Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-04-20 / 31. szám

1929. április 20. Békés 3 „Békésvármegye Tíz Éve.“ Most hagyta el a sajtót városunk és vármegyénk közönségét legközelebbről érdeklő „Békésvármegye Tiz Éve“ cimü díszmunka első kötete, mely örvendetes és fölemelő képet vetít az olvasó elé városunk és megyénk újabb fejlődéséről. A pompás mű, mely szenzáciéja a magyar könyvpiacnak, Oroszlány Gábor hírlapíró szerkesztésében jelent meg Gyu­lán s elsőrendű kiállítása az Orosházi Friss Újság nyomdájának művészi ízlését reprezentálja. A nagyérdekességü könyv ismertetésére legközelebb visszatérünk, A gyulai Szociális Misszió április havi gyű­lése. A gyulai Szociális Misszió Társulat április havi gyűlésén a missziós tagok és érdeklődők feltűnő számban jelentek meg. A szokatlan ér­deklődés annak tudható be, hogy az uj missziós szabályzat több életrevaló és fontos újítást ir elő a gyűlések programjában s ezek a direktívák rendkívül tartalmassá és érdekessé teszik a gyű­léseket s kitűnő utasításokkal szolgálnak a szo­ciális munka elvégzésére. Egyik újítás a minden­kori gyűléseken az előadói beszéd, mely ezentúl minden gyűlés programjának egyik főpontja lesz. Ez alkalommal a gyulai missziós vezetőség fel­kérésére Németi József pápai kamarás, reálgim­náziumi igazgató vállalta az előadói tisztet. Mindvégig érdekes előadásban mutatott reá arra a sok ferdeségre. mely a tanulóifjúság körében tapasztalható s amelyek kiküszöbölése éppen attól a missziótól várható elsősorban, mely kezét a szociális élet ütőerén tartja. Érdekes, közvet len, meleg szív diktálta remek beszédét Kauf­mann Ödönné alelnök köszönte meg pár szives szóval a hallgatóság élénk tetszése kíséretében. A múlt havi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után — mely többek közt a nyomorenyhitó akció minden dicséretre érdemes munkájáról is beszámol, — a titkári, pénztárnoki, szegényügyi, fogházmisszió jelentését hallgatták meg s ez után a többi szervezetek: a józsefvárosi és nagy- magyarvárosi titkári jelentéseket olvasták fel Úgy pulás tünetei között folyik le. A megérkezés Szeg­halomra jelenti azután a halált, mert itt, ha nem is a sírban, de a sárban tűnik el a szegény utas, nem hiába hivják ezt a vidéket Sárrétnek. De nem akarom, hogy a filozófiám ilyen szo­morúan végződjék. Próbálkozzunk meg a másik irányban Budapest felé. Sajnos, itt sem találunk sok örömet, mert ha erre indulunk, itt a vasúti menetrend mindjárt az öregségen kezdi. Minden fiatalos élet­kedv megrokkan azon, hogy akármerre megyünk, Békéscsabán át kell szállni. És azután is az ut csupa öreges várakozás és halódás. Békéscsaba 33 perc, Békésföldvár 2 perc, Gyoma 10 perc, Mezőtúr 10 perc stb. Közben rájövünk, hogy milyen nagy kincs an­nak a megismerése, hogy minden mindegy, az egész élet csupa hiábavalóság. Épen olyan kincs ez, mint fiatalkorban a tüzes ambíció. Szolnoktól azután Budapest keleti pályaud­varig 23 állomáson kell a vonatnak megállani, akár megyünk, akár jövünk. A háziasszonyok az ebédre készített szeletet nyers állapotában jól megverik, jól megsujkolják. A szegény hús jajgat és nem tudja, hogy miért kell neki elszenvedni ezt a kegyetlenséget. A 22 állomáson keresztül hurcolt és megporhanyitott utas ugyan nem jajgat, de éppen úgy nem tudja, hogy a Máv. fel nem érhető bölcsessége miért nyújtja olyan rettentő hosszúra az utat ezzel a sok meg­állóval. Délben ülünk fel Gyulán és este fél 8 órakor érkezünk Budapestre. Mi mindenre nem jövünk rá ezalatt az idő alatt. Ma már olyan az élet, hogy minden és min­denki siet, fut, rohan. Csak ez a vonat mászik Ő ráér. Ő időmilliomos Kikacagja a repülőgépet, mely egy óra alatt tesz meg annyi utat, mint ő 7 és fél óra alatt. Hivalkodóan, kérkedően, elszomo- ritóan döcög, mig a rádió hullámai 300 ezer kilo­métert tesznek meg másodpercenként Ez a vonat egy sunyi mechanikai anachro- nismus, mely itt maradt a középkorból és annak erkölcseit, kegyetlenségeit képviseli. Azt hiszem, kár­örömmel nézné, ha egyszer az összes utasait guta­ütésben szednék le róla. SÓSBORSZESn HASINÁL! a gyulai Központ, mint a többi osztályok jelen­téséből örömmel állapíthatjuk meg az odaadó buzgalommal, lelkességgel végzett munkát s a mai nehéz viszonyok közt eredményesnek azt a nagy küzdelmet, melyet az általános nyomorú­ság enyhítésére végeztek a gyulai szociális misszió tagjai. A Gyulai Sertéshizlaló Szövetkezet megala­kítását lapunk folyó hó 13-án megjelent száma ismertette. A mindenképen gazdaságos, okos és praktikus gondolatot városunk közönsége nagy érdeklődéssel fogadta s minden remény meg van arra, hogy a terv legközelebb a megvalósulás stádiumába lép. Ez ügyben most vasárnap, folyó hó 21-én délelőtt 11 órakor értekezlet lesz a pavillonban, amelyen ezt a közérdekű kérdést minden vonatkozásában megtárgyalják. Erre a fontos értekezletre felhívjuk az érdeklődők figyelmét. Dp. EHRENREICH ERZSÉBET fogorvos rendelőjét áthelyezte Erdélyi Sándor-ut 4. szám alá (Gfindöcs»kerttel szemben). 2 8 1-6 A mohácsi vész egy óra alatt folyt le. Uram, Istenem, hány mohácsi vész megy végbe az én lelkemben, mig ez a vonat 7 és fél óra alatt Gyu­láról Budapestre szállít! Azt mondják, hogy Scho­penhauer pesszimista filozófus volt. Mit is mond csak? „A természet . . . nem hazudik soha, — hogy az egyén él-e, hal-e, neki közömbös. Ott van az erdei csiga, semmi eszköze a menekülésre, a védelemre, rászedésre, ott fekszik kész zsákmá­nyul bárkinek.“ A kötegyáni vonat becsületesen és nyíltan bevallja, hogy ő a répáért van és az utas neki inkább csak kellemetlen teher, quantité negligable, az a bizonyos elhanyagolható mennyiség, A pesti személyvonat hivatása azonban kizá­rólag a személyszállítás, miért vagyunk mi szállí­tandó személyek hát akkor kész zsákmányai ennek a vonatnak, amely elől, mint Schopenhauer csigá­jának, nincs eszközünk a menekülésre, a védelemre, rászedésre, rejtőzésre. Miért közömbös ennek a vonatnak a szállított személy érdeke, ideje, ideg- rendszere, miért gázol keresztül mindezeken közép­kori lassúságával ? A múltkoriban egy spiritiszta társaság egyik tagja mondotta el nekem, hogy nemrég az angolok nagy és világhírű drámairója : Shakespeare inkog­nitóban a földön járt, megfordult a Gyula—Budapest között közlekedő személyvonaton is és iqy kiál­tott fel: — Oh kor ! mely a magyar államvasutak személyvonatát szülted, mily borzalmas álmaid vannak! Ez Nagykáta körül történt és még két órai ut volt hátra. Shakespeare felsóhajtása messze szállt s meghozta Madáchtól a mennyei visszhan­got: ember küzdj és bízva bízzál ! Madáchnak a vigasztaló, isteni biztatása azon­ban nemcsak a világhírű angol drámaköltőnek szólt, hanem nekünk is szól. S a kitartó küzdés és bizva-bizás eredménye­ként megcsillantom a jövő generáció előtt azt a korszakot, amikor a rohanó és dübörgő technikai haladás keresztül gázol a Máv. idegpusztitó sze­mélyvonatain. Gyermekkonyha nyugtázás. A Szent József gyermekkonyhára érkezett alábbi nemes adomá­nyokat hálával köszöni és nyugtázza az iskola tantestülete. Polgári Kör 25 P N. N. márc. és áprl. havi hozzájárulása 16 P Spóner Károlyné, N N. N. N 10-10 P Pálfy Józsefné 5 P Matti- assich