Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)

1929-04-13 / 29. szám

LXY. évfolyam 559. szám. Szombat Gynla, 19559. április 13. Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj elire fizetendő POLITIKAI, TÁBSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház utca 7. sz Dobay János kö'oyvkereske dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A közönség bőre. Azért se veszek rám csizmát! — mondta egyszer a kis parasztgyerek édesanyjának, aki őt megfenyítette. A passzív rezisztenciának ezzel a for­májával akart bosszút állni. Aztán kiment mezítláb a hóba, meghűlt és nemsokára meghalt. Majdnem igy vagyunk mi is ebben a nagy gazdasági válságban. Nem huzunk csizmát a viszontagsá­gos időben, még akkor se, ha meg- gómberedünk bele. Nem érdekel ben­nünket semmi, úgyis mindegy, ez a passzivitás vett erőt az embereken. Pedig nem igy van rendjén. Az ország közönségének létstan­dardja erősen leromlott és inig a há­ború alatt a rettenetes halállal állott szemben, ma a rettenetes élettel kell viaskodnia. És ha voltak a háború­nak bátor hősei, akkor ma az élet csodálatos hősei felől beszélhetünk. Ezek a súlyos közterheket viselő hő­sök szép sorjában lemondottak az élet mindenféle öröméről, a legszél­sőbb határig lefokozták igényeiket és boldogok, hogy megmenthették tisztességüket a kenyérfalatért vívott nehéz küzdelmökben. Az emberek szomorú helyzete azonban nagy lelki átalakulást idézett elő bennök és ho­vatovább az ernyedés és lemondás vett erőt rajtok. Az élniakarás és él- nitudás helyett a keserű tétlenség és aemtörődömség szállotta meg őket. Azt hiszik, hogy elveszett az élet célja és értelme és hiába való min­den erőfeszítés, minden újrakezdés, úgy se tudnának többé talpraállani. Kiveszett az emberekből az optimiz­mus és a hit a jobbik jövendő lehe­tőségében. Ez a megadás nem vezethet jóra. Az embereknek tisztába keli jönniök azzal, hogy a ma szomorú viszo­nyait milyen okok idézték elő, hogy a hiba tulajdonképen nem bennük rejlik és az átélt nagy megrázkódta­tások után el kellett következnie egy átmeneti időnek, amely a háború testi megpróbáltatásai után a legna­gyobb lelki megpróbáltatásokat fogja rájuk róni, amit azonban épugy túl fognak élni s amivel épugy meg fog­nak birkózni, mint a végeláthatatlan­nak tűnő háború szenvedéseivel. Ennek azonban nem a lemondás­ban és ernyedtségben kell megnyil­vánulnia, nem a szerencsétlen adott­ságok fölötti filozofálásban kell ki­merülnie, hanem a helyzethez való alkalmazkodás mellett a közügyek­kel való állandó és beható foglalko­zásban és törődömségben. Ha az or­szág népe nem érdeklődik azon köz­ügyek iránt, amelyek végeredményé­ben sorsát, társadalmi és gazdasági helyzetét és beilleszkedését irányít­ják és csak annak eredményeivel ta­lálja mindenkor szem közt magát, ahelyett, hogy figyelemmel kisérné azok egész folyamatát, valamint ér­vényesítené törvényes jogait, sőt kö­telességeit, akkor ne csodálkozzék, hogy folyton meglepetések és kelle­metlenségek érik. Az ország népének csatlakoznia kell ahhoz az optimizmushoz, ame­lyet fentről hirdetnek és részt kell vennie abban a közéleti munkában, amely a legnehezebb viszonyok kö­zött is hivatva van előmozdítani a föltápaszkodást. Ki kell töltenie bi­zalommal azt a szakadékot, mely ma az országnak a megélhetésért küzdő széles rétegei és ennek bágyadtságát a kormányzat alkotó vágyától és se- gitő szándékaitól elválasztja. A népből kell az erőnek fakad­ni vagy újraéledni s a népből kell az élet lehetőségeit és a javulás esz­közeit felszínre vetni, hogy azután azokat egységesen meg is oldhassák. Nincs még veszve Lengyelország! — mondották a lengyelek — akkor, amikor országukat már régen föl is darabolták. És a lengyel himnusznak ezek a bizodalmas szavai annyi idő után valóra válottak, a sors és a tör­ténelem honorálta ennek a népnek élniakarását Nincs még veszve Ma­gyarország ! — mondjuk mi is és mindnyájunknak hinni kell abban, a sors és a történelem igazolni fogja ezt a hitet. Az Enyves-utcai gyilkosság ügyében a rendőrség befejezte a kihallgatásokat. — Az áldozatot eltemették. — Az Enyves utcáb in vasárnap hajnalban történt borzalmas gyilkosság tettesét Csőké Istvánt s a bűnrészeseket: ennek feleségét és anyósát hétfőn letartóztatásba helyezte a rendőrség s kihallgatásukat dr. Borsos Béla rendőrkapitány folytatta le. Mindegyik letartóztatott beismerésben van Csőké beismerte, hogy Vámosit két fejsze­csapással ölte meg, felesége és anyósa pedig a holttest eltüntetése s az elvett pénz elrejté­sében segédkeztek. Miután kihallgatásuk befejeződött, mind­hármukat szerdán átkisértók a kir. ügyészség fogházába. Vámosi Istvánt kedden délután temették el a kórház halottas kamrájából. Munkaadók és munkavállalók (alkalmazottak) figyelmébe! Az Országos Társadalombiztosító Intézet gyulai k rületi pénztára az intézet önkormány­zati szervei, közgyűlési, valamint kerületi pénztári választmányi tagjainak és póttagjai­nak választásánál a szavazói jogosultság iga­zolásául szolgáló szavazó igazolványoknak egyelőre a háztartási munkaadók részére tör­ténő kikézbesítését megkezdte. A háztartási munkaadók igazolványának kiküldése után rövidesen sor kerül a gyári, ipari, kereskedelmi stb. alkalmazottak szava­zói igazolványával együtt egy borítókban lesz a munkaadók címére kiküldve s az igazolvá­nyokat a munkaadók elismervény mellett a munkahelyükön fogják az 1.700—1929. ein. N. M. M. számú rendelet 134 §-ának 2-ik pontjában foglalt rendelkezés szerint az alkal­mazottaknak kikézbesiteni és az elismervényt megőrizni. Az 1929. évi március hó 23 án alkalma­zásban álló, de időközben foglalkozásból ki­lépett alkalmazottak részére, jelentkezésük esetén a szavazói igazolványt a volt munka­adó szintén köteles kiadni. Mindazok a munkaadók, akik 1929. évi március 23 án biztosításra kötelezett alkalma­zottat foglalkoztattak és mindazok a munka- vállalók, akik 1929 március 28 án biztosításra kötelezett üzemben, háztartásban alkalmazás­ban állottak s 1929. április 20-ig bezárólag szavazói igazolványukat nem kapták kézhez, a gyulai kerületi pénztárnál szóval vagy írásban felszólalhatnak s bizonyítékaik alap­ján a szavazói igazolványuk kiadását kérhetik. A szavazói igazolványoknak helytelen kiállítása, vagy az illetőnek más választói csoportba, alcsoportba történt téves besorozása miatt, indokaik ismertetése mellett, szintén A Nagy Magyar—Német Kelemen Német-Magyar Kapható Gyulán DOBAY JÁNOS könyvárusnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom