Békés, 1929. (61. évfolyam, 1-103. szám)
1929-01-05 / 1. szám
LXI. évfolyam 1. szám. Szombat Gyula, 19X9. Január 5. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fid. Hirdetési dij előre fizet endo POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltierek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Dr. Karácsonyi János 1858—1928. Az 1929. évnek első napja gyászfátyollal vonta be a magyar történetírásnak Trianon óta különben is elborult egét. Dr. Karácsonyi János nagyváradi felszentelt püspök, pápai főpap, prépost kanonok január 1-én, délután 3 órakor Nagyváradon, rövid szenvedés után, életének 70-ik évében váratlanul elhunyt. Halálát érelmeszesedés okozta. — Karácsonyi János Gyulán született, ősrégi, törzsökös és mindenkor nagy tiszteletben álló gyulai magyar polgárcsaládból s magyar érzését nemcsak szivébenjelkében, hanem külső életnyilváriu- lásában, még öltözködésében is következetesen megőrizte. Már kora ifjúságában az elenri iskolákban kitűnt a papi pályára való hivatottsága. Örömest forgolódott az isteni szolgálat ellátásában, mint jeleskedő miniszter. A középiskolát Nagyváradon, a teológiát ugyanott és részben Budapesten, a Pázmány Péter tudomány- egyetemen végezte. „A jó pap holtig tanul“ — mint a közmondás tartja, ő pedig mindig kitünően, sokat és valóban „holtig tanult“. Holta napjáig! Megállás nélkül, mert a halál most 70 * éves korában is a tudományok mezejéről, a munkából, az íróasztal mellől szólította el. A hittudományi doktori oklevél megszerzése után pár évig a lelkipásztorkodás szép mezején buzgólkodott, de felettes hatósága idejekorán felismerve és méltányolva a történetirás iránti különös hajlamát és munkásságát, a tanári pályára léptette elő. Így találjuk őt már férfikora delén a nagyváradi papnevelő intézetben s csakhamar Budapesten, mint a hittudományi egyetem egyik kitűnő tanárát. Ez időben kezdődik tudományos munkásságának ragyogó korszaka, bár már ezt megelőzőleg is évről- évre szakadatlanul ontotta kisebb-nagyobb történelmi dolgozatait. Munkásságának első termékét szülvárosá- nak áldozta. 1882-ben, a Göndöcs Benedek elnöklete és pártfogása alatt virágzó „Békésvármegyei régész és közművelődési egylet“ évkönyvében közétett munkája általános feltűnést keltett mély alaposságával, uj okmányok feltárásával és perfekt történetírói készségével. A munka cime: „Gyulának, a gyulai várnak és a gyulai uradalomnak keletkezése.“ Az ország legjelesebb történetírói gratuláltak neki és nagynevű pártfogójának, Göndöcs Benedek pusztaszeri apátnak, aki azon időben, Gyula város országgyűlési képviselője, mint minden régészeti és történelmi kezdésnek lelkes maecenása volt ismeretes. Ettől fogva Karácsonyi János hire-neve meg volt alapozva és benne nemzete nem csalatkozott. Ösz- szes munkáinak felsorolásához nincs elég terünk, csak a bennünket közelebbről érdeklőket említjük meg. — 1884-ben „A váradolaszi plébánia történeté“4, 1887-ben „Szent Gellért Csanádi püspök élete és müvei“-1 bocsátja közre 1896-ban „A honfoglalás és Erdély“ cimü müvét fejezi be s még ugyanezen évben megbízást nyert és vállalt „Békésvármegye Története“ (Monográfia) cimü, hatalmas, háromkötetes nagy munkája megírására Ezt oly ambícióval vitte keresztül, hogy e munka teljességével és tökéletességével hazánk egyetlen vármegyéjének monográfiája sem versenyezhet. Közben szakadatlanul folytatja történelmi