Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-04-24 / 32. szám
Szerda Ayala, 1929. április 34. LXI. évfolyam 32. szám. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre ... 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZÖAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A vidék és a művészet. A kultuszminiszter 500 ezer pengőt kapott a költségvetésben a művészeti célok dotációjára, ötszáz ezer pengő nagy összeg a szegény ember szemében, de époly kis összeg is, ha egy ország művészetének föllenditését akarják vele elérni. Kis összeg különösen nálunk, ahol a szabad művészet a társadalom legmostohább gyermeke és ahol a művészet kétségbeesetten lohol a falat kenyér után. Csodálatos iróniája a sorsnak, hogy az a magyar művészet, mely ezt a kis országot az egész világgal megösmertette, sót megkedveltette, amelynek az ország leginkább köszönheti azt, hogy a világ figyelme az utóbbi esztendők során lépten nyomon felénk fordul, az a művészet és annak elhivatott képviselői a legnagyobb gondokkal küzdenek, akkora gondokkal, amelyek épen a művészet szabadszárnyalását akasztják meg, sőt igen gyakran lehetetlenné is teszik. Ez ellen szólalt föl a parlament pénzügyi bizottságában halk hangon az egyik jószándóku képviselő, aki nemcsak a magyar művészet céljaira szánt ötszáz ezer pengőt keveselette, hanem a vidéki művészet föllenditésére is segélyt kért. Igaz ugyan, hogy az óhaj egyenlőre csak a szolnoki és miskolci müvósztelepek sorsá- aak följavitását célozza, de mi az általános magyar közérdek szolgálói nem állhatunk meg az ilyen részleges segélyezés kívánalmánál, hanem az egész magyar vidék művészetének támogatását kívánjuk. Kis keresgéléssel találunk a költségvetésben olyan tételeket, olyan kiadásokat, amelyeket minden komoly és gondolkodó ember minden töprengés nélkül szívesen átengedne a vidéki művészet fölsegi- tésének céljaira. Senki se mondhatja, hogy a vidéken csak dilettántizmus uralkodik és sem állíthatja, hogy a magyar vidéken nincs meg a művészet iránti szeretet és föllendi- téséhez való akarat. Hiszen az ország legnagyobb művészeit Munkácsy Mihály tói kezdve Jókai Mórig, Arany Jánostól kezdve Liszt Perencig a magyar vidék szülte az emberiségnek. Ha alaposan széjjel nézünk az országban, akkor meggyőződhetünk, hogy szerte e honban szerényen elvonulva dolgoznak a vidék művészei a magyar hírnév dicsőségének emelésén alkotásaikkal, mialatt pokoli kűz delmet folytatnak megélhetésükért. A mi városunk, sőt az ország legkisebb községei is igazolhatják, hogy se szeri, se száma az elhagyott és anyagiak miatt kibontakozni nem tudó művészieteknek és müvészkezeknek, az elkallódott zseniknek, akik egy ideig hihetet- leif erőfeszítést fejtenek kik az elmerülós ellen, amíg csak szomorú helyzetüknél fogva ki •em hamvad belőlük a bit és a bizalom a művészet értékében.. fiekker Kndre. Szombaton este rendkívül meleghangú bankett keretében búcsúzott el sok jóbarátja és tisztelője Bekker Endre nyugalmazott róm. kath. tanítótól, aki kedves és hűséges nejével elköltözik most Esztergomba, hogy ott övéi körében kipihenje a munkásságban, ál dásos tanítói működésben eltelt 46 esztendő fáradalmait. Bekker Endre Gyulán született 1868-ban. Elemi és középiskolai tanulmányait Gyulán végezte, a tanítóképző intézetet Zilahon az állami képzóben 1883 ban választották meg a gyulai róm. kath elemi fiúiskolához tanítónak A gyulai községi iparostanonciskolánál 1890 ben kezdte meg működését s 1917-ben igazgató lett. Iskolai elfoglaltsága mellett mindig ta Iáit időt társadalmi munkássága kifejtésére is s mint ilyen, alig van valami nagyobbszabásu megmozdulás, ahol Bekker Endre nevével — kiváló munkásságai kapcsán — ne találkoztunk volna. Pedagógiai működését felsőbb helyen is elismerték s nem egyszer részesült kitüntetésben. A Polgári Kör termeiben rendezett szombat esti banketten ott láttuk Gyula város tár sadalmi rétegeinek képviselőit s örömmel szemléltük azt a ritka szeretetet és nagyrabecsülést, melyben az est közönsége az érdemdús Bekker Endrét részesítette. Amidőn a szomorúság bizonyos nemével mondunk Isten hozzádot a kitűnő Bekker Endre igaz gatónak, szivünk minden szeretetóvel kívánunk neki boldog és békés pihenést sok és eredményes munkássága után. A Csabán íannló diákok utazása. Az