Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-07-03 / 52. szám
LXI. évfolyam 52. szám Szerda Gyula, 1929. Julias 9 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. DT?in7C POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház- utca 7. sz. Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlése Békésvármegye főispánja a törvényhatósági bizottságot julius 12 én (pénteken) délelőtti 9 órára a vármegyeház nagytermében tartandó rendkívüli közgyűlésre összehívta. A tárgysorozatban szerepel a vármegyei szabályrendelet készítése a törvényhatósági választókerületekről, továbbá arról, hogy az egyes választókerületekben hány törvényhatósági bizottági tagot és póttagot kell választania. Hétfőn — dr. Varga Gyula polgármester elnökletével — rendkívüli közgyűlés volt a városházán. Egyik fontos tárgy volt az uj közigazgatási törvény alapján a képviselőtestületi tagok számának és a választókerületek beosztásának megállapítása. A képviselőtestület többek hozzászólása és a polgármesternek a felszólásokra adott válasza után a szabályrendeletben 120 képviselőtestületi tagot állapit meg. Heilinger Károly főjegyző terjesztette elő a polgári iskola udvarán fúrandó ártézi kút ügyét. Nevezett kútnak ’elkészítését még ez idén javasolja a tanács 2000 pengős költséggel. Kifolyót létesítenek az Ajtós-utcán, mely hat utcát lát el ivóvízzel. A közgyűlés a tanács jav aslatát elfogadta A tanács előterjesztését a Bárdos-hid és Vásártér között fekvő terület rendezése, továbbá a Bika akolbeli terület parcellázása és árverés utján eladása tárgyában a közgyűlés azzal fogadta el, hogy az árverés eredménye eléje terjesztendő s azután fog érdemlegesen intézkedni. A közgyűlés csaknem egyhangúlag meg tagadta a traktor beszerzését a földút építésekre többeknek felszólalása után, mert a munkásokat nem akarja a kereseti alkalomtól megfosztani. Amire a magyar nemzet hosszú hónapok óta oly lázasan készült, hogy a világ és ellenségei előtt az élethez való jogát, dacos élni akarását a dalon keresztül is megmutassa, immár lezajlott. A magyar dalolok egyik legnagyobbikának, Csokonai Vitéz Mihálynak szülővárosa, Debrecen páratlan méretű és fényű ünnepségek között hódolt a magyar dalnak, annak a dalnak, amelyben valóban egy nemzet, egy csúfosan és igazságtalanul megcsonkított nemzetnek, minden nemzetet átölelni akaró szeretető, de az őt ért tengernyi igazságtalanság felett érzett fájdalmas, dacos, szent haragja is él. A lezajlott ünnepségek méretei nagyságának leírására, valamint a színek változatos gazdagságénak megfestésére mi nem vállalkozunk, nines is reá elég terünk. Bizonyos, hogy a nagyság és szépség itt oly tökéletes egészben bontakozott ki, mely méltán jogot XXX. t.-c értelmében szabályrendelet kószi - tendő Gyula és Békéscsaba városokban a képviselőtestületi tagok számáról, a választó- kerületekről és az egyes kerületekre eső képviselőválasztó tagok és póttagok számáról. A rendkívüli közgyűlésen kijelölő bizottságot alakítanak az örökös tagok megválaszt- hatása céljából, ugyancsak megválasztják a választási elnököket és helyettes elnököket. Az idei költségvetésben 2500 peugőt vettek fel az Erkel Szinkör karbantartására. Sebestyén Mihály szinigazgató kérvényére az összegből 2000 pengőt a színtársulat ide és visszaköltözósi költségei részbeni fedezésére megszavaztak. Egyúttal elhatározta a közgyűlés, hogy jövő évtől még 2000 pengő szubvencióban részesíti az ideérkező színtársulatokat. Az Aranyág-dűlőnek a régi gyufagyár melletti részén betonpalló készítését elhatározták. A képviselőtestület egy előzőleg tartott közgyűlésében tudvalevőleg elhatározta, hogy a piacot a jövőben is a Harmckerc-tóren tartják. Ebből kifolyólag e térnek rendezése s ki- kövezésére javaslatot terjesztett elő. A rendezés és kövezés körülbelül 20 ezer pengő költséggel fog járni és ezt 3 év alatt fogják költ- sógvetésileg fedezni. Hogy a munkálatok még ez évben teijesittessenek, árlejtést tart. Ezt a javaslatot alig nehány szavazattal szemben a közgyűlés túlnyomó többséggel határozattá emelte. Határozatba ment a Klebelsberg-utcai vízlevezető csatornának kibővítése. Az egészségügyi bizottság