Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-04-03 / 26. szám
LXÍ. évfolyam 26. szám Szerda Gyula, 1929. április 3 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Rothermere lord uj riadója. A Daily News cimü nagy angol lap Rothermere lord nagyszabású nyilatkozatát közli arról a kérdésről, ini módon lehetne elkerülni az uj világháborút ? Rothermere lord meg van győződve arról, hogy az angol-amerikai ellentéteket könnyen át lehetne hidalni és hogy a világ békéjét nem a két angolul beszélő nemzet fenyegeti, hanem Európa felháborodása ama kisebb békeszerződések felett, amelyeknek Angliában még a neveit is elfelejtették, de amelyek az igazságtalan megaláztatás örök emlékei maradnak az elnyomott népek számára. Aki ma beutazza Közép-Európát, vagy csak térképea nézi annak összefüggésnélküli politikai beosztását, be kell, hogy lássa, milyen vakmerő kíméletlenséggel tiporták lábbal a béke létérdekeit és milyen önkényes s ostoba módon hozták meg a területi hatá rozmányokat. A halármegvonásoknál nem vették tekintetbe a természeti körülményeket. Az uj határoknak nincs sem néprajzi, sem földrajzi, sem gazdasági jogosultsága és ezért az állandó bajok, súrlódások és elégedetlenség forrásai. Ezek a dolgok közép-Európában elkerülhetetlenül újabb háborúhoz vezetuek. Csak abban az esetben nem kerül sor háborúra, ha orvosolják ezeket a bajokat. Magyarországnak a trianoni béke által való feldarabolása a legkirívóbb példája ennek a súlyos veszélynek. Magyarországot — tiltakozása ellenére — Ausztria rántotta bele a világháborúba. A háború alatt a magyar nép a legnagyobb kímélettel bánt az angol alattvalókkal. Mégis a háború uián az ántánt prédául dobta oda Magyarországot Románia, Jugoszlávia és az újonnan feltalált csehszlovák állam telhetetlen mohóságának, holott ezek között az államok között van egy, amely az ántánt ellen harcolt a világháborúban. Hamis térképekkel, valótlan adatokkal és hazug beállításokkal ezek a középeurópai államok rábírták az ántánt békedelegátusokat, hogy Magyarországot a legkegyetlenebb módon fosszák meg területének és lakosságának jó részétől. Olyan részeket szakítottak el az anya országtól, amelyek ezer éven át magyar területek voltak. Megfosztották Magyaroiszágot fa- és ásványállományától, vizi erejétől és csak nyolcmilliónyi lakosságot hagytak meg és több mint három és félmillió zárt területen élő magyarságot közvetlenül az uj határok közelében idegen uralom alá hajtottak anélkül, hogy ezek a közvetlen szomszédságban lakó fajrokonokkal érintkezhetnének. Vájjon lehet-e csodálkozni azon, hogy sok magyar meg^van győződve arról, hogy még egy háború sem hozhat számukra több szenvedést, mint ez az igazságtalan békeszerződés. A trianoni béke által előidézett bajokat tárgyilagos és mérvadó kutatók ismételten megvizsgálták. Az angol kormánynak fel kellene haszAz utóbbi időben nagy tért hódított a külföldi piacokon az amerikai „Manitoba“ búza, amely a legkomolyabb versenyt támasztotta az egykor keresett tiszavidóki búzának. A tiszavidóki búza márkázása céljából megindított mozgalmával kapcsolatban szervezte meg a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület a földmivelésügyi miniszterhez vezetett küldöttséget, amelynek fogadását vármegyénk főispánja eszközölte ki. A küldöttséget márc 22-én fogadta Mayer István földmivelésügyi miniszter. A küldöttséget a vármegye főispánja, dr. Kovacsics Dezső vezette és gyönyörűen felépített beszédében, az érvek meggyőző erejével ecsetelte a vármegye gazdaközönBé- gének a tiszavidóki búza termelésére és a termelésben elérhető jövedelemtöbblet biztosítására szolgáló kormánytámogatás iránti kérelme helyállóságát. Hangsúlyozta, hogy e kérelmet az a kimondottan agrár vármegye gaz- daközőnsóge terjeszti elő, amelynek hatszáz ezer katasztrális holdnyi területén a háromszázezernyi lakos minden talpalatnyi földön munkál és termel. Ennek eredményét a most lezajlott országos mezőgazdasági kiállításon minden vonatkozásban a legfényesebben iga zolta. Átadta a miniszternek az egyesület igazgató-választmánya határozatából az egyesületi elnök által előterjesztett és megszerkesztett kérelmet, amelyben meggyőző érvekkel indokolta meg a választmány a tiszavidóki búzának védelmét, illetve ennek a kormányzat részéről való hathatós támogatását. Utalt a főis pán a legutóbbi terméseredményekre, melyek egyenlő sikértartalmát igazoltak a tiszavidóki búzának a világmárkás „Manitoba“ búzáéval. Minthogy vármegyénkben a gazdák legfőbb terménye a búza, indokolt gazdáink kénálni minden tekintélyét, hogy ezt a helyzetet alaposan megvizsgáltassa, mert orvosolni kell ezeket az igazságtalanságokat, amelyek megbontják Európa békéjét. Addig Í9 — folytatja Rothermere — óva intem az angol tőkéseket, ne fektessenek he pénzt román, cseh és jugoszláv kölcsönökbe, mert amig ezek a határproblémák elintézetlenek maradnak, addig ez államok kölcsönkötvónyei alig érnek többet, mint az a papiros, amelyre írva vannak. Az angol tőkések épugy elveszthetik pénzüket, mint a franciák, akik a háború előtt orosz kölcsönöket vettek. reime, hogy a kormányzat legyen segítségükre, hogy ennek a fajbuzának világmárkája legyen. Majd az egyesület elnöke fejtette ki a miniszter előtt, a tiszavidóki búza márkázásának előfeltételeit. Első feladat volna a vetőmag szelektálása, amely az egyforma vetőmagot produkálná az egyöntetű termés biztosítására. Gabonaraktár létesítése, ahová a gazda búzáját leszállíthatja, arra előleget kap és az uzsorától mentesül. A szelektált vetőmagot itt szerezhetné be és az utántermelt magot már mint márkázottat értókesithetné. Viszont az egy típusban kezelt márkás tiszavidóki búzakészlet exportra garantáltan állana rendelkezésre. Ilymódon volna visszaállítható a tiszavidóki búza jó hírneve, ami a vidék gazdatársadalmának megerősödését és igy az országos érdekeket szolgálná. A miniszter teljes megértéssel fogadta az előterjesztéseket és a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg a vármegye gazdaközönségének sikeresen hasznos munkásságáról, aminek eredményeit őszinte örömmel tapasztalta a mostani nagyméretű kiállításon is és igy csak természetesnek találja,' hogy a küldöttség által most kifejezésekre juttatott ké- relmeN átérezve annak általánosan országos érdekét, a legnagyobb előszeretettel mérlegelje és azzal behatóan foglalkozzék. Hogy mit lehet és mit fog az előadottakból megvalósítani, azt most körvonalazni, illetve biztosítani még nincs módjában, de megnyugtatja a küldöttséget, hogy a legjobb indulattal és megértéssel lógja a kérdést tanulmányozni és erre nézve kialakult véle mónyót, illetve elhatározását az átvett kére A Nagy Magyar-Német C rrÁffljffl DOBAY JÁNOS Kelemen —me Magyar£( Cl Kelemen könyvárusnál. fi lisiiiei mm fiiéi liiséie a liittii ittri A tiszavidéki bnza márkázása. Dr. Kovacsics Dezső főispán és Beliczey Géza beszéde. Gyuláról a főispánon kívül Brém Lőrinc prelátus-kanonok, felsőházi tag és Beck Géza kormányfőtanácsos vettek részt a küldöttségben. A miniszter válasza.