államvasutak szegedi üzletvezetőségének és gyulai állomásfőnökségónek nem csekély problémát okoz a Gyuláról Békéscsabára tömegesen utazó iskolás ifjúság átszállítása. A közel 80 főből álló csapat tudva levőleg a reggel 7 óra 9 perckor induló vonattal utazik át, amely vonat a múlt évben motoros vonattá alakíttatott. Miután a motoros vonat legfeljebb három kocsit tud íováb bitani, felette nehéz azon különféle kívánságoknak egyaránt eleget tenni, amelyek a kő zönsóg köréből egyébként jogosan felmerül tek. A felnőtt közönség ugyanis eléggé ért hetően azt kívánja, hogy a tanulók külön kocsiban utazzanak, mert fürgeségükkel rendszerint elfoglalják a felnőttek elől az ülőbe lyeket, elevenségükkel pedig zavarják az uta zás nyugalmát és kényelmét. A külön kocsiban való utazás egyébként az ifjúságnak is, különösen a III osztályon utazóknak, érdeke s főkép a szülők által hangoztatott kívánsága, nehogy a tanulók nekik nem való kör nyezetben legyenek kénytelenek utazni. A nehézség már most ott kezdődik, hogy egy kocsinál többet nem lehet a báromból a tanulók számára fentartani, viszont a 15 má sód és 38 harmadosztályú férőhellyel bíró egyetlen motoros kocsi még túlzsúfoltan is alig képes a 9 leányból és 53 fiúból álló tár ságot befogadni, különösen, ba a vasút azt a kívánságot is honorálni akarja, bogy a leányok a fiuktól elkülönítve utazzanak. Az állomásfőnökség és az üzletvezetőség mindenképen igyekszik, hogy minden jogos kívánságot ki tudjon elégíteni; mint végső megoldás felmerült már az is, hogy a több személykocsit szállítani képes vegyesvonat fog esetleg ismét beállittatni. Jellemző a gondosságra és lelkiismeretességre, amellyel a vasút ezt a kérdést kezeli, hogy az üzletvezetősóg forgalmi osztályának főnöke és a vonal ellenőre személyesen szállott ki tegnap Gyulára és az érdekeltek meghallgatásával igyekezett olyan megoldást tálalói, amely minden jogos kívánságot kielégít. Szükséges azonban, hogy a fenforgó nehézségeket az érdekelt közönség, főkóp a diáksereg is megértse és enyhíteni törekedjék. Bébésvórmegye 1929. évi közúti költségvetése. A vármegye 1929. évi közúti költségvetését a kereskedelemügyi miniszter felülbírálván, a törvényhatósági bizottságnak e tárgyban hozott határozatát, teljes egészében jóváhagyta. Ezek szerint a törvényhatósági útadó kivetési kulcsát 10%-ban állapította meg, amelynek alapjául az 1929. évet illetőleg az ezen évi földadó és házadó, továbbá a társulati adó és 5%-os kulcs mellett kiszámított eszményi kereseti adó és végül a tantiem adó szolgálnak. A községi közmunka váltságárát kézi napszám után 2 P-ben egy igavonó állat után 7 P-ben állapította meg úgy, amint azt a törv. hat. bizottság kérte. A géperejű járómüvek után szolgáltatandó minden egyes napszám váltságárát, egy igás napszám váltságárával egyenlő összegben vagyis 7 P-ben szabta meg. A községi közmunkából a vármegyét 70%, a községeket 30% illeti. Végérvényesen megállapította a miniszter, hogy a vármegyében 224.563 km. kiépített 92.835 km. kiépítetlen összesen tehát 317.398 km. törvény- hatósági ut van. A 649.470 km. hosszúságú községi közlekedési (vicinális) közutból, mindössze 82.844 km. van kiépítve, a többi földút. A kereskedelemügyi miniszter rendeletében újból és nyomatékosan figyelmezteti a vármegyét, hogy azok az útépítések, amelyek községi hozzájárulással létesülnek, csak akkor hajthatók végre, ha az érdekeltek a hozzájárulást a vármegyei közúti alapba befizették. Figyelmezteti azonban a községeket, hogy a befizetés csak akkor történhetik meg, hogy ha a községek az arra szolgáló összeget, a fenálló törvényes rendelkezések értelmében megszavazták és azt a felsőbb hatóság is jóváhagyta. A vármegyei 1929. évi közúti költségelőirányzat mérlege a miniszteri rendelet szerint a következő : Bevétel . . 5.059.219 P Kiadás . . 5.036.573 P Egyenleg . . . 2.646 P Vármegyei Bajnoki Levente Mezei Futóverseny. Békósvarmegye törvényhatósági testnevelési b zottsága folyó évi április bó 14-én, vasárnap rendezte m^g idei Vármegyei Bajnoki Levente Mezei Futóversenyét, amelynek alapján a Debrecerib-n rendezendő országos versenyre a benevezések történnek. A vármegyéből beneveztek jumorok 11 csapattal á 5—5 fő és szeniorok 8 (nyolc) csapattal á 5—5 fő összesen tehát a versenyben rósztvett 95 levente.