újból leendő megalakításával és nehány jelentéktelen ügynek letárgyalásával a közgyűlés délután egy órakor véget ért. formál arra, hogy a magyar dal történetében — mint annak egyik legragyogóbb lapja — örökké tündököljön. Két teljes nap és teljes éjjel, a hajdúk gyönyörűen fejlődő fővárosának történelmi emlékektől megszentelt ősi falai közütt — a magyar dal egy pillanatra sem hallgatott el. A mi lelkűnkben úgy cseng ez a két nap, mint egy hatalmas nagy magyar Himnusz a magyarok Istenéhez. Az ünnepségek sora 28 án, pénteken délután a Kossuth-tóren 12000 dalos felvonulásával vette kezdetét. Az Ara nybika szálló erkélye alatt 202 zászló emelkedett magasba, mellettük 202 gyönyörű koszorúslány. A felvonulás élőképei és ez a zászlóerdős koszorús leánycsoport felejthetetlen látványosságai voltak az ünnepségeknek A dalosokat Vásáry István polgármester fogadta, akinek beszédét az Aranybika szálló erkélyén felállított megafonok továbbították, úgy hogy az óriási térség legtávolabb részén állók is meghallhatták. Ekkor történt a zászlók megkoszorúzása. Leírhatatlan lelkesedéssel fogadták a holland dalosszövetség képviselőjének üdvözlését, aki az Országos Dalosszövetség zászlaját megkoszorúzta. Az ünnepség lezajlása után az esteli órákban a koszorús lányok lakásai ele vonul tak az egyes dalárdák és ott szerenádot adtak. Hol itt, hol ott hangzottak fel a kedves melódiák és a koszorusleányok bájos mosollyal köszönték meg a dalárdák figyelmességét. A gyulai Ref. Énekkar zászlójának koszorús- leánya Dömötör Margitka, Dömötör Pál telekkönyvvezető bájos leánykája volt. Szombaton reggel megérkezett Debrecenbe a Kormányzó is feleségével és díszes kíséretével, h9gy végighallgassák a Királydijas csoport versenyét. Szombaton volt egyébként a versenyek lebonyolításának napja. A vegyes- kari csoportok 12 énekkarral a Csokonai Színházban, a kezdők csoportja 43 énekkarral az Apolló mozgóban, a népdalcsoport a Máv dalegylet hangversenytermében versenyzett azjelsősógért. Ebben a csoportban volt a Gyulai Református Énekkar is. Ott 63 énekkar versenyzett és sorrendben a Gyulai Református Énekkar volt a 25 ik. A nehéz müdalcsoport 29 énekkarral a Vígszínház mozgóban, a könnyű müdalcsoport 50 énekkarral az Aranybika szálló dísztermében versenyeztek az elsőségért. Az ünnepségek sorozatának fénypontja a nagyerdei egyetemi sportpályán megtartott ös8zkari hangverseny volt. A hatalmas sportpályát teljesen megtöltötték a 202 résztvevő dalárda tagjai, körülbelül 10000 dalos, a tribünökön és általában a közönség részére fen- tartott helyeken pedig mintegy 30000 főnyi tömeg hallgatta a sohasem hallott csodálatos hangversenyt. Elsők lettek: a királydijas csoportban : a budapesti Máv Gépgyári Acólhang Dalárda, a kormánydijas csoportban az Egri Dalárda, a vegyeskari csoportban a Szegedi Városi Dalárda, a nehéz müdal csoportban a Budapesti Elek tromosmüvek Testedző Egyesületének Dalköre, a könnyebb müdal csoportban a Dunakeszi Magyarság, a népdalcsoportban a Jászberényi Postás Dalkör és a kezdők csoportjában a Zugligeti Visszhang Dalkör. Ez a verseny úgy festett, mint a magyar dalnak hullámzó nagy tengere, amely tengerben a még csak kezdő gyulai Református Énekkar, az ő 29 tagjával nem lehetett más, mint csak egy csepp viz a tengerben. De talán még sem. Gondoljuk meg, hogy 203 dalárda versenyzett több mint 10 000 taggal az elsőségért Köztük régidők óta fennálló s különböző versenyeken dijakat nyert énekkarok És ezek között sikerült a gyulai énekkarnak kézzel is megfogható értékes eredményt elérni ügy érezzük, hogy a lelkesedés, a nemes célnak szent szolgálata, ebből a csepp vízből is fényt varázsolt elő, amely fény szintén ott csillogott ennek a nagy tengernek hullámfodrain. A 203 énekkar közül alig annak fele részesült jutalomban. Kétségtelen tehát, hogy a gyulai Református Énekkar boldog örvendezéssel és jogos büszkeséggel tekint arra a kis ezüst serlegre, amelyet alig négyéves A közigazgatás rendezéséről szóló 1929 -----Re ndkívüli közgyűlés a városházán. fi Gyulai Reiormátus Éneür ezüstserleyot nyert a Mmmm. A debreceni országos dalosverseny lezajlásának rövid ismertetése.
