Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-05-29 / 42. szám
2 Békés 1929 május 29. A lÉtlKii miniszter bejárta a Iginlt területehet. Hősök emlékünnepe Gyulán. Virágbontó május utolsó vasárnapján ülte meg Gyula város társadalma a világháborúban elhalt véreink emlékünnepét. Hat- száznyolcvanezer halott sírjához zarándokolt el lélekben a megmaradt trianoni magyarság, hogy egyrészt lerója kegyeletének adóját az ősi rögök szeretetében meghaltakért, másrészt hogy erőt, bizalmat merítsen dicsőséges példájukból, ha majd ismét hi a haza. Délelőtt minden felekezet templomában istentisztelet volt, melyen a polgári és katonai hatóságok képviselőin kivül az iskolák és a közönség is nagyszámban megjelent. Délután 4 órakor a vármegyeháza előtti téren hatalmas ünneplő közönség gyűlt egybe- Diszbeöltözött katonaság, cserkészek, leventék, az összes iskolák növendékei lepték el a teret s mindenütt virág és virág a kezekben, melyeket a hősök sírjára, emlékére szánt a kegyelet. A 10-ik honvéd gyalogezred Himnusza, az Erkel-dalkör Hiszekegye után Kovacsics Dezső dr. főispán mondta el ünnepi beszédét, apoteózisát a hősök emlékének. Lelket felemelő, káprázatos beszéd volt, a gyász felhőit áttörő, tüzes sugarakból szőtt, hajnalt hirdető fenséges óda. A remek szónoklat után a Ref. Énekkar emelte a hangulatot Ezután a közönség az egyes temetőkben levő hősi halottak emlékéhez vonult. Rengeteg közönség ment ki a Szentháromság temetőben nyugvó hősi halottak sírjaihoz, ahol az emlékmű előtt a katonazenekar hazafias száma s egy kis tanuló ügyes szavalata után báró Apor Vilmos dr. plébános mondott beszédet a hősök sírjából kisugárzó eszmékről, amelyek egyedüli biztosítékai a trianoni sírból való feltámadásnak. Koszorúk illatoztak az emlékművön, virágok pompáztak a néma sírokon, jeléül a kegyeletnek, a soha nem felejtésnek . . . H I JB £ K. TJFLNA.1PJA.. Az urnapi szentmise az anyatemplomban 8 órakor kezdődik. A szentmisét Brém Lőrinc pre- látus kanonok mondja. A mise után megindul a körmenet a legméltóságosabb Oltáriszentséggel és az első oltárnál a szeutbeszédet Sülé József segédlelkész tartja. A menetben az egyesületek, testületek a szokásos rendben vesznek részt, amelyet ideiktatuuk 1. Elemi iskolások szivgárdával 2 Polgári fiúiskola tanulói 8 Polgári leányiskola tanulói. 4 Reálgimnázium tanulói. 5. Mária-kongregáció. 6. Cipésztársulat. 7. Pintértársulat. 8 Kömivestársulat. 9. Kovácstársulat 10 Kötélverötársulat. 11. Asztalostársulat. 12. Szabótársulat. 13. Csizmadiák társulata. 14. Földmunkások társulata. 15. Földészek társulata. 16. Katolikus Kör. 17. Gyulai egyháztanács. 18. A legméltóságosabb Oltáriszentséget vivő papság baldachin alatt. 19. Kegyúri család, polgári és katonai hatóságok stb. képviselői. 20. Irgalmas nővérek. 21. Szociális Misszió Társulat. 22 Oltáregyesület. 23. Olvasóegyesület. 24. Katonai diszszázad. 25. Közönség, azok ugyanis, kik a fenti sorrendben beosztást nem nyertek. Mayer János főldmivelésügyi miniszter kiséretével visszaérkezett a fővárosba. Bejárta Heves-, Borsod- és Szatmármegye egy részét és Szabolcsmegyét. Megállapította, hogy bevetetlen terület az országban nincs. A kiszántott földeken mindenütt kukoricát, zabot és árpát vetettek. A tavaszi vetések gyönyörűek és ha az időjárás nem változik, jó aratás lesz. A gazdák emberfeletti munkát produkáltak. A főldmivelésügyi kormány a munkanélkül maradt mezőgazdasági munkások foglalkoztatására megfelelő intézkedéseket tesz és leletővé teszi a gazdáknak az őszi vetőmag beszerzését azokon a vidékeken, ahol őszi búza nem terem. Gyula város folyó Gyula város 1929. évi költségvetését az alispán annak idején felülbírálván, azt különböző módosítások és törlések után akép- pen hagyta jóvá, hogy a fedezetlen szükségletek kielégítésére 54 százalékos pótadót engedélyezett. A költségvetés az alispáni határozattal hivatalból felterjesztetvén a belügyminiszterhez, a miniszter a költségvetést részben az alispáni határozattól eltérőleg akként állapította meg, hogy 53 százalékos pótadót engedélyezett a hiány fedezésére. A miniszteri rendeletnek egyik fontos változtatása az, hogy a segélyezésekre és jutalmakra felvett, de az alispán által törölt évi költségvetése. 4700 P-t a miniszter a költségvetésbe visszaállította, dacára annak, hogy a városi tisztviselők részére a képviselőtestület a törvény rendelkezése alapján különböző pótilletményeket engedélyezett. A költségvetés végösszegében a belügyminiszter által következőképen állapíttatott meg: 1,039.806-75 P kiadás 855.039-79 P bevétel 184.766-96 P hiány. Ennek a hiánynak a fedezetére engedélyezett a miniszter 353.364 P állami adóalap után 53 százalék pótadót. A román nép zöme sem vett részt az egyesülési ünnepségen. Az erdélyi magyar kisebbségi sajtó a román egyesülési ünnepségekkel foglalkozva megállapítja, hogy az ünnepi beszédekben teljesen megfeledkeztek az 1918-ban hozott határozatokról, amelyek teljes szabadságot és egyenjogúságot ígértek a román uralom alatt élő összes népeknek. A Keleti Újság a félhivatalos jelentésekben sokat hangoztatott egyenjogúsággal szemben megállapítja, hogy szigu- ranca közegek erőszakosan behatoltak a gyulafehérvári katolikus és protestáns templomokba, amelyeket kiürítettek és bezártak, de oly tapintatlanul, hogy még Mailáth püspököt megzavarták miséjében. A román lapok az ünnepségekről szóló beszámolójukban rámutatnak arra, hogy az Avarescu-néppárt és a szociáldemokratapárt is távol maradt az ünnepségekről, a liberálispárt pedig csak küldöttséggel képviseltette magát. Távol maradtak teljesen a magyar kisebbségek, bár hivatalos pressziót is gyakoroltak egyes vidékeken, hogy a magyarpárt határozata ellenére is magyar küldöttségeket toborozzanak. Az angol liberális párt a magyar békerevizió szolgálatában. „Csakis a súlyos sérelmek kiküszöbölésével lehet elhárítani az újabb háborús veszélyeket“ A magyar békerevizió ügye rendkívül l nagy erősséget nyert Lloyd George külpolitikai manifesztumával, amelyben egyebek kö zőtt kimondja, hogy az angol liberálispárt a nemzetek szövetségének keretein belül ki akarja építeni azokat a békés eljárásokat, amelyek mellett a békeszerződéseket és bizonyos nemzetközi szerződéseket is elő lehet hozni, hogy bizonyos megfontolások alapján revizió alá vegyék azokat. A liberálispárt azt hirdeti, hogy csakis súlyos sérelmek kiküszöbölésével lehet elhárítani az niahh háhnrns veszélyeket. E manifesztum azért nagy jelentőségű, mert az angol liberálispárt választási esélye az utóbbi héten nagyon megerősödött. Köztudomású az is, hogy Rothermere lord az angol liberálispárttal való együttműködést feltételekhez kötötte és e feltételek között bizonyára szerepel a trianoni békeszerződés revíziója is. A most közzétett manifesztum azt igazolja, hogy az angol liberálispárt magáévá tette Rothermere lord kívánságait és igy a trianoni békeszerződés revíziójáért indított harc mérhetetlenül erősbödött. Népmozgalmi adatok a Békésvármegyében a folyó év első negyedében a házasságkötések száma 647 volt. Elve született 1996 és halva 68 egyén. Az elhaltak száma 1643 volt, a népszaporodás ezek szerint 353. A folyó év első negyedében Békéscsabán a népszaporodás 4 százalék volt. Gyula városában pedig —-98. Legnagyobb volt a vármegye községeiben a népszaporodás a folyó év első negyedében Endrődön 11-4. Gyomán ellenben már csak 4‘9, Mezőberényben 1 ’7, Orosházán 1-8. Tótkomlóson 1-5 és Szarvason semmi. Az említett adatok nem valami biztató képet mutatnak a jövőre nézve. Itt említjük meg, hogy a vármegye alispánja Mezőberényben tartott legutóbbi vizsgálata alkalmával megállapította, hogy Mezőberény községben, amely pedig egyike a legjobb módú községeknek. a folyó évben a vizsgálat napjáig, vagyis május 12-ig a házasságkötések száma 52 százalékkal volt kevesebb mint a múlt év hasonló időszakában. Ugyancsak kevesebb volt a születések száma és lényegesen több az elhaltak száma. Legkevésbbé szaporodik a német és magyarság, ezzel szemben a tótság szaporodása feltűnően nagy.