Sándorné 5 kg. búzadara, Kovács Károlyné 8 3 kg. bab, 5 25 kg. borsó, Góg Józsefné 9 kg, burgonya, 3 5 kg. liszt, Stéberl András 5 kg. hurka, 10 kg. zsir, Horémusz Istvánné 3 kg. liszt, 2 kg. cukor, 2 kg rizs, 11 kg burgonya, 5 kg. liszt, 1 kg zsir, Desztig Pálné 3 kg liszt, 2 kg. liszt, 05 kg. zsir, 1 kg tepertő, Gyepes János 1 kg hús. 8 6 kg füstölt láb, N N. 28 drb. tojás, Wéber Józsefné 25 drb tojás, 4 kg. liszt, 1 kg. zsir, özv. Vadas Józsefné 5 kg nullás liszt, 2Jkg, rizs, 3 liter paradicsom, 0 5 kg. lekvár, Szeredi Verona 2 kg. liszt, Rácz Anna zöldség, Juhász Teréz 2 kg. liszt, Beleznay Róza 4 drb. tojás, Ákosffy Évi zöldség, Faulhaber Magda 6 drb. tojás, hagyma és zöldség, Bénik Verona 2 kg. liszt, 4 drb. tojás, Túrái Ferencné 5 85 kg. répa és hagyma, Szabados Erzsi 0 5 kg. mák. Orovec Manci zöldség. A Gyermekkonyha ünnepélyes bezárása folyó hó 22-én, hétfőn déli fél 1 órakor lesz, melyre a nemes adakozókat tisztelettel meg­hívja a tantestület. Adóvégrehajtásnál lakásokban le nem foglal­ható vagyontárgyak. A következőkben felsoroljuk azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a lakások­ban semmiesetre sem szabad lefoglalni, még ak­kor sem, ha a hátralékos a foglalásba beleegyez­nék. Ilyenek: 1. A vallási ereklyék, az istentisz­teletre és a házi ájtatosságra közvetlenül szánt tárgyak. 2. A családi arcképek. Ezeknek keretei és foglalványai azonban végrehajtás tárgyát ké­pezhetik, ha az arcképtől annak sérelme nélkül elválaszthatók 3. Az üzlethez vagy hivatalhoz tartozó pecsétnyomók, bélyegzők, irományok, fel­jegyzési-, üzleti és egyéb könyvek. 4. A köztiszt­viselőknek, magánhivatalnokoknak, lelkészeknek, közjegyzőknek, ügyvédeknek, orvosoknak, mér­nököknek, művészeknek és általában tudományos vagy művészi hatáskörben működő személyek­nek, valamint szülésznőknek hivatásuk gyakor­lásához szükséges könyvei, iratai, mintái, műsze­rei, segédeszközei. Nem foglalhatók le a kereset folytatásához és a személyes biztonsághoz szük­séges fegyverek, továbbá a kisiparosoknak és kézműveseknek, gyári- és mezőgazdasági mun­kásoknak, napszámosoknak és általában azoknak, akik magukat kézimunkával tartják fenn, kere­setük folytatásához szükséges szerszámok, esz­közök és műszerek. 5. Végrehajtás tárgyát nem képezheti a hátralékosnak és háznépének háztar­tásához szükséges házi- és konyhabútor, edények, varrógép, főző- és evőeszközök, kályhák és tűz­helyek, a ruházkodáshoz szükséges tárgyak, szükséges ágy- és fehérnemű, de csak annyiban, amennyiben ezek a rendes szükségletet meg nem haladják. 6. Végül ki vannak véve a foglalás alól a hátralékosoknak és háznépének betegség vagy foglalkozása okákól szükséges gyógy és egyéb szerek és segédeszközök, továbbá az is- kolaköoyvek és taneszközök, valamint egyhavi időtartamra szükséges élelmi-, tüzelő és világító- szerek. Fagylaltot csak hadirekkantak árulhatnak. A kereskedelmi miniszter azon okból, mert egyes városokban ez évben is külföldi állampolgárok igyekeznek engedélyt szerezni fagylaltnak utcai árusítására, kijelenti, hogy erre a fennálló törvé­nyes rendelkezések szerint egyedül és kizárólag igazolt hadirokkantak és hadiözvegyek jogosul­tak A hadirokkantak és hadiözvegyek javára fentartott ezt a jogot tehát oly egyénekre, akik nem hadirokkantak és nem hadiözvegyek, átru­házni nem lehet. IRODÁMAT Gyulán, Erdélyi Sándor ut 7. szám alól, dr Herényi Ármin ügyvéd nr házából Br. Weuekheim Béia-utea 31/a. szám alá, Molnár Albert mérnök ur házába (Népkerl mellett) helyeztem át. Ihr. FORIS GYULA ügyvéd. m a-3r

Next

/
Oldalképek
Tartalom