Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-04-24 / 32. szám

Szerda Ayala, 1929. április 34. LXI. évfolyam 32. szám. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre ... 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZÖAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dohay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A vidék és a művészet. A kultuszminiszter 500 ezer pengőt ka­pott a költségvetésben a művészeti célok dotációjára, ötszáz ezer pengő nagy összeg a szegény ember szemében, de époly kis összeg is, ha egy ország művészetének föllenditését akarják vele elérni. Kis összeg különösen nálunk, ahol a szabad művészet a társadalom legmostohább gyermeke és ahol a művészet kétségbeesetten lohol a falat kenyér után. Csodálatos iróniája a sorsnak, hogy az a magyar művészet, mely ezt a kis országot az egész világgal megösmertette, sót megked­veltette, amelynek az ország leginkább kö­szönheti azt, hogy a világ figyelme az utóbbi esztendők során lépten nyomon felénk fordul, az a művészet és annak elhivatott képviselői a legnagyobb gondokkal küzdenek, akkora gondokkal, amelyek épen a művészet szabad­szárnyalását akasztják meg, sőt igen gyakran lehetetlenné is teszik. Ez ellen szólalt föl a parlament pénzügyi bizottságában halk han­gon az egyik jószándóku képviselő, aki nem­csak a magyar művészet céljaira szánt ötszáz ezer pengőt keveselette, hanem a vidéki mű­vészet föllenditésére is segélyt kért. Igaz ugyan, hogy az óhaj egyenlőre csak a szolnoki és miskolci müvósztelepek sorsá- aak följavitását célozza, de mi az általános magyar közérdek szolgálói nem állhatunk meg az ilyen részleges segélyezés kívánalmánál, hanem az egész magyar vidék művészetének támogatását kívánjuk. Kis keresgéléssel talá­lunk a költségvetésben olyan tételeket, olyan kiadásokat, amelyeket minden komoly és gon­dolkodó ember minden töprengés nélkül szí­vesen átengedne a vidéki művészet fölsegi- tésének céljaira. Senki se mondhatja, hogy a vidéken csak dilettántizmus uralkodik és sem állíthatja, hogy a magyar vidéken nincs meg a művészet iránti szeretet és föllendi- téséhez való akarat. Hiszen az ország legna­gyobb művészeit Munkácsy Mihály tói kezdve Jókai Mórig, Arany Jánostól kezdve Liszt Perencig a magyar vidék szülte az emberi­ségnek. Ha alaposan széjjel nézünk az ország­ban, akkor meggyőződhetünk, hogy szerte e honban szerényen elvonulva dolgoznak a vi­dék művészei a magyar hírnév dicsőségének emelésén alkotásaikkal, mialatt pokoli kűz delmet folytatnak megélhetésükért. A mi vá­rosunk, sőt az ország legkisebb községei is igazolhatják, hogy se szeri, se száma az el­hagyott és anyagiak miatt kibontakozni nem tudó művészieteknek és müvészkezeknek, az elkallódott zseniknek, akik egy ideig hihetet- leif erőfeszítést fejtenek kik az elmerülós ellen, amíg csak szomorú helyzetüknél fogva ki •em hamvad belőlük a bit és a bizalom a művészet értékében.. fiekker Kndre. Szombaton este rendkívül meleghangú bankett keretében búcsúzott el sok jóbarátja és tisztelője Bekker Endre nyugalmazott róm. kath. tanítótól, aki kedves és hűséges nejé­vel elköltözik most Esztergomba, hogy ott övéi körében kipihenje a munkásságban, ál dásos tanítói működésben eltelt 46 esztendő fáradalmait. Bekker Endre Gyulán született 1868-ban. Elemi és középiskolai tanulmányait Gyulán végezte, a tanítóképző intézetet Zilahon az állami képzóben 1883 ban választották meg a gyulai róm. kath elemi fiúiskolához tanító­nak A gyulai községi iparostanonciskolánál 1890 ben kezdte meg működését s 1917-ben igazgató lett. Iskolai elfoglaltsága mellett mindig ta Iáit időt társadalmi munkássága kifejtésére is s mint ilyen, alig van valami nagyobbszabásu megmozdulás, ahol Bekker Endre nevével — kiváló munkásságai kapcsán — ne talál­koztunk volna. Pedagógiai működését felsőbb helyen is elismerték s nem egyszer részesült kitünte­tésben. A Polgári Kör termeiben rendezett szom­bat esti banketten ott láttuk Gyula város tár sadalmi rétegeinek képviselőit s örömmel szemléltük azt a ritka szeretetet és nagyra­becsülést, melyben az est közönsége az ér­demdús Bekker Endrét részesítette. Amidőn a szomorúság bizonyos nemével mondunk Isten hozzádot a kitűnő Bekker Endre igaz gatónak, szivünk minden szeretetóvel kívá­nunk neki boldog és békés pihenést sok és eredményes munkássága után. A Csabán íannló diákok utazása. Az államvasutak szegedi üzletvezetősé­gének és gyulai állomásfőnökségónek nem csekély problémát okoz a Gyuláról Békés­csabára tömegesen utazó iskolás ifjúság át­szállítása. A közel 80 főből álló csapat tudva levőleg a reggel 7 óra 9 perckor induló vo­nattal utazik át, amely vonat a múlt évben motoros vonattá alakíttatott. Miután a moto­ros vonat legfeljebb három kocsit tud íováb bitani, felette nehéz azon különféle kívánsá­goknak egyaránt eleget tenni, amelyek a kő zönsóg köréből egyébként jogosan felmerül tek. A felnőtt közönség ugyanis eléggé ért hetően azt kívánja, hogy a tanulók külön ko­csiban utazzanak, mert fürgeségükkel rend­szerint elfoglalják a felnőttek elől az ülőbe lyeket, elevenségükkel pedig zavarják az uta zás nyugalmát és kényelmét. A külön kocsi­ban való utazás egyébként az ifjúságnak is, különösen a III osztályon utazóknak, érdeke s főkép a szülők által hangoztatott kívánsá­ga, nehogy a tanulók nekik nem való kör nyezetben legyenek kénytelenek utazni. A nehézség már most ott kezdődik, hogy egy kocsinál többet nem lehet a báromból a tanulók számára fentartani, viszont a 15 má sód és 38 harmadosztályú férőhellyel bíró egyetlen motoros kocsi még túlzsúfoltan is alig képes a 9 leányból és 53 fiúból álló tár ságot befogadni, különösen, ba a vasút azt a kívánságot is honorálni akarja, bogy a leányok a fiuktól elkülönítve utazzanak. Az állomásfőnökség és az üzletvezetőség mindenképen igyekszik, hogy minden jogos kívánságot ki tudjon elégíteni; mint végső megoldás felmerült már az is, hogy a több személykocsit szállítani képes vegyesvonat fog esetleg ismét beállittatni. Jellemző a gondos­ságra és lelkiismeretességre, amellyel a vasút ezt a kérdést kezeli, hogy az üzletvezetősóg forgalmi osztályának főnöke és a vonal ellen­őre személyesen szállott ki tegnap Gyulára és az érdekeltek meghallgatásával igyekezett olyan megoldást tálalói, amely minden jogos kívánságot kielégít. Szükséges azonban, hogy a fenforgó nehézségeket az érdekelt közön­ség, főkóp a diáksereg is megértse és enyhí­teni törekedjék. Bébésvórmegye 1929. évi közúti költségvetése. A vármegye 1929. évi közúti költség­vetését a kereskedelemügyi miniszter felül­bírálván, a törvényhatósági bizottságnak e tárgyban hozott határozatát, teljes egészé­ben jóváhagyta. Ezek szerint a törvényható­sági útadó kivetési kulcsát 10%-ban állapí­totta meg, amelynek alapjául az 1929. évet illetőleg az ezen évi földadó és házadó, to­vábbá a társulati adó és 5%-os kulcs mel­lett kiszámított eszményi kereseti adó és vé­gül a tantiem adó szolgálnak. A községi közmunka váltságárát kézi napszám után 2 P-ben egy igavonó állat után 7 P-ben állapította meg úgy, amint azt a törv. hat. bizottság kérte. A géperejű járómüvek után szolgáltatandó minden egyes napszám vált­ságárát, egy igás napszám váltságárával egyenlő összegben vagyis 7 P-ben szabta meg. A községi közmunkából a vármegyét 70%, a községeket 30% illeti. Végérvénye­sen megállapította a miniszter, hogy a vár­megyében 224.563 km. kiépített 92.835 km. kiépítetlen összesen tehát 317.398 km. törvény- hatósági ut van. A 649.470 km. hosszúságú községi közlekedési (vicinális) közutból, mind­össze 82.844 km. van kiépítve, a többi földút. A kereskedelemügyi miniszter rendeletében újból és nyomatékosan figyelmezteti a vár­megyét, hogy azok az útépítések, amelyek községi hozzájárulással létesülnek, csak ak­kor hajthatók végre, ha az érdekeltek a hoz­zájárulást a vármegyei közúti alapba befizet­ték. Figyelmezteti azonban a községeket, hogy a befizetés csak akkor történhetik meg, hogy ha a községek az arra szolgáló össze­get, a fenálló törvényes rendelkezések értel­mében megszavazták és azt a felsőbb ható­ság is jóváhagyta. A vármegyei 1929. évi közúti költségelőirányzat mérlege a minisz­teri rendelet szerint a következő : Bevétel . . 5.059.219 P Kiadás . . 5.036.573 P Egyenleg . . . 2.646 P Vármegyei Bajnoki Levente Mezei Futóverseny. Békósvarmegye törvényhatósági testne­velési b zottsága folyó évi április bó 14-én, vasárnap rendezte m^g idei Vármegyei Baj­noki Levente Mezei Futóversenyét, amelynek alapján a Debrecerib-n rendezendő országos versenyre a benevezések történnek. A vármegyéből beneveztek jumorok 11 csapattal á 5—5 fő és szeniorok 8 (nyolc) csapattal á 5—5 fő összesen tehát a verseny­ben rósztvett 95 levente.

Next

/
Oldalképek
Tartalom