Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-04-17 / 30. szám
LXI. évfolyam 30. szám. Szerda Oyula, 1939. április 17. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . ] P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fii). Bírdetési dij előre fizetendő. DÚl/'É' C nívi\ P>vi POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. I) lappi mali építése. Egy igen érdekes, sőt nem íulzimk, ha azt mondjuk, hogy országos értékűvé kialakuló mozgalom indult ki Csongrádvármegye közgyűlési terméből, dr. Csergő Károly alispán nyomán. Az eszme annak a másik nagy gondolatnak ékesen zöldelő hajtása, amely az eddigi, csaknem elhanyagolt, elfelejtett falu és tanyai életet akarja bekapcsolni a rohamléptekben fejlődő kultúra forgatagába. Az alapeszme ez: kultúrát, tudást, világosságot, a falu és tanyai életnek; a csongrádi eszme pedig ez: jó utat a tanyáknak, hogy a tudó mány, a műveltség, a pezsgő gazdasági élet sok-sok előnye és áldása könnyen vonulhasson be a tanyai életbo, mert bizony sártenge ren kérésziül ez nem lehetséges. A fejlődő, gazdasági élet, a kultúra undorodik a sártól. Az a régi jó világ, amelyet Vas Gereben s a magyar költők fejedelme Jókai Mór oly gyönyörű, színes képekben megírtak a magyar faluk megközelíthetetlenségéről, a múlté kell hogy legyenek, a fejlődő élettel bele kell, hogy kerüljenek a régi kedves emlékek múzeumába. Ma a táviró, telefon, vasút, a repülés problémájának megoldása, és a rádió korszakában, az ilyen állapotok legfeljebb csak ideig óráig türhetők, de sokáig fenn nem tarthatók. Örömmel állapítható meg különben, hogy a falu és tanyavilág egyszerű népe is teljes tudatában van ezeknek a követelményeknek fontosságáról. Ma már falu alakulást el sem lehet kép zelni, telefonbevezetés, villanyvilágítás, rádió, útépítés nélkül és az uj falu részt kér magának a különböző társadalmi szervezkedések bői is. Nem tartja az élet alfájának és ómegájának még a mostani nehéz viszonyok között sem az anyagiságot, a kenyér utáni hajszát, hanem éideklődést kezd mutatni a körülötte pyüzsgő világ eseményei iránt. Hasonlóképen a tanya világa is. Csongrádvármegye alispánja a falu és illetőleg a tanyai világnak ezt a fokozatosan fejlődő felfigyelésót ragadja meg, mint kedvező alkalmit, — egy nagy eszmének: a tángál utók építése eszméjének megvalósítására. Azt mondja: az a terekvésünk, hogy vigyük ki a kultúrát a tanyák közé? hogy un, ha a tanyák a rossz, járhatatlan utak miatt megközehthetettenek. Építsünk utakat a tanyákhoz s akkor kivihetjiik oda a kultúrát. Nincs pénz! Dehogy nincsen, csak össze kell fogni hatóságnak, társadalomnak, államnak s egymás támogatása melleit s a pénzkérdés is megoldható: Az eszme gyakorlati megoldására nézve átadjuk a szót Csongrádvármegye alispánjának, ski a nehéz probléma megoldását a kö vetkezőképen gondolja el. Ma a legszűkebben is számitva, egy kilométer ut kiépítése a legolcsóbb burkolattal és a legkisebb burkolati szélességgel és mérettel minimálisan belekerül 80000 pengőbe, ba a kőanyag-szállitó vasúti állomáshoz az útépítés közel van, ha pedig távol van, még énnél is több. Tehát, ha egy város, vagy község batá rában csak egy 25—30 km. hossu útépítést akarunk lebonyolítani, már ez is belekerül a minimális költségekkel 8—9000 ezer pengőbe, vagyis oly jelentékeny tőkéről van szó, a melyet a mai viszonyok között előterem- teni igen nehéz és súlyos probléma. Szerinte ezt a nagy befektetést nem adhatja sem az állam, sem a törvényhatóság, sem az illető város, vagy község, s a helyi bizottság sincs abban a helyzetben, hogy a saját erejével t udjon utakat építeni. Minden tényezőnél igen nehéz anyagi helyzettel és a már súlyos gazdasági helyzetben sokféle, alig leküzdhető akadállyal állunk szemben. Ezért minden tényezőnek váll. vetve és egymást segítve és támegatva össze kell fogni, hogy a tanyai útépítések nehéz financiális részeit meg tudjuk oldani. Az ő elgondolása szerint tehát az útépítési költség 40 százaléka a helyi bizottságot, 40 százaléka az illető várost vagy községet és 20 százaléka az államot terhelné. Ez a szá zalókos megosztás oly módon osztja el a költ ségeket, hogy vele igen könüyen meg tud bukózni még a mai gazdasági viszonyok kö zött a helyi birtokosság