Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-06-29 / 51. szám
LXI. évfolyam 51. szám, Szombat O jut a, 1919. junins 19 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁBftADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP, Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Kovacsics—Major pör a Kúria előtt. A Kúria a vésztői ügyben jogerőre emelte a szegedi Tábla ítéletét. Major Simon dr. ügyvéd a törvény- hatósági bizottság egyik múlt évi rendkívüli ülésén a közgyűlés asztalára letett egy panaszos levelet, melyben 19 vésztői árvízkárosult megvádolta Kovacsics Dezső dr. főispánt. A levél tartalma miatt az ügyészség felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége címén eljárást indított Major dr. ellen. A gyulai kir. törvényszék 2000 pengő pénzbüntetést szabott ki, melyet a szegedi Tábla is helybenhagyott. Semmiségi panaszok folytán kedden a Kúria döntött az ügyben, ahol Polgár Viktor dr. koronaügyészhelyettes és Medvigg Gábor dr. védőügyvéd felszólalásai után a Maria jogerőre emelte Major Simon dr. 2000 pengős pénz- büntetését. Major Simon dr. ellen egy másik sértő nyilatkozata miatt is feljelentést tett Kovacsics dr. főispán. A gyulai kir. törvényszék ebben a másik ügyben is bűnösnek mondotta ki Major dr.-t, de a szegedi Tábla megsemmisítette az Ítéletet és felmentő Ítéletet hozott. A Kúria most a felmentő ítéletet jogerőre emelte. BEM Három namzet történetébe irt alakja újra megelevenedik. Hamvait szállítják. Az aleppói sírból a tarnovi mauzóleumba. Újra látjuk. A XIX. század történelmi távolából ugj bontakozik elő, amilyen 1848 decemberében a csúcsai hegyek között volt, amikor Erdély felszabadítására a magyar sereg vezérletét átvette. Lelkében borong a kijelentés, amit Napoleon ajkáról az oroszországi hadjárat után hallott: „Száz év múlva Európa orosz lesz, vagy köztársaság.“ Arcán a letiprott lengyel nemzet fájdalma. Céltudatos, mindig cselekvő egyénisége alacsony termetén alig látszik. Szent rajongása a szabadságért befelé izzik. Zárkózott komolysága annak a mélységes gyűlöletnek, sem enged szabad utat, amit a lengyel nemzet ellenségeivel szemben érezVégigharcolja Erdélyt. Seregét diadalról-diadalra vezeti és a bőskölteményben, amit a mi történelmünkbe ir, csak kétszer nyilatkozik meg. Két kijelentést tesz és nyolcvan év 'előtti szavai a lepergő időben örök igazságokká patinásodnak. Először ott szól a piski csatában. Rámutat a hidra, amelynek birtokáért folyik a gyikos küzdelem : „Ha a hid elvész . . . elvész Erdély!“ Másodszor akkor nyilatkozik, mikor Erdély felszabadításáért Kossuth Lajos kormányzó és a debreceni kormány a legmagasabb kitüntetéssel róják le hálájukat. Mélyreható, Dagy üzenet formájában köszönte meg az elismerést. Köszönetében egy pillanatra fellobbantotta az eltitkolt lángot és soha el nem múló fájdalmával óhajtotta, hogy Kossuth Lajos, a magyar nemzet, soha ki ne békülje- nek a dinasztiákkal, amelyek a szuronyok erejével Lengyelországot feldarabolták. A piskii hid azóta elveszett. Erdély elvesztésének fájdalma a lelkűnkben ég. A szuronyok ereje Nagy- magyarországot is feldarabolta. A történelmi gondviselés kezét érezzük most. Nem véletlen, a történelmi energiák munkája, bogy a szabadsághős hamvai hazatérnek és a koporsó másfél napra a magyar Nemzeti Muzeum előcsarnokában is megpihen. A csehek fenyegetik a Felvidékre utazó állampolgárainkat. Az utóbbi időben a csehek által