Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-02-29 / 17. szám
LX. évfolyam 17 szám. Szerdi Gyula, 1938. február 39* Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill BÉKÉS díj .18« fizetendő. POLITIKAI, TAKSÁD ALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom tér 7. se. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza, .Egyes szám ára 10 fillér Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombatonDr.Lukács György országgyűlési képviselőnk: Gyulán. J\. gyulai tüdőbeteggondozó intézet ünnepélyes megnyitása. Kettős ünnepe volt Gyula városának. Egyrészt ismét falai közt üdvözölhette a város Dsgynevii képviselőjét, dr- Lukács György v. b. t. t., a politikai élet messze földön nagymértékeit kitűnőségét, akinek gyulai előadásaiból tájékozódást nyert válaszíóközön sége képviselőjének legutóbb kifejtett közéleti működéséről s a mostani politika legfontosabb kérdéseiről, másrészt egy nagy horderejű, a magyarság jövőjére messze kiható közegészségügyi intézménynek — a gyulai tüdőbeteggondozó (dispensaire) ünnepélyes megnyitásán örömmel láthatta valóra válni azokat a terveket, melyek fajunk megerősödését célozzák s a boldogabb magyar jövőt épitik Előadás a Kereskedelmi Csarnokban. Szombaton érkezett dr. Lukács György Gyulára Este már a Gyulai Kereskedők és Kereskedelmi Alkalmazottak felkérésére elő adást tartott a Kereskedelmi Csarnokban, hol a nagyszámban megjelentek a legnagyobb szeretettel és ragaszkodással vették körül Gyulai Czinczár Dezső, az egyesület elnöke üdvözölte az impozáns gyűlés résztvevőit s meleg szóval, szives szeretettel köszöntötte a képviselőt, aki előtt feltárta a kereskedő- és iparostársadalom jelenlegi súlyos helyzetét s tolmácsolta azokat az óhajokat, amiknek meg valósítása esetén jobb napok virradnának az állam e jelentős társadalmi osztályaira Különösen figyelmébe ajánlotta dr. Lukács Györgynek a forgalmi adózásnak az ipart és kereskedelmet súlyosan bénító rendelkezéseit s kérte, hogy illetékes helyen kövessen el min- nent az egyfázisú rendszer életbeléptetésére s igyekezzék a törvényhozás oly megoldást találni, mely egyfelől megóvja az államháztartás egyensúlyát, másfelől a kereskedő- és iparostársadalomban nem idéz elő katasztrófába állapotokat. A nagyszerű, érvekben gazdag, előkelő haDgu beszédre Lukács György válaszolt. Megköszönte először a nagyszámú hallgatóság ki tüntető szeretőiének impozáns megnyilatkozását. Beszéde további során kijelentette, hogy teljes egészében elismeri az elnöki megnyitóban felhozott sérelmek tarthatatlanságát s ígéretet tett, hogy minden adandó alkalommal fölemeli szavát ezeknek a súlyos megterhel tetéseknek kiküszöbölésére. Igaz ugyan — mondotta — ez az ellenszenves forgalmi adó nemcsak a legyőzött, hanem a győztes országokban is az állam egyik erős jövedelmi forrása, de azért megvan a remény, hogy ennek a gyűlölt adónak terheit lassanként el tudjuk tüntetni. A nagy tetszéssel és megelégedéssel fogadott felvilágosítás után áttért képviselőnk az aktuális politika kérdéseire, amelyek közül leginkább a numerus clausus módosítása ügyében tanúsított állásfoglalását fejtette ki. Köztudomású Lukács György vélekedése a numerus clausus ellen. Sohasem tartotta helyesnek, igazságosnak és célravezetőnek, mert korláto zást lát benne az egyik felekezet ellen. Már pedig ő senkinek a tanulás lehetőségétől való elütését nem tartja jogosnak. Az igazi tehet ségeknek mindenkor meg kell adni az a'kal mat és módot a tanulásra minden melléktekintet nóikül. A numerus clausus törvénye sohasem volt őszinte Nem használt a magyarságnak itthon s ártott a külföldön. A szeren esetlen törvény megszületésétől kezdve sohsem volt az ilyen szelekciónak barátja. A jelen légi módosítást nem tartja kielégítőnek, de mert jóindulatú lépést lát ebben a kormány részéről a liberális felfogás győzelme felé, a kormány törekvését honorálta De ilyen állás pontot kellett elfoglalnia a zsidóságnak ama tiszteletreméltó gesztusa miatt is, amellyel a külföld szándékolt beavatkozása ellen tiltakozott s magyar zsidó testvéreink ez ügy elbírálását a magyar kormány belső