Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-04-27 / 33. szám

I'929 április 27. Békés 3 hatóságok székhelyén, nemkülönben a leg­fontosabb bánya- és ipartelepeken, a szük­séghez mérten, külön hivatalok személyzete látta el a teendőket. Eddigi, sűrűbbnek mondható, tagozódást indokolttá tette a kezdet alapvető munkája, amikor ezt az intézményt életre keltő illeté­kes tényezők és lelkes hazafiak kis tábora mellett csupán- a hivatalok és kirendeltségek voltak ennek az újszerű mozgalomnak a le­téteményesei. Most a hivatalok és kirendeltségek ed­digi rendjének ujáalakitása vált szükségessé. Magasabb szempont diktálta ezt. Ez az át­szervezés azonban a legcsekélyebb mérték­ben sem változtatja meg a szervezet alap­jait. Nem csökkenti akcióképességét, sőt to­vábbi fejlődésének lehetőségét sem korlátozza. Csupán adminisztratív jellegű intézkedés az országot behálózó hivatalos szervek tuldimenzionáltságának megszüntetésére. Az eszme és a cél, melynek szolgála­tában áll a polgárság a szervezet keretén belül, máris szépszámú lelket hódított meg. A polgárság munkavédelmi szervezetének gondolata életképes. Életképes nemcsak azért, mert a való élet mintegy parancsoló- lag követeli meg ezt az intézményt, mely­nek pontosan meghatározott célja van, bizo­nyítja ennek a megállapításnak igazát, hogy majdnem valamennyi európai állam rendel­kezik munkavédelmi szervezettel, hanem azon jellegzetessége is, hogy nem egy osztály, hanem az égész; társadalom érdekének, te­hát közérdeknek szolgálatába állítja képes­ségeit. melyre nézve vagy teljesen kimerítő, vagy leg­alább megbízható útbaigazítást nem tudott volna adni. Nem csodálkozhatunk, hogy ez a hatal­mas, alapos tudás tiszteletet és elismerést szer­zett neki a szaktudósok körében. Még ma is fülemben csengenek Dr. Szádeczky Lajosnak, a kolozsvári egyetem magyar-történelem taná­rának hozzám intézett szavai: „Nagyon jó is­kolába járt ön a magyar történelmet illetőleg, ha Karácsonyi Jánoshoz járt iskolába“. S hogy e kijelentése mennyire nem voltak üres szavak, engedjék meg, kérem, a következő kis eset köz­beszövését. A boldogult éppen Békésvármegye történetén dolgozott. Hogy gyorsabban halad­jon a munka, délelőtt gyorsírással jegyzeteket készített, s délután azokból diktálta nekem a nyomdába adandó szöveget. Egy napon jó pár órája dolgoztunk igy együtt, mikor levelet ho­zott számára a posta. Az ugyanakkor készülő Pallas Lexikon szerkesztősége küldött neki, — ha jól emlékszem — valami magyar család­nevet, mely családnak történetét kellett meg­írnia. „Tedd félre a monográfiát“, — mon­dotta — „s csináljuk meg ezt, mert sürgős“. És diktált nekem a Lexikon számára körülbelül félivet telve nevekkel, évszámokkal, történelmi adatokkal. Azután borítékba tette s postára küldötte. Aki diktált valaha jegyzetek alapján, s aki heteken, hónapokon keresztül beleélte magát bizonyos munkakörbe, csak az tudja méltányolni a tudásnak azt a gazdagságát és biztosságát, amelyet ez a kis esemény any- nyira jellemez. Vétkesen hiányos lenne azonban e pár vonásban adott kép, ha záradékul meg nem emlékezném jótékonyságáról. Közismert tény s maga a megboldogúlt csinált belőle legke- vésbbé titkot, hogy gyermekkorában ismerte a szegénység nyűgét. Lehet, hogy ez tette őt fogékonnyá másoknak nyomorúságával szem­ben. Hamarabb azonban az a jó példa, amit első hitoktatójánál s későbbi lelki irányító­jánál Grócz Bélánál látott, amit a magyar egy­háztörténelem kimagasló papjainak cselekede­Az Országos Társadalombiztosító Intézet gyulai kerületi választásán szereplő Jelöltek és a helyi szavazatszedő küldöttség névsora. Az Országos Társadalombiztosító Inté­zet gyulai kerületi pénztárának székhelyén működő kerületi szavazatszedő küldöttség­nél az Intézet önkormányzati választásaival kapcsolatosan a gyári munkaadók választó­csoportjának középipari választó alcsoport­jában, a háztartási munkaadók választó­csoportjában és a háztartási alkalmazot­tak választó csoportjában választandó vá­lasztmányi tagokra és póttagokra nézve csak egy érvényes ajánlás nyujtatott be. E körül­mény folytán az alapszabály vonatkozó ren­delkezései értelmében az említett választó­csoportokban a folyó évi május hó 12-ik és 13-ik napjaira kitűzött választás a vá­lasztmányi tagokra és póttagokra nézve elmarad. Az ajánlásban felsorolt személyek a választási eljárás lefolytatása után választó­csoportjuknak megfelelően, jelöltetésük sor­rendjében a