Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-03-30 / 25. szám
1929. március 30 Bökés 5 <>ta alig 15 év telt el, de az egylet eredményes munkálkodása következtében oly sok uj adat került napfényre, hogy ez a munka egészen elavult. Az uj összefoglalás megírásával 1885- ben Békésvármegye törvényhatósága Haan Lajost bízta meg. Halála azonban megakadályozta abban, hogy munkáját befejezhesse s igy annak átdolgozására és befejezésére — miután Csánki más irányú elfoglaltsága miatt tagadólag válaszolt — Karácsonyi Jánost kérték fel. Ő azonban azt az ajánlatot tette, hogy egészen újból, uj adatok és levéltári kutatások alapján Írja meg Békésvármegye történetét. Ajánlatát 1892-ben elfogadták s a munka megírásával megbízták. A társulat ennek a mono- graphiának kiadását már nem érte meg. Az alapítók és vezérek közül Zsilinszky eltávozott a megyéből, Mogyoróssy és Haan meghaltak s a veszteségeket nehezen lehetett pótolni. A muzeumőri állásra nem akadt megfelelő vállalkozó, az uj főtitkár szintén elköltözött a megyéből s amikor 1894. január 4-én meghalt Göndöcs Benedek is, széthullott az egyesület. A régóta elégedetlenkedők úgy vélték, hogy az egyesület működését szélesebb alapokra kell fektetni s a Haan Lajos helyébe választott uj alelnöknek, Oláh Györgynek elnöklésével még ebben az esztendőben megalapították a Békésmegyei Közművelődési Egi/esület-et. Az utóbbi egyesület az előbbiből alakult ugyan, hiányoztak azonban a lelkes vezérek s Oláh György életerejével elmúlt az uj egyesület is anélkül, hogy valami érdemlegeset alkotott volna. Létezésének talán egyetlen emléke a megalakulásakor kiadott „Emlékkönyv“, melyet Oláh György szerkesztett s melyben dr. Kará •csonyinak „Gyula felszabadítása a török ura- j lom alól“ cimü tanulmánya látott napvilágot. 13) 1893. elején útnak indult dr. Karácsonyi János, hogy az eddig feltárt anyagot kiegészítse. Levéltárról levéltárra járt, még--a müncheni levéltárat is átkutatta, mígnem az idő gyors futása az összeszedett adathalmaz feldolgozására nem figyelmeztette. Megbízói a miléniumra kívánták kiadni Békésvármegye Történetét s 1896-ban meg is jelent az, három vaskos kötetben. Az elsőben a vármegye általános történetét tárgyalta 1867-ig, a másodikban elmondotta a vármegye mai területén létező vagy egykor létezett városok, községek 13) Hékés Emlékkönyve Gyula 1895. Dobay Jánosnál. 81. lap. főbb eseményeit, a harmadikban pedig a nemesi családok múltját beszélte el 1848-ig. A munka megjelenése óta több mint három évtized telt el, de azóta sincs jobb megyei mo- nographiánk s bárki foglalkozzék megyénk, vagy városunk történetével, annak mindig nélkülözhetetlen forrása és útbaigazítója lesz. Korántsem akarjuk azonban azt mondani, hogy a helytörténeti kutatás terén már nem volna több tennivalónk. Mint a miléniumkor megjelent legtöbb monographia, ez is túlnyomó részt a középkorral foglalkozik s ha a többieknél mélyebben tárgyalta is az 1695—1867-ig terjedő kort, mégis inkább csak a feltűnőbb politikai események regisztrálására szoritko- kozott. A Harruckern levéltárban, továbbá a megyei és városi levéltárban még rendkívül sok értékes, feldolgozatlan anyag hever, melyek városunknak és a gyulai uradalomnak ujabbkori település és gazdaságtörténetét, birtokeloszlási, népmozgalmi viszonyait, a város önkormányzatának kifejlődését és jelenkorunk annyi más érdekes problémáját egészen uj vi- gitásba helyeznék. Egy ember élete és ereje kevés az itt heverő rengeteg akta, jegyzőkönyv és számadás áttanulmányozására és feldolgozására. Amiként 1874-ben középkori helytörténelmünk, úgy "most jelenkorunk felkutatásához volna szükséges az erők tömörítése, a régi egylet szellemében, de részben uj csapásokon s egy olyan tömörüléssel, mely helytörténetünk további művelésére dr. Karácsonyi János nevét írná zászlajára, a legméltóbban áldoznánk felejthetetlen emlékének! Békésvármegye Történetével történetírói pályája magas Ívben lendült fölfelé s nem ma- i radt el az elismerés sem : az alig 38 éves férfiút a Tud. Akad. tagjai sorába választotta. Nagy elfoglaltsága közepette szívesen foglalkozott továbbra is helytörténeti problémáinkkal, amikor tehette. így 1925. november 29-én megjelent közöttünk s ebben a teremben tartotta meg értékes előadását a mai Gyula megalakulásáról. Városunkhoz fűzték a gyermekkor ábrándjai, a férfikor első sikerei s az öregkor visszaemlékezései. Porai azzal a földdel vegyültek, melynek virágos rétéin először futkosott, mint játszadozó gyermek. u) Őrszem 1925. dec. 15. és 1926. jan. 1. számaiban A Közművelődési Egyesület szezonzáró hangversenye. Hegedűs Lóránt szabadelőadást tart. A gyulai Közművelődési Egyesület április 13-án szezonzáró hangversenyt rendez, melynek nagy érdekességet kölcsönöz, hogy azon Hegedűs Lóránt nyug. pénzügyminiszter tart szabadelőadást. A rendkívül nivós est szereplői lesznek | még Kresz Géza hegedűművész és neje Dre- wett Norah angol zongoraművésznő, aki e hangverseny keretében mutatkozik be a gyulai közönségnek. Jegyek április 1-től 4, 3 és 2 pengős árban válthatók a nagytrafikban. A Gyulai Református Énekkar hangversenye Megírtuk annak idején, hogy junius 29-én és 30-án Debrecenben országos dalosverseny lesz, amelyre a „Gyulai Református Énekkar“ is benevezett. Az énekkarban most serény munka folyik. A tagok teljesen át vannak hatva feladatuk magasztosságától, a próbákat szorgalmasan látogatják s már annyi/a haladtak, hogy az országos dalosversenyen előadásra kerülő u. n. kötelező énekek egyes számait a dalkedvelő közönségnek be is tudják mutatni. E célból az énekkar április 7-én este 9 ólakor■, a Göndöcs-kerti pavilion nagytermében mostre hangversenyt rendez, amelynek fényét és jelentőségét nagyban fogja emelni dr. Kovacsics Dezső főispán ünnepi beszéde. A hangverseny műsora a következő: 1. Csutak I.: Jelige, énekli az énekkar. 2. Erkel F.: Hymnus, énekli az énekkar. 3. Ünnepi beszéd, tartja dr. Kovacsics Dezső főispán. 4. Sztára Sándor: Magyar Zsoltár (országos dalosversenyszám), énekli az énekkar. 6. Magyar dalok, zongorán előadja dr. Vörös Nándor orosházi ref. hitoktató-lelkész. 7. a) Szeg hő Sándor: Megyen már a hajnal csillag lefelé ; b) Demény Dezső: Esik eső, szép csendesen esik. Magyar népdalok (országos dalosversenyszám), énekli az énekkar. 8. Baiiton szóló, énekli Bakos József énekkari tag. 9. Szabados: Hiszekegy. Melodráma, előadja Rózsa Gyula énekkari tag, zongorán kiséri Kertész Lajos karnagy. 10. Sztojanovics: a) Érik a, érik a buzakalász; b) Fekete szem éjszakája és Sztára Sándor: Nem loptam én életemben. Magyar népdalok (országos dalosversenyszám), énekli az énekkar. A hangverseny helyárai : Fentartott és I. hely 2 pengő, II. hely és karzat 1 pengő. Az énekkar nagy feladatok teljesítésére vállalkozott; rövid fennállása óta azonban be- bizonyította, hogy hivatásának — amelyre magát elkötelezte — teljes magaslatán áll s bebizonyította azt is, hogy megérdemli a közönség támogatását. Az énekkar bízik is benne, hogy a dalkedvelő közönség most is szeretettel fogja őt vállalkozásának sikeres bevégzéséhez — úgy erkölcsi, mint anyagi támogatásával — hozzásegíteni. Budapesti Nemzetközi 1929. május 4-töl—13-ig A magyar ipar egységes bemutatója. 50% ■ OS 97 5-10v utazási kedvezmény! Részletes felv'lngr>«itáa é« vqoáris'szolvány kapható Budapesten: a Vásárirodánál V., A Ikntmány-utca 8. Gyulán: Elein Vilmos, a Gyulai Kereskedők Társulatának pénztárosa. (A vásárigazolvány ára 3 pengő 20 fillér.) DENTIST MIS1TS JÁSTOS fogáizati műterme 30 évi gyakorlattal fájdalommentes foghúzás, tömés és fogkezelés. — Saját techikában mű- fogak, aranymunkák, fogsorok szájpadlással és anélkül. Elsőrendű anyagból, jótállás mellett. Javítások leggyorsabban; Vidékieknek soron kívül. Ambulatorium! árak, igen kedvező fizetési feltételek. 85 6—6v Saját ház, Br. Wenckheim Béla-u. 29, (Vasut-utca, népkert mellett^. Húsvéti reklám árak! I kg. kristálycukor M6 1 v dióbél I. 4 80 I „ mák kék 150 MagyarementhalilOdg. 0 42 Groi 10 dg. 0 32 Tea-vaj 10 dg. 0*52 Bor ezerjó 1 liter 080 Likőröknél 10% engedmény! Szives támogatást kér Hász Imréné főszer- és esemegefizlete Gyula, Városház-utca 1. Telefon : 48. (Nagy trafik mellett.) na s-*t