is, a város vagy község is és az államra nézve sem jelentene számotvető megterhelést. Egy 10 kilométeres útépítés, a fentebb kimutatott kilométerenkénti 3Ö ezer pengős költség mellett 300 ezer kerülne Ebből a helyi bizottság vállalna 120 ezer pengőt, a város vagy község 120 ezer pengőt és az állam 60 ezer pengőt. A helyi érdekeltségre eső költség oly módon volna fedezendő, hogy egy körzet lenne megállapítandó a kiépítendő ut mentén 2—3 kilométer távolságban. E körzeten belül a birtokosok holdszám szerint járulnának hozzá az útépítési költséghez és pedig olykép, hogy az úthoz közelebb eső területek többet, a tá volabbak kevesebbet, továbbá a jobb minőségű földek többet és a soványabbak keve sebbet fizetnének. Ily megoldás mellett a költség annyira elaprózódik, hogy számítások szerint egy km ut után a birtokosok 2 kilométeres körzetnél 17 P, 3 kilométeres körzetnél 13 pengőt fizetnének. Ha pedig az útépítés kölcsönből hajtatik végre körülbelül 10 százalékos annuitás alapján holdanként és kilométerenként 1*70 P, illetve 130 P lenne évenként fizetendő. Ez tehát oly minimális teher, hogy ennek a gazdák és birtokosok minden nagyobb nehézség nélkül eleget tud nának tenni. Ez az áldozat alig számbavehető azokkal a kiszámíthatatlan előnyökket szemben, amelyiket a müutépités jelentene a helyi birtokosságra és a mezőgazdasági üzemre, nem is számitva azt az előnyt, hogy a müut a föld forgalmi értékét is jelentékenyen emeli. A tanyai útépítés szociális szempontjából is igen nagy jelentőségű, mert főként az alföldi vármegyékben igen nagy a munkanélküliség, amelyeknek az enyhítésére nagyobb arányú útépítések napirendre tűzése kitűnő alkalmat fog szolgáltatni. Az eszme elhangzott, hogy testet öltsön az, elsősorban az érdekeltek kölcsönös megértésétől és akaratától függ. A gyulai Földmunkások Otthonának felavatása. Házszentelés. Diszgyülés, melyen a földmivelés- ügyi miniszter képviseletében Grabovszky Miklós min. tanácsos, az 0. K, H. megbízásából Steuer György dr. kormánybiztos is megjelentek. Üdvözlő távirat Mayer János miniszternek. A trianoni szerződés hazánk társadalmi osztályai közül legkegyetlenebbül a földmunkásokat sújtotta, akiknek kereseti lehetőségük a határok elzárásával úgyszólván máról- holnapra a minimumra redukálódott. Azok közt, akik e tragikus állapotnak enyhítésére, a magyar haza nemzetgazdaságáért maradandó, eredményes munkát folytatott, de lehanyatlott kubikosság sorsának jobbrafordu- lásáért akcióba léptek, első helyen említjük fel Steuer György dr. kormánybiztos nevét, kinek agitációja folytán 1925 ben Gyulán is megalakult a földmunkások vállalkozó szövetkezete az Országos Központi Hitelszövetkezet kebelében. Céljául tűzte ki a nehéz sorsban tengődő kubikosok tömörítését, munkavállalási lehetőségüket s boldogulását a ke resztény és nemzeti eszme keretében működő munkásságnak a többi társadalmi osztállyal összhangban. A szövetkezet vezetőiben és tagjaiban régóta tüzelt a vágy, hogy otthont szerezzenek, ahol megértő testvériséggel tárgyalják meg boldogulásuk módozatait, ahol időnként összejöjjenek, tanuljanak és művelődjenek. Ez a vágyuk a közelmúltban teljesedésbe ment, midőn megvették a Corvin-utca 27. sz. alatti házat, azt ideiglenesen átalakították, berendezték A földmunkásság örömünnepe volt a vasárnapi Otthon avatás, amelyben a föld- mivelésügyi kormány, az O. K. H., a megye és a város vezetősége is rósztvett. Házavatás. Tizenegy órakor a Corvin-utcai Földmunkás Otthon udvarán és folyosóján gyülekezett a földmunkásság a házavatási ünnepre. Egymás után érkeztek meg az illusztris vendégek : a házszentelés szertartását végző báró Apor Vilmos dr. plébános, Grabovszky Miklós min. tanácsos, az elnöki osztály főnöke Mayer János földmivelésügyi miniszter képviseletében, Steuer György dr. ny. államtitkár, a földmunkásügyek kormánybiztosa az O. K H. megbízásából, Kovacsics Dezső dr. Békósvár- megye főispánja, Pánczél József dr várm. főjegyző a vármegye képviseletében, Varga Gyula dr, Gyula város polgármestere, Heilin- ger Károly városi főjegyző, Tanczik Lajos m. kir rendőrfőtanácsos, a gyulai államrendőrsóg Egy hónapi ebéd a Ko Leves, sült, korét, főzelék, tészta. lóban 45 P. Csak benn étkezőknek. 2171-2