gyakran elkövetett letartóztatások arra indították a magyar külügyminisztériumot, illetőleg a magyar határállomások hatóságait, hogy a megszállt területről érkező egyéneket fokozottabb ellenőrzés alá vegyék és a legcsekélyebb ok esetén is érvényesitésék a szükséges eljárást. A csehek ugyanis, amint ismeretes, minden ok nélkül ártatlan embereket tartóztattak le. A magyar hatóságok szigorú ellenőrzéséről most jött az első hir. Komáromnál mintegy 100— 100 megszállt területről érkező egyént küldtek vissza útlevelük és határátlépési igazolványaik szabálytalan kiállítása miatt. A csekek a visz- szautasitásra fenyegetésekkel és szitkozódás- sál feleltek és kijelentették, hogy még nagyobb „eréllyel“ lépnek fel a magyarok ellen A cséplési szemveszteségek megakadályozása. Időszerűek és üdvösnek véljük már most a cséplési munkálalok bekövetkezte előtt felhívni a gazdaközönség figyelmét arra, hogy a nagyobb fokú cséplési szemveszteségek elkerülése czéljából kellő időben gondoskodjon arról, hogy a csépléshez csakis Jókaiban lévő és kifogástalan munkát végző cséplőgép álljon rendelkezésére annál is inkább, mert igen fontos nemzet érdek fűződik ahoz, hogy a már megtermett kenyérmsgvak és egyéb termények is veszteség nélkül gyüjtessenek össze. A szemveszteségek megakadályozására ez évben kétszeres erővel kell törekedni, mert köztudomású, hogy a téli és tavaszi fagyok okozta károk miatt a tiszántúli vármegyékben igen nagy területű buzavetóseket kellett kiszántani. Minden csépeltető gazda nézzen tehát utánna minél gyakrabban a cséplés alkalmával, hogy nem marad e 2%-nál több szem a szalma és pelyva között és amennyiben az a gyanúja merülne fel, hogy a szemvesztesóg nagyobb a megengedett 2%-nál és a cséplő gép nem szabályozható be jobb munkára, úgy saját érdekében is tegye meg feljelentését a községi elöljáróságnál és kérje a szemveszteség mértékének szakértői megállapítását. A bórcséplő vállalkozó hibájából előállott szemveszteségért, illetve kárért a vállalkozó felelős, mert a fennálló jogszabályok értelmében minden iparüző egyén, a neki feldolgozásra átadott javakért felelőséggel tartozik és amennyiben az elvállalt munkát az iparos rendes gondosságával el nem végezné, az okozott kárért törvényes utón felelősségre vonható. Magyarok vándorlása Kanadába és Argentínába. A kivándorlási tanács tagnapi ülésén Scitovszky Béla belügyminiszter kijelentette, hogy a kivándorlási mozgalom a tengerentúli államok fokozatosan emelkedő elzárkózási politikája következtében kisebbedéit. Magyar- országból 1919 óta évenkint 5 ezer lólek vándorolt ki. Az idén legtöbben, 3228-an Kanadába mentek A kanadai kormány elzárkózó politikája miatt a kivándorlók most Délameri- kába, főként Argentínába igyekeznek ahol két nagy vasutvoalat építenek. Nagyobbmórvü kivándorlás indult a legutóbb Franciaországba és Belgiumba is. TAsrtrc* y. Beirások a helybeli reálgimnáziumban. A helybeli reálgimnáziumban az 1929—30. tanévre szóló beirások folyó évi julius hó 1-én és 2-án délelőtt 9—12 óráig lesznek. Az I. osztályba jelentkező tanulók születési anyakönyvi kivonattal, elemi iskolai bizonyítvánnyal és ujraoltási bizonyítvánnyal, mig a magasabb osztályok tanulói Tanulmányi Értesítőjükkel iratkozhatnak be. Beirási illeték címén 29 P 64 f, tandíj cimén, melynek legalább egy negyed része esedékes, 60 P fizetendő. Keresek délutáni gyakorlásra zongorát. Cim: Csermák, Corvin u. 16. 360 1—1