kerületi pénztár választmányá­nak rendes, illetve póttagjaivá fognak nyil­váníttatni. A tisztviselők, gyári munkaadók, keres­kedelmi munkaadók, kézműipari munkaadók és munkások választó csoportjának általános választó alcsoportjában választmányi tagokul és póttagokul az alábbi jelöltekre vonatkozó érvényes ajánlások nyujtattak be: A tisztviselők választó csoportjában: I. II. Nagy István Neumann Miksa Steigervald János Goldmann Jenő A gyári munkaadók választó csoportjának nagyipari választó alcsoportjában: 1. II. Puskás Lajos ifj. Tóth Ferenc Kovács Pál Kovács Pál Lipták György Kner Izidor Reisner Tibor Zsoldos Péter teiből tanult s ami nála is meggyőződéssé vált, hogy az egyházi vagyon „patrimonium paupe- rum“, „szegények öröksége" s mindekori birtokosai csak sáfárai annak, kik sáfárkodásuk­ról az igaz Bírónak számadással tartoznak. Az Istentől reábizott földi javakkal való lelkiismeretes gazdálkodás révén a háború előtt szép összeget gyűjtött össze, amellyel — úgy sejtjük — itt Gyulán, szülővárosában nevelőintézetnek szerette volna megvetni alap­ját. Sajnos, tervét nem tudta valóra váltani, mert mint nagyváradi tisztelői előtt némi rezig- nációval,de egyben Isten rendelésén való keresz­tény megnyugvással mondotta : „Vagyonomat a világháború megsemmisítette“. E mellett azon­ban mindig volt pénze ott és akkor, ahol és amikor nyomorúságot látott, amelyen segíteni kellett. S bár igazán szószerint alkalmazta ma­gára a közismert mondást: „Ne tudja balke­zed, mit tett jobbod“, mégis ismerjük vala­mennyien azon intézmények és egyes emberek nagy számát, akik a boldogéit püspök úr szi­vének jóságát élvezték Valamikor a rómaiak nagy költője, Hora­tius, énekelte műveiről: „Exegi monumentum aere perennius* „Ércnél maradandóbb emléket álliték magamnak“. Mennyire igazán! Évezre­dek merültek az idő tengerébe, népek tűntek el a történelem színpadáról, büszke császárok trónjai omlottak össze, de a római költő nagy­szerű ódáit, szellemes satiráit, tartalmas epis- toláit ma is gyönyörködve olvassa a müértők tábora. Karácsonyi János 51 önálló müvei, 183 értekezéssel gazdagította a magyar törté­nelmi irodalmat s ezzel örök hálára kötelelezte el magának a tudományt. Nemes egyszerűsé­gével, példás szerénységével, jámbor, feddhe­tetlen papi életével pedig emléket emelt magá­nak mindnyájunk lelkében, hogy álljon az ott mindenha hálaadásul a múltért, serkentő pél­dául a jövőre. Befejeztem. A kereskedelmi munkaadók választó csoportjának kiskereskedelmi alcsoportjában: I. dr. Gyöngyösi János Szelner Antal ifj. Cservinszky János Brünner Ármin II. Árm Antal Veres Lajos Pollák Mór Barna Sándor kézműipari munkaadók választó csoportjának általános választó alcsoportjában : 1. II. Baráth István Kocziha Mihály id. Gabnai Sándor Nyilas András Tenczer Rezső Engelhardt Mátyás Szabó Károly Balogh Endre Gubicza Sándor Fehér József Szikszay Sándor Czoczek Alajos A munkások választó csoportjának általános választó alcsoportjában: I. Novák Gyula Mézer Imre Kovács Endre Lugzó Pál Bachmann János Maurer János Löwey János Berndt Gizella Heretik István Bodnár Gyula Galbács András Vas János Lőrincz István Dénes Mihály Domokos Béla Nemes István II. Freiberger Ferenc Lang István Szani József Pusztai János Schenk József Wiszt József Juhász András Vereska György Papp Károly K. Szabó András Tanka Lajos Pepó Máté Szabó Ferenc Keresztes Mihály Fáskerti István Bodocz Sándor A gyulai szavazatszedő küldöttség: Az Intézet alapszabályának 129. §-a, illetőleg 5413—1927. N. M. M. számú ren­deletben előirt szavazatszedő küldöttség is meg lett állapítva melynek elnöke dr. Kiss Béla, helyettes elnöke Hellebronth Kálmán, jegyzője Kapás László, helyettes jegyzője Kovács János. Tagjai a munkaadók közül Implom János, Kátay Ferenc és Faulhaber József, a biztosításra kötelezettek közül Freiberger Ferenc, M. Szabó András és Nagy István. A szavazatszedő küldöttség Gyula, Vida-utca 20. szám alatt működik. Budapesti Nemzetközi Vásár Hlájus 4 13. A magyar ipar bemutatója 200 szakma Viziforgalmi Dunakikötö Motor jármű Textil- és Rádió-csoportok 5©%-08 97 9- lOv utazási kedvezmény! Váenrisrazolvány kapható Budapesten: a Vásárirodánál V., Alkotmany-utca 8. Gyulán: Elein Vilmos, a Gyulai Keres­kedők Taisulaiauak pénztárosánál, vahmmt a Menetjegyiroda összes fiók­jainál és kirendeltségeméi. (A vásárigazolvány ára 3 pengő 20 fillér.) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom