Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-04-13 / 29. szám
LXY. évfolyam 559. szám. Szombat Gynla, 19559. április 13. Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj elire fizetendő POLITIKAI, TÁBSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház utca 7. sz Dobay János kö'oyvkereske dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A közönség bőre. Azért se veszek rám csizmát! — mondta egyszer a kis parasztgyerek édesanyjának, aki őt megfenyítette. A passzív rezisztenciának ezzel a formájával akart bosszút állni. Aztán kiment mezítláb a hóba, meghűlt és nemsokára meghalt. Majdnem igy vagyunk mi is ebben a nagy gazdasági válságban. Nem huzunk csizmát a viszontagságos időben, még akkor se, ha meg- gómberedünk bele. Nem érdekel bennünket semmi, úgyis mindegy, ez a passzivitás vett erőt az embereken. Pedig nem igy van rendjén. Az ország közönségének létstandardja erősen leromlott és inig a háború alatt a rettenetes halállal állott szemben, ma a rettenetes élettel kell viaskodnia. És ha voltak a háborúnak bátor hősei, akkor ma az élet csodálatos hősei felől beszélhetünk. Ezek a súlyos közterheket viselő hősök szép sorjában lemondottak az élet mindenféle öröméről, a legszélsőbb határig lefokozták igényeiket és boldogok, hogy megmenthették tisztességüket a kenyérfalatért vívott nehéz küzdelmökben. Az emberek szomorú helyzete azonban nagy lelki átalakulást idézett elő bennök és hovatovább az ernyedés és lemondás vett erőt rajtok. Az élniakarás és él- nitudás helyett a keserű tétlenség és aemtörődömség szállotta meg őket. Azt hiszik, hogy elveszett az élet célja és értelme és hiába való minden erőfeszítés, minden újrakezdés, úgy se tudnának többé talpraállani. Kiveszett az emberekből az optimizmus és a hit a jobbik jövendő lehetőségében. Ez a megadás nem vezethet jóra. Az embereknek tisztába keli jönniök azzal, hogy a ma szomorú viszonyait milyen okok idézték elő, hogy a hiba tulajdonképen nem bennük rejlik és az átélt nagy megrázkódtatások után el kellett következnie egy átmeneti időnek, amely a háború testi megpróbáltatásai után a legnagyobb lelki megpróbáltatásokat fogja rájuk róni, amit azonban épugy túl fognak élni s amivel épugy meg fognak birkózni, mint a végeláthatatlannak tűnő háború szenvedéseivel. Ennek azonban nem a lemondásban és ernyedtségben kell megnyilvánulnia, nem a szerencsétlen adottságok fölötti filozofálásban kell kimerülnie, hanem a helyzethez való alkalmazkodás mellett a közügyekkel való állandó és beható foglalkozásban és törődömségben. Ha az ország népe nem érdeklődik azon közügyek iránt, amelyek végeredményében sorsát, társadalmi és gazdasági helyzetét és beilleszkedését irányítják és csak annak eredményeivel találja mindenkor szem közt magát, ahelyett, hogy figyelemmel kisérné azok egész folyamatát, valamint érvényesítené törvényes jogait, sőt kötelességeit, akkor ne csodálkozzék, hogy folyton meglepetések és kellemetlenségek érik. Az ország népének csatlakoznia kell ahhoz az optimizmushoz, amelyet fentről hirdetnek és részt kell vennie abban a közéleti munkában, amely a legnehezebb viszonyok között is hivatva van előmozdítani a föltápaszkodást. Ki kell töltenie bizalommal azt a szakadékot, mely ma az országnak a megélhetésért küzdő széles rétegei és ennek bágyadtságát a kormányzat alkotó vágyától és se- gitő szándékaitól elválasztja. A népből kell az erőnek fakadni vagy újraéledni s a népből kell az élet lehetőségeit és a javulás eszközeit felszínre vetni, hogy azután azokat egységesen meg is oldhassák. Nincs még veszve Lengyelország! — mondották a lengyelek — akkor, amikor országukat már régen föl is darabolták. És a lengyel himnusznak ezek a bizodalmas szavai annyi idő után valóra válottak, a sors és a történelem honorálta ennek a népnek élniakarását Nincs még veszve Magyarország ! — mondjuk mi is és mindnyájunknak hinni kell abban, a sors és a történelem igazolni fogja ezt a hitet. Az Enyves-utcai gyilkosság ügyében a rendőrség befejezte a kihallgatásokat. — Az áldozatot eltemették. — Az Enyves utcáb in vasárnap hajnalban történt borzalmas gyilkosság tettesét Csőké Istvánt s a bűnrészeseket: ennek feleségét és anyósát hétfőn letartóztatásba helyezte a rendőrség s kihallgatásukat dr. Borsos Béla rendőrkapitány folytatta le. Mindegyik letartóztatott beismerésben van Csőké beismerte, hogy Vámosit két fejszecsapással ölte meg, felesége és anyósa pedig a holttest eltüntetése s az elvett pénz elrejtésében segédkeztek. Miután kihallgatásuk befejeződött, mindhármukat szerdán átkisértók a kir. ügyészség fogházába. Vámosi Istvánt kedden délután temették el a kórház halottas kamrájából. Munkaadók és munkavállalók (alkalmazottak) figyelmébe! Az Országos Társadalombiztosító Intézet gyulai k rületi pénztára az intézet önkormányzati szervei, közgyűlési, valamint kerületi pénztári választmányi tagjainak és póttagjainak választásánál a szavazói jogosultság igazolásául szolgáló szavazó igazolványoknak egyelőre a háztartási munkaadók részére történő kikézbesítését megkezdte. A háztartási munkaadók igazolványának kiküldése után rövidesen sor kerül a gyári, ipari, kereskedelmi stb. alkalmazottak szavazói igazolványával együtt egy borítókban lesz a munkaadók címére kiküldve s az igazolványokat a munkaadók elismervény mellett a munkahelyükön fogják az 1.700—1929. ein. N. M. M. számú rendelet 134 §-ának 2-ik pontjában foglalt rendelkezés szerint az alkalmazottaknak kikézbesiteni és az elismervényt megőrizni. Az 1929. évi március hó 23 án alkalmazásban álló, de időközben foglalkozásból kilépett alkalmazottak részére, jelentkezésük esetén a szavazói igazolványt a volt munkaadó szintén köteles kiadni. Mindazok a munkaadók, akik 1929. évi március 23 án biztosításra kötelezett alkalmazottat foglalkoztattak és mindazok a munka- vállalók, akik 1929 március 28 án biztosításra kötelezett üzemben, háztartásban alkalmazásban állottak s 1929. április 20-ig bezárólag szavazói igazolványukat nem kapták kézhez, a gyulai kerületi pénztárnál szóval vagy írásban felszólalhatnak s bizonyítékaik alapján a szavazói igazolványuk kiadását kérhetik. A szavazói igazolványoknak helytelen kiállítása, vagy az illetőnek más választói csoportba, alcsoportba történt téves besorozása miatt, indokaik ismertetése mellett, szintén A Nagy Magyar—Német Kelemen Német-Magyar Kapható Gyulán DOBAY JÁNOS könyvárusnál.
