Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-05-08 / 36. szám
2 Békés 1929 május 8. Megszűnt a korcsmái hitel. A korcsmái hitelre vonatkozólag a kir. belügyminiszter 247—681—1929. VIII. sz. a valamennyi törvényhatósághoz az alábbi rendeletet adta ki : Az 1928. évi II. t e 7. § a. Az 1883. évi XXV. 22. § ának második és harmadik bekezdését hatályon kívül helyezve a korosmai hitelt teljesen megszüntette. 1. §. Vendéglőben, korcsmában és ital - mérés céljára szolgáló minden más helyiségben — beleértve azokat a kereskedéseket is, melyek a szeszes italok kismórtókbeni eladására jogosítottak — köteles a tulajdonos, bérlő vagy felelős üzletvezető a következő szövegű hirdetményt állandóan kifüggesztve tartani: Szeszes italokat hitelbe nem szolgáltathatunk ki, mert az 1928. évi II. t c. 7 § a szerint az itt kiszolgáltatott szeszes ital ára iránti követelést bíróság nem Ítélhet mog. Ily követelést sem az adósnak, sem jogutódnak követelésbe nem lehet beszámítani és annak biztosítására kötött zálog és kezességi szerződések semmisek. Az 1888. évi XXX 21. § a szerint az, aki e rendelkezés kijátszása céljából valamely színlelt ügylet, vagy váltó, vagy más kőtelező írás alakját használja fel, kihágást követ el és 30 napig terjedhető elzárással és 300 pen gőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 2. Az előző § ban említett hirdetményt, ha az italmérési üzletnek több helyisége van, azok mindegyikében a vendégek által köny- nyen látható helyen magyarul kell kifüggeszteni és állandóan olvasható állapotban kell tartani. 3 Az italmórósi üzletek ellenőrzésére hivatott közegek kötelesek e rendelet pontos megtartását ellenőrizni és a mulasztók ellen a feljelentést megtenni. 4. Az a vendéglős, korcsmáros vagy ital mérő, aki az 1. és 2. § ban foglalt rendelkezéseket megszegi, az 1883, évi XXV. t. c. 26. § a szerint kihágást követ el és 600 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. HÍREK. Városi közgyűlés. Folyó hó 11-én, szombaton délelőtt 9 órakor városi közgyűlés lesz, melynek tárgysorozata eddig 46 pontból áll. A tárgyalásra kerülő ügyek közül kiemeljük a városi tisztviselők illetményrendezését, a házi gazdaságról szóló bizottsági jelentést, néhai Karácsonyi János c. püspök emlékének megörökitését, Schillinger Lipót és társainak a júliusi és szeptemberi országos vásároknak áthelyezése ügyében beadott kérvényét, gyermek játszóterek kijelölésének ügyét és a polgármester jelentését a nürnbergi Magyar Hét-en történt részvételéről. Kép- és szoborkiállítás lesz a Vármegye házán Técsy László szobrászművész és Wágner József festőművész müveiből. A kiállítás, melyet a Békésmegyei Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat rendez, 12-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg ünnepélyesen és pünkösd másodnapján este zátul. Szülői értekezlet. A polgári leányiskola tantestülete folyó hó 12-én délután 4 órakor szülői értekezletet tart. Értekezik özv. Andaháziné K. Ilona tanárnő. A szülőket és érdeklődőket tisztelettel meghívja a tanári kar. Gyűlés. A Gyulai Munkásotthon Egyesület folyó hó 9-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor és délután 4 órakor gyűlést tart a társadalombiztosításról szóló tárgysorozattal. Anyák napja. Lapunk előbb' két számában már megemlékeztünk a gyulai összes elemi népiskolák által pünkösd másnapján rendezendő, gyönyörű elgondolásu „Anyák nap/á*-ró\. Az ünnepség első része d. u. 3 órakor lesz a Göndöcs- kertben, amely az anyák iránt való hódolatot jelképezi Itt a megnyitó beszédet Varga Gyula dr. polgármester mondja, mig az ünnepi szónok Kovacsics Dezső dr főispán lesz. 20-án és 21-én délután 5 órai kezdettel az Erkel Színkörben ünnepélyes gyermekelőadást rendeznek. Pünkösd másnapján délután 2 órakor ima lesz a templomokban az anyákért. Úgy a délutáni népkerti ünnepély, mint a szinkörbeli előadás hatalmas programját szombati számunkban közöljük. Az előadásra jegyek már válthatók Dobay J. könyvárusnál A népkerti ünnepre belépődíj nem lesz. A körösladányi hősök szobrát vasárnap leplezte le József kir. herceg nagy ünnepélyesség között. Ez az emlékmű Békésvármegyében a huszadik, az országban pedig a századik, melyet a kir. herceg-tábornok személyesen leplezett le. Az ünnepélyen Gyuláról résztvett Kovacsics Dezső dr. főispán, aki a diszebéden nagyhatású beszédben köszöntötte József kir. herceget, Dai- mel Sándor dr. alispán, aki a vármegye közönsége nevében a kir. herceg által leleplezett 100-ik emlékmű kicsinyített bronzmását nyújtotta át József kir. hercegnek. A diszebéden remek felköszöntőt mondott még a kormányzóra Márky Barna dr. várm főjegyző, továbbá ott volt vitéz Károlyfalvy Ferenc testnevelési felügyelő, if). Daimel Sándor szolgabiró. A szép szobor Kallós Ede alkotása. Czája-cirknsz Gyulán. Hatalmas érdeklődés előzte meg Czája János cirkuszának érkezését. A magyar