Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-07-27 / 59. szám
1929. julius 27. Békés 5 MISITS JÁNOS eddig szünetelt foga. szati rendelését ismét megkezdte. Értesiti úgy a vidéki, mint a helybeli igen tisztett pácienseit, hogy bizonyos könnyebbségek« böl kifolyólag rendelését a nyári hónapokban, október l-ig már reggel 7 órától d. u. 6 óráig tartja. Ünnep és vasérnap csak kivételes rendelés. 409 #—4 IRODALOM. A föld birtok reform a megszállott magyar területeken •címmel Etódi tollából igen értékes és megszívlelendő tanulmányt adott ki a napokban a Magyar Nemzeti Szövetség. A szerző már elő- szavábas utal arra, hogy a bárom utódállam már megszállás alkalmával, még a trianoni békekötést megelőzőleg földbirtokreform címen hozzáfogott a magyar földbirtokos osztály kiirtásához. Fegyverük visszafelé sült el: a független magyar földbirtokos osztály tönkretételével tönkretették saját termelésüket is a a bitorolt kulturföldön. Az azonos cél megvalósítására három utódállam mindegyike maga választott másmás különleges eszközt. Csehország civilizált formák némi látszatával csinálta meg földbirtokreformját, nem beszélve arról, hogy törvénye meghozatalánál a nemzetközi megállapodásokat és a saját alkotmánytörvényeit ő is megszegte Rumánia már balkáni kíméletlenséggel intézkedett törvényében és végrehajtási utasításaiban, végül Szerbia balkáni fogalmak szerint legbecsületesebben oldta meg a kérdést: a törvényhozási intézkedést feleslegesnek tartotta és nyílt erőszakkal dolgozott. Mindhárom utódállam a szociális szempontot hajtogatta és a kivitelnél a lehető leg- antiszooiálisabban mozgott. Elérte azt, hogy a termelést évtizedekre visszavetette, a munkakedvet a lakosságnál megbénította, ba ugyan nem irtotta ki. A bosszuszomj rossz tanácsadó. A rend szelleme, a konszolidáció eszméje hovatovább mindinkább jelentkezik világszerte és ők a kulturvilágtól maguk szigetelték el önmagukat. A történelem ítélete már nem késhet sokáig. Etódi könyvében igen érdekesen mutatja ki, hogy a cseh törtéuelmi országok földjének harmada mindössze 150 nagybirtokos család kezében volt, míg Felvidékünkön a nagy mágnásbirtokok és holtkézi uradalmak többnyire erdőségből állottak és nem szántóföldből. És mégis a főldbirtokreformot legerősza kosabban a Felvidéken hajtották végre politikai októl vezérelve. Ott összeomlottak a középbirtok-kategóriák és ezzel a Felvidék egész termelési rendje. Ezzel a csehek nem sokat törődtek, ők csak azt akarták elérni, bogy az őslakosság helyébe csehek és tótok kerüljenek be az állam által kisajátított bir tokokra Szerző részletesen kimutatja, mily sérelmek érték a csehek földbirtokreformjánál, úgy a nemzetközi, valamint a magánjo got és hogy hogyan játszották ki a föld régi tulajdonosait a kártalanításoknál? Hiába pró bálja Benes mondvacsinált adatokkal a reformot igazolni, a tények beszélnek. Amit ők csináltak, amikor a magántulajdon elvét a nemzetiségi földbirtokokra nézve felrúgták, az nem egyéb, mint állami bolsevizmus. Rumániára vonatkozólag igen érdekes adatokkal mutatja ki a szerző, hogy ott a parasztoknak földhöz juttatása mily égető szükség lett volna, hisz ott nem volt jobbágyfelszabadítás mint nálunk 1848 ban és a tűrhetetlen állapotok 1917-ben vérrel és vassal elfolytott parasztlázadásra vezettek. Földbir tokreformra tehát szükség lett volna, de nem ilyenre, amit csináltak. Nálunk a reform a konzervatívok és az úgynevezett liberálisok közötti harc leghatályosabb fegyverévé és a kölcsönös bosszú eszközévé vált. Erdélyre áttérve behatóan tárgyalja a szerzőnk a kónyszerbórletek, telepítések és kártalanítási vásáros komédia ügyét és végső kövétkeztetése az, hogy e hadjáratban Rumánia nemcsak azokat tette tönkre, akiket ellenségeinek tekintet, de saját termelését, saját gazdasági életét is: ugyanis megszűnt exportáló állam lenni. Talán még az eddiginél is szomorúbb ó sze Etódi tanulmányának a szerb agrár reform tárgyalása. Itt ott tartanak, hogy a kártalanításra vonatkozólag még csak törvényt sem hoztak Rendeleteik szabad prédává tették teljesen a közép- és nagybirtokot. Végigvezet a szerző az úgynevezett kolonizálás gazdasági eredményein, melyek Délvidékünket hova tovább ismét áthatolhatatlan mocsárvilággá fogják tenni. Az érdekes füzet e szavakkal zárul: „Trianont meg fogja emlegetni nagy- hamar egész Európa A búzát még csak pótolhatja Amerikából, de a jólétben ólt Bácska, Bánság és Baranya megszűnt vevöközönsógót a világpiacon nem pótolja senki és semmi.“ A kitűnő tollal és politikai tisztánlátással megirt tanulmány a Magyar Nemzeti Szövetségnél (Budapest, V., Góza-u. 4) szerezhető meg. $ lí I JLT-Tfiül. E rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a szerkesztőség. T. vevőim és ügyfeleim ludomáeára hozom, hogy Tóth Ödön ur szolgálatomból kilépett. 407 í—l Schillinger Lipót vaskereskedő. LÉÉ! MiesiU! mm SMITH PREMIER PORTABLE ÍRÓGÉP Kedvező fizetési feltételek! Régi gépeket cserélünk! Magyarországi vezérképviselet: ÍRÓGÉP BEHOZ AT ALI R.-T. Budapest, V., Dorottya-utca 9- November 1-től Budapest, V., József-tér 1. Telefon: Aut. 823—28. Gyulai képviselet: DOBAY JÁNOS könyvkereskedésében. A Fábián-féle házban (Kötőgyár mellett) az emeleti lakás augusztus l-től kiadó. Értekezni lehet Bekker Antal vendéglőjében. 4io 2—2 Szeretetházi fajdinnye Hász Imrénénél kapható. 421 1-3 Hentesáru szükségletét legolcsóbban beszerezheti Gombkötő Ferenc hentesnél. Novák-utca 21. 420 1-3 „KIRÁLY“ MOZGÚSZINHÁZ Telefon 82. GYULA. Telefon 82. 1929. évi jnlins hó 28-án, vasárnap délután 3/44, */47 és este l/29 órakor Magyar Híradó 376. sz. honi aktualitások I felvonásban. CSERÉLJÜNK FÉRJET amerikai vígjáték 6 felvonásban. Főszereplő: nEIME COSTELLO. Rin-Tin.Tin-film ! Rin-Tin-Tin-film ! A GYILKOS ARANY kalandok a kineskeresők között 7 felvonásban. Főszereplő: RIN-TIfl-TIM. 1735—1929. vht. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a gyulai kir. járásbiróságaak 1929. évi 190—2. számú végzése következtében dr. Vajda Mihály ügyvéd által képviselt Gróf Jenő javára — gyulai lakos ellen 110 P s jár. erejéig 1929. évi április hó 29-ón foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és felülfoglalt és 1480 P-re becsült következő ingóságok, u m : reflektor lámpa, szekrények, időmérő, orvosi műszerek, üzleti berendezés nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a gyulai kir. járásbíróság 1929 évi Pk. 9169. számú végzése folytán 110 P tőkekövetelés, ennek 1929. évi január bő 1-ső napjától járó 8% kamatai és eddig összesen 44 P 30 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Gyulán, adós üzletében leendő megtartására 1929. évi julius hó 30-ik napjának délelőtti 11 órája batáridőül kituzetik es anuoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak tőee, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. c. 107. és 108. §*ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c 102. § a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Gyula, 1929. évi junius hó 25-én. Becsy Sándor, 422 1—1 kir. bírósági végrehajtó. Köröspart-utca 40. számú ház eladó. Érdeklődni ugyanott 408 2-8 Egy jó házból való fia tanulónak felvétetik Kallay Gábor férfi és női szabó Városház-utca 6 358 9-*