kutatásait, buvárlatait. Nemcsak a hazai összes nyilvános és családi oklevéltárakat böngészi át és fedez fel azokban temérdek eddig ismeretlen okleveleket, hanem e téren ismételten hosszas tanulmányokat folytat a külföldön is. Bécsben, Münchenben, Svájcban, az osztrák tartományokban, a vatikáni levéltárban, mindenütt lehet vele találkozni. Triesztben ki száll a Heluán óceánjáró gőzösre szemünk előtt, hogy Törökországba, Beireijtba, Palesztinába hajózzon ? Hát Karácsonyi János, aki még a szerzetesi klastromok régi levéltárait is átkutatja, hogy a hazájára vonatkozó okleveleket feltalálja. Azon munkássága, melyet ezen téren végzett, csodálatos, szinte megfoghatatlan Mindig és mindenütt a hangya kitartásával, a méh szorgalmával dolgozott, minden okmány hitelességét alaposan megvizsgálta, felülbírálta, mielőtt felhasználta volna. Bámulatos és talán páratlan volt az egyes történelmi korszakok, személyek és évszámokban való biztos tudása, memóriája és szinte csal hatatlansága. 1903-ban dr. Borovszky Sámuellel együtt újból sajtó alá rendezte a nagy müvet: „A váradi regestrum“. (Ritus explorandae veritatis. Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba lajstroma), mely a váradi káptalan előtt az 1209—1235. évek folyamán megtartott tüzesvas- próbák (Istenítéletek) jegyzőkönyveit tartalmazza. E munka (teljesen latinul) feltárása, átdolgozása, regiszte- rezése dr. Karácsonyi tudásának, történészi szellemének éz mesés szorgalmának absolut értékmutatója. Áz 1904 évben „Szent István király élete“ cimü nagy munkájával lepi meg a tudományos világot. 1905-ben pedig „A székelyek eredete és Erdélyben való letelepülése“ kerül sorra, melyet egy újabb okmányok alapján való helyesbítési munkáját követ. Mint a Magyar Tudományos Akadémia, a Szent István Akadémia rendes tagja, továbbá számos más előkelő tudós társaság tagja egész könyvtárra való sorozatát írja dolgozatai, értekezései és szakmunkáinak. Közben évtizedek során át folytatott gondos tanulmányok és kutatásokban összegyűjti és munkába veszi a Magyarországi Szentferencrendiek történelmére vonatkozó anyaghalmazt A világháborút követő zavaros idők, majd Nagyváradnak román imperium alá jutása elkedvetleníti a nagy tudóst. Egy régebbi történelmi munkája miatt (A románok letelepülése Erdélybe. „Százezer baj egy tévedés miatt“) igaztalanul jut a román túlzókkal fordított viszonyba. De nem csügged ! Csak azért sem teszi le a tollat, még nem tesz tudományos működésére pontot! Sőt! 1925-ben hozzáfog a magyar nemzet egyetemes nagy történelmének megírásához és kiadja ennek első részét: „ A magyar nemzet honalapitása 896—997* cim alatt s utána még ennek második, folytatólagos kötetét is . . . Azon szilárd elhatározással, hogy ezt, mint utolsó nagy munkáját véghez is viszi.. . Nagy és felemelő elhatározás a 7(3. életév határán . . . Amitől féltünk, bekövetkezett. A hajál letette a nagy munka közepére a pontot. — Eddig volt! — Vájjon ki és mikor lesz az, aki Karácsonyi János nyomdokaiba lép? Halála mérhetetlen nagy vesztesége a tudományos világnak, különösen a magyar nemzeti történetírásnak. Kedves gyulai Testvérünk, ki egy harmonikus szép élet bevégeztével ismét visszatértél forrón szeretett szülőföldedbe, az anyaföldbe, hogy nemes véred itt őseidével együtt váljék porrá. Legyen neked könnyű a gyulai föld ! Nyugodjál benne békével! Isten veled ! A viszontlátásig! Sz. L.