lapok egyöntetűen állapították meg mindenütt, ahol ez a pompás felszerelésű látványosság szerepelt, hogy a Czája-cirkusz egyike a legelsőknek Magyarországon, sőt egyes számai vllágnivót jelentenek. Gyulán hétfőn este kezdte meg előadásait a cirkusz olyan hatalmas érdeklődés mellett, amely e városban párját ritkítja. S örömmel konstatáljuk, hogy Czája direktor és a kiváló személyzet meg is érdemelte a telt házat. Rendkívül nehéz a ragyogó műsor minden számát kellőképen méltatni, de a rengeteg művészi produkcióból megemlítjük a szenzációs lovasjelenetet, 3 Aldons káprázatos mutatványait a levegőben, a 2 Wolner nagyszerű mutatvá nyait az álló létrán, Mary és Frednek pompás ekvilibristákat, a 4 Pattans (akik közt elsőrangúan szerepel egy ragyogó szépségű fiatal nő) hajmeresztő produkcióit 3 nyújtón, a világhírű lovascsoportot. No és talán elsősorban kellene megdicsérni Joe Ocsvai és Egon bohóc s auguszt igazán művészi, kedves és szellemes szereplését, akiket tüntető ünneplés övezett az egész est folyamán. Kitűnő a vállalat saját zenekara, melyet Racskó János karnagy vezet művészi érzékkel. A cirkusz állatsereglete igazán világvárosi nívón áll: 6 óriási jegesmedvéje, tigrise, hiénája, tevéje, leopárdja, vadlovai és különféle majomcsaládok stb. stb. magában véve annyi látnivalót s érdekességet nyújt, hogy csupán az állatseregletért érdemes megnézni Czájáékat. Egyszóval mindenkinek a legmelegebben ajánljuk a Czája-cirkusz előadásainak látogatását Maga Czája János is megérdemli ezt, ki a magyar névnek sok dicsőséget szerzett külföldön. Szerdán délután nagy ifjúsági előadás! Hadiárvák intézeti elhelyezése. A népjóléti miniszter ur 123000—929. IV. számú pályázati hirdetése szerint az 1929—930. iskolai évre 512 férőhelyet biztosit súlyosabb hadirokkantak, többcsaládu hadiözvegyek gyermekei és szülötlen hadiárvák részére. A pályázati kérvényeket folyó évi május 20 ig kell a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztériumhoz beterjeszteni. A pályázati feltételekről részletes tájékoztatással szolgál a Hadirokkantak „HONSz“ gyulai csoport vezetősége. A gyulai Általános Ipartestület május 9 én d u. fél 3 órakor az ipartestület nagytermében értekezletet tart „az iparosok és ipari munkások gazdasági és kulturális együttműködésének megvitatása céljából.“ Ezen igen fontos gyűlés a gyulai Általános Ipartestület kebelébe tartozó munkaadókat és munkásokat egyaránt érdekli. A Tiszántúli útépítkezések. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Debrecenben nagy megdöbbenéssel állapította meg, hogy az uj állami költségvetésben a Tiszántúlon végzendő úti beruházásokra költségvetési fedezet nincs előirányozva, dacára annak, hogy a közúti viszonyok éppen a Tiszántúlon a legmostohábbak, különösen azért is, mert ennek a vidéknek a trianoni határmenti részein levő közutaink a jelenleg idegen megszállás alatt lévő gócpontok-telé irányulnak és a megcsonkitottság adta helyzethez, még távolról sem simulnak oly mértékben, amely a gazdaközönség szállítási érdekeit kielégíthetné. A legnagyobb mértékű elkedvetlene- déssel szerzett tudomást ezért a kamara, hogy a Tiszántúlon megint minden a régiben marad és az útépítésre szükséges költségek, a különben is jó útviszonyokkal rendelkező Dunántúl részére irányoztatok elő. Rámutat a kamara arra is, hogy a mostani fagykárok okozta súlyos gazdasági helyzetben az aratási keresetnélkül maradó munkásság foglalkoztatása olyan közérdek, amely elől kitérni nem lehet s ez indokolja, hogy a Tiszántúlon, ez év folyamán, nagyarányú útügyi beruházások indíttassanak meg. A kamara arra kéri a törvényhatósági bizottságot, hogy foglaljon álláspontot ebben az irányban és támogassa a kamara kérdéses törekvését. Mondani sem kell, hogy a vármegye vezetősége, szivvel-lélekkel támogatja a kamara kérését annál inkább, mert a vármegye alispánja és a törvényhatósági bizottság már több Ízben reá mutattak arra a mostoha bánásmódra, amelyet a kereskedelemügyi kormány Békésvármegyével szemben a békéssámson—tótkomlósi ut építésénél tanúsított és amely útnak az építése, dacára annak, hogy azt már évekkel ezelőtt megígérte, tekintve, hogy az uj költségvetésben nincs rá semmi fedezet felvéve, megint bizonytalan időre el lett odázva, pedig a vármegye és a községek a kérdéses 11 km. hosszú ut építési költségeinek felét önként elvállalták. A kamara átiratából kitűnik, hogy az 1927—28 és 1928—29. években az állami költségvetés terhére összesen 831 km. állami utat építtetett, amelyből a Dunántúlra jut 608, a Tiszántúlra pedig csak 145 km. A Dunántúl az ország területének 39 százalékát teszi ki, a Tiszántúl pedig 26 százalékát és mégis a Dunántúl a fentiek szerint az utakból 74 százalékot, mig a Tiszántúl mindössze csak 17 százalékot kapott. Gondold meg: egy fillérrel könnyet törölsz le, kettővel kenyeret adsz, tízzel egy lelket mentesz meg
