermere lord szerint csak ettől, a világ lelkiismeretének felkeltésétől várhatjuk sor­sunk jobbrafordulását — úgy ebbe a felvilá­gosító munkába a magyar jogászság akciója szervesen és reményteljesen kapcsolódhat bele.* Ezekkai a szavakkal kezdődik az ügy­védi kamara határozatának indokolása és a következő nagyszerű szavakkal végződik: Achim Mihályt 4 évi fegyházra ítélték. A csorvási jegyző biinperében az ügyész és a védő is meg­felebbezte az Ítéletet. Közel kétszáz főnyi hallgatóság előtt, zsúfolt teremben hirdette ki szerdán délután 3 órakor a gyulai kir. törvényszék dr. Ung váry-tanácsa Áchim Mihály volt csorvási jegyző bünperóben Ítéletét. A törvényszék Ácbimot bűnösnek mondta ki 17 rendbeli hiva­tali sikkasztás, 2 rendbeli csalás bűn­tettében és egy rendbeli csalás vétsé­gében és ezért négy évi fegyházra, öt évi hivatalvesztésre és politikai jogai­nak ugyanennyi időre való felfüggesz­tésére Ítélte. Mellékbüntetés kiszabását a törvényszék mellőzte. Az előzetes letartóztatás és az elszenve dett vizsgálati fogság által a törvényszék 4 hónapot és 20 napot vett kitöltöttnek és az ítéletet írásban rendelte kiadni Csorvás község elöljáróságának, az orosházi járás főszolgabirá- jának, az OKH nak, az orosházi állampénz­tárnak, adóhivatalnak, Bókésvármegye alis­pánjának és az Országos Gazdasági Munkás­pénztárnak. Ezután az Ítélet indokolása következett, ami másfélóráig tartott el. Az Ítélet kihirdetése, után dr. Zőldy Já­nos ügyész súlyosbításért felebbezett Achim csendes hangon bejelentette, hogy az ítélet ben megnyugszik. Dr. Készt Zoltán védő eny­hítésért felebbezett. Női zenekar a Vadászban. Halálos ágyon bevallott rablógyilkosság. 33 év után kiderült kettős rablógyilkosság. — A régi gyomai rémtett tettese. Nővé Béla jazz-band zenekara és Váradi füttymüvésznő minden este 9 órai kezdettel HANGVERSENYEZ. Belépődíj nincs. — Szombat és vasárnap záróra reggel 5-kor. s,!-' Szives pártfogást kér: BODONCZY MIKLÓS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom