Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-07-20 / 57. szám
2 Békés 1929 julius 20 A vármegye törvényhatósági bizottsága mis indítványát készségesen fogja elfogadni, és ezt a nemzeti és faj fenntartási szempontból felette fontos kérdést felkarolja és a kért segélyt örömmel meg fogja szavazni annál inkább, mert hiszen a közegészségügyi ebadó alap éppen ilyen feladatok teljesítésére van hivatva. Állami utak hengerelése. A közigazgatási bizottság a múlt évben felirt a kereskedelmi miniszterhez, hogy az állami utak fentartása és hengerlésére évenként fordított hitelt emelje fel. Békésvármegyében van 165 km. állami ut. Ezen utak fenntartására annyi fedanyagot engedélyezett a miniszter, hogy a 165 km.-nek csak 12t/2 %-át lehetett fenntartani, — ami azt jelenti, hogy 1 — 1 km. útnak a hengerlése 8 évenként újítható meg. — A megnövekedett autó- forgalom mellett azonban, a legkiválóbban sikerült hengerlések sem tartanak tovább 5 évnél, ezek szerint az állami utak 20%-át kellene évenként hengerlés és fenntartás alá venni, ha pedig ez nem történik meg, akkor ezek a gazdaságilag és stratégiailag is különös fontosságú útvonalak lassú pusztulásnak lesznek kitéve. Ezért kérte tehát a köz- igazgatási bizottság, hogy az állami utakra a kereskedelemügyi miniszter az eddiginél jóval több fedezetet engedélyezzen és intézkedjék eziránt is, hogy amint est a törvényhatóság a saját útjaival már megtette, az állam is az ő útjait, a fenntartási hengerlések során, 4 méterről 5 méterre szélesítse ki. A keresk. miniszter most válaszol a feliratra és kijelenti, hogy a háború előtti időben, az úthosszáknak alig 1%-a hengerelte- tett, most pedig az úthosszáknak 12%-a hengerelhető évenként. Ennek a tovább fejlesztését pénzügyi lehetőségek akadályozzák és igy a kérelmet nem áll módjában teljesíteni. Elismeri azonban a miniszter, hogy mivel a forgalom állandóan emelkedik, ezért megfontolás tárgyává tette, hogy más útfenntartási rendszert vezessen be. Az erre vonatkozó számítások és tervezések folyamatban vannak. Eladó 3 utcai szoba és mellék- helyiségekből élló, jókanban levő családi ház Enyves utca 6. szám alatt. 404 1—3 „KIRÁLY“ MOZGÓSZINHÁZ Telefon 82. GYULA. Telefon 82. 1929. évi julius hó 21-én, vasárnap délután 3/44, ‘/4 7 és este y29 órakor HKagyar Híradó 375. sz. honi aktualitások 1 felvonásban. Jaj az anyósom! amerikai burleszk 2 felvonásban Világattrakció ! Világattrakció ! STROGOFF MIHÁLY Jales Verne örökbeesü regénye filmen 16 felvonásean. Fősíerepiő: IVA\ MOSJOEKIN. amint megírtuk, a közigazgatás rendezéséről szóló törvény végrehajtása ügyében julius 12-én rendkivüli közgyűlést tartott. Ennek a közgyűlésnek a 12 örökös tagot megválasztó részéről már beszámoltunk ; most ismertetni kívánjuk röviden a közgyűlés egyéb fontosabb részeit is. Elnöklő alispán megnyitó beszédében az alábbi tájékoztató kijelentéseket tette a köz- igazgatás rendezéséről szóló törvény mikénti végrehajtása tekintetében. A régi törvény szerint Bókésvármegye törvényhatósági bizottságának volt 218 virilis és 213 választott tagja és ezenfelül volt körülbelül 31, illetőleg az újabban szervezett állásokkal 42 tisztviselő tagja. Az uj törvénnyel ez a szám lényeges változáson ment keresztül. Most a törvényhatósági bizottságnak következő tagjai lesznek. Less 168 virilis tagja, akik asonban nem a nyers virilismus alapján fognak bejutni, hanem akiket maguk a virilisek fognak válasstani. Idevonatkozólag annyi intézkedés már történt, hogy a legtöbb adótfizetők névjegyzéke össze van állítva és közszemlére van kitéve. Asután less 168 válasstott tag Est a 168 tagot válasstani fogjdk ások, akik as orssággyü- lési képviselőválasstők folgó évre érvényes név- jegysékébe fel vannak véve. As idevonatkosó névjegy sék julius 15—25-ig less itt a vármegyei ssékhásban kösssemlére kitéve. (Az idevonatkozó hirdetmény lapunkban is megjelent. Sserk.) Ezen két főcsoporton kívül tagjai lesznek még a törvényhatósági bizottságnak 84-en érdekképviselet, illetve szakértelem kapcsán. Szakképzettség alapján : pónzügyigazgató, tan- felügyelő stb. Ilyen van 24. A többi 60 tag érdekképviselet alapján lesz beválasztva és pedig a közjegyzői kamara választ 2, az ügyvédi kamara 3 tagot, a mérnöki 3, az orvosi 3, a kereskedelmi és iparkamara 12, a mezőgazdasági bizottságok 25, a Vitézi Szók 2, az Országos Társadalombiztosító Intézet 6 és a várm. jegyzői egyesület 4 tagot. Ezek szerint A bércsóplóssel foglalkozó gőzgóptulaj- donosok körében ideges hatást keltett a vármegye alispánjának az az előrelátható rendelkezése, amelyben az aratásmenetének részint tűzbiztonsági, részint pedig a szemvesztesóg megakadályozása okából irányítást ad. A ren deleinek a tűzbiztonság megóvását célzó rendelkezése váltott ki nyugtalanságot, pedig épen ezek a rendelkezések magoknak a bércséplőknek enninens érdekeit is hivatva vannak szolgálni, mert ha a gőzgép szikrafogójának bizottsági megvizsgálásáról kiállított bizonyítvány a szikrafogó rendben léteiét bizonyítja, kétségtelen, hogy ez a bizonyítvány egyszersmind azt a célt is szolgálja, hogy a góptulajdonos mentesítve legyen attól, hogy bármiféle kideríthetetlen okokból származó tűzvész esetén meggyanúsítható legyen azzal, bogy a tűzkár az ő rossz állapotban levő szerszámjából kipattanó szikrából keletkezett. De mentesítve lesz egy évekig elhúzódható kártérítési pertől is, mely az izgalmaktól eltekintve költséges is. Nincs tehát ok a nyugtalanságra, mert vagy kifogástalan a gép s akkor a bizottsági ellenőrző vizsgálat semmi kellemetlen következményekkel nem járhat, vagy pedig rossz a gép s akkor elsőrendű kötelesség — úgy egyÓDi, mint országos szempontból — az ilyen gépnek megfelelő kijavítása Üdvös a rendeletnek a szemvesztesóg figyelembe véve azt, hogy tőrvónyszerint mindössze 21 tisztviselője lesz tagja a bizottságnak, ennélfogva a régi mintegy 456 bizottsági taggal szemben az uj törvényhatósági bizottságnak 460 tagja lesz. Tekintettel pedig arra, hogy azt a 186 bizottsági tagot, akiket az általános választói jog alapján választanak, csakis választó kerületenként lehet megválasztani, ennélfogva e tekintetben a szükség merült fel, hogy a vármegye e részben szabályrendeletet alkosson. Ennek a szabályrendeletnek Gyula megyeváros és a gyulai járás érdeklő szakasza szerint Gyula megyei város 2 választó kerületre oszlik. As első válasstó kerület választ 8 rendes és 4 póttagot a második válasstó kerület 6 rendes és 3 póttagot. A dobosi választó kerület 2 rendes és 1 póttagot, kétegyhási 2 rendes és 1 póttagot, az ujkigyósi 2 rendes és 1 póttagot, a gyulavári 2 rendes és 1 póttagot. Az igazságos megosztás az egyes községek lélefc- száma szerint egyrészt azért nem volt lehetséges, mert nem a lakosság ssáma, hanem as orssággyülési képviselő válasstok névjegysékébe felvett válasstók ssáma as irányadó, másrészt pedig a törvény rendelkezése szerint a törvény- hatósági bizottsági rendes tagok száma csak páros számban állapítható meg. Minden megyei város és minden járás a választókerületek szempontjából külön bírálandó el. A törvényhatósági bizottság a megtartandó választások vezetésére az elnököket és és helyetteseket is megválasztotta Ezek szerint Gyula első kerületben elnök Heilinger Károly, h. elnök Sál József, a második kerületben elnök Scherer Benedek, b. elnök Schneider Mátyás. A dobosi keviiletben elnök Göllner Antal, h. elnök Fogarassy Jenő A kétegyhási kerületben elnök IIígér András, h. elnök Hajdú Sándor. As ujki/ijősi kerületben elnök Kovács Márton, h, elnök Stiaszny Ödön, és a gyulavári választókerületben elnök Szat- máry Péter, h. elnök Kocsis Jenő. megakadályozását célzó rendelkezése. Hogy ez a rendelkezés is mennyire előrelátó volt, mi sem bizonyltja jobban mint az, hogy a földmivelésügyi miniszter az alispán rendeletének kiadása után másfél hónapra szintén kiadta körrendeletét a rossz karban tartott cséplőgépek munkájának megakadályozása érdekében. A roszz gépek rengeteg szemveszteséget okoznak úgy a gazdáknak, mint az országnak igen nagy kárára. Rámutat a rendelet arra, hogy a cséplósi szemveszteséget legtöbbször a felületes, gyors munka s a kapzsiság idézi elő. A gazda tehát ellenőrizze a cséplóst, mert a fennálló jogszabályok értelmében a bórcséplő a gazdával szemben kártérítési felelősséggel tartozik. A szemvesztesóg szakértői szemle alapján állapítandó meg- A szemveszteség a legkedvezőtlenebb körülmények között sem szokott 2%-nál magasabb lenni. Ha tehát ennél nagyobb a szemvesztesóg, a gazdának saját érdeke, hogy szakértői vizsgálatot kérjen A gazdasági felügyelőségek utasítva lettek arra, hogy lehetőleg községen • ként jelöljék meg azokat, akikhez a csópeltető gazdák, mint szakértőkhöz fordulhatnak. A felsorolt rendelkezések rövid ismertetése az aratás és csóplós idejének kellős közepében úgy a gazdák, mint a géptulajdouosok érdekében azt hisszük, teljesen indokolt volt. Nemcsak a gazdáknak, de a bércséplőknek is érdeke a cséplőgépek ellenőrzése.