ügyének deklarálták s országgyűlésünket tartották egyedül illetékesnek e kérdés megoldására. Ennek az elsőrendűen fontos kérdésnek megvilágítását, képviselőnknek a numerus ciaueus-ügyben tanúsított liberális feiíogását következetesen igazoló eljárását, előadásában kifejezésre juttatott nagy és lenyűgöző őszinte sógét azok is komolyan hallgatták és hono rálték, akiknek e kérdésben vallott nézetük talán szöges ellentétben áll a kormány felfogásával. Rendkívül nagy érdeklődéssel hallgatták Lukács György fejtegetéseit a trianoni dr. béke revíziója ügyében is Lukács György e kérdésben egyike a legnagyobb tekintélyeknek. Többször és hatékonyan képviselte a Nemzetek Szövetségének Tanácsa előtt a hivatalos magyar álláspontot s nagy érdeme van abban, hogy a trianoni béke szörnyűségeire rádöbbent a külföld figyelme s a magyar kérdés előnyösebb megvilágításba került. Szélesen tárgyalta a trianoni szerződés hallatlan igazságtalanságait, az utódállamok törvényt felborító viselkedését és diplomáciai léhaságát s azokat az eredményeket, amiket eddig ki lehetett csikarni. Nagy hálával emlékezett meg Rothermere lordról, a magyarügy nagyszerű agitátoráról, akinek hatalmas saj tója fölrázta a világpolitika lelkiismeretét Bejelentette beszéde során dr. Lukács György, hogy nemsokára Amerikába utazik a newyorki Kossuth szobor leleplezésére. Nem akart menni. A legillekésebb helyről kérték erre s nem térhetett ki. Meggyőződésünk, hogy mint politikus nevének súlyával, mint ember, fényes tulajdonságaival itt is elsőrangú szolgálatot fog tenni a magyar ügynek. Gyönyörű eszméje valóraválásával, a magyarság világszövetségének megszervezésével hatalmas lépést tehetünk a tragikus magyar sors megváltoztatása felé. Különben megígérte, hogy amerikai útja befejeztével módot és alkalmat fog találni, hogy az amerikai utón szerzett tapasztalatairól tájékoztassa választóit. A mindvégig magasszinvonalu, meleg hangulatú estén lelkesedéssel ünnepelték a megjelentek Lukács Györgyöt, akit láthatóan meghatott a feléje áradó, mélységes bizalom. A gyűlést gyulai Czinczár Dezső elnök közvetlen, szép beszéde zárta be s köszönetét mondott képviselőnknek érdekes és értékes előadásáért. Két énekszám művészi eléneklésóvel tette színesebbé az estet az Épitőmunkasok Dalárdája. A. gyulai tiidőheteggondozó intézet megnyitása. Az Alföld népét katasztrófálisan fenyegető tuberkulózis leküzdésére, a végzetes bajnak csirájában való elfojtására alakult gyulai tüdőbeteggondozónak (dispensaire) megayi tása vasárnap délelőtt ment végbe ünnepélyes keretek közt, nagyszámú érdeklődő je lenlétében a Göndöcs kerti pavilion nagytermében. Emelte az ünnepség fényét dr. Lukács György orsz képviselőnknek, a József kir. herceg Szanatórium Egyesület elnökének megnyitó beszéde és dr. Parassin József egészségügyi főtanácsosnak, a székesfővárosi tüdőbeteggondozók igazgató főorvosának előadása Dr. Lukács György a dispensaire létesítésének nagy fontosságát társadalmi szempontból világította meg s reményét fejezte ki, hogy a Jozsefszanatórium Egyesület és a gyulai munkásbiztositó pénztár áldozatkészségéből emelt intézet meg fogja hozni gyümöl cseit a magyar társadalom megerősítésében s a létrehozók összhangzatos munkássága eredményessé teszi az intézet törekvéseit. Dr. Parassin József igazgató főorvos mindvégig érdekes, széleskörű tudással és meleg szívvel elmondott beszédében különösen az orvosi tudomány szempontjából móltatia az uj egészségügyi intézményt. Ennek inüiUHie sétől várhatjuk, hogy az Alföldnek küiouő sen pedig Gyula városának s környéken^ a t üdővész folytán előállott halálozási stau&z- tikája rövid idő múlva kedvezőbb mérleget fog mutatni, s népünket rávezeti az ölet értekének megismerésére, a higiénia követelményeire és az egészséges táplálkozás és életmód elsajátítására. Mindkét beszédet megértéssel és szeretettel hallgatták. A gyulai Közművelődési Egyesület filhar monikus zenekara két számmal, az Emel Dalkör pedig egy énekszámmal lene bn.Bőségesebbé a megnyitás magasztos upnepei. Mindkét művészi tesiületet dr. Kovalszky R - bért karnagy vezette az ő kivételes es ra
