Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-11-07 / 89. szám
2 Békés 1928. november 7, A Szociális Misszió Magyar Estje Nemcsak az a jó ember, aki rongyos és éhes felebarátján anyagiakkal segít. Evangéliumi lélek lakozik abban, aki a mostani, önzéssel és ridegséggel tüntető világban fényt gyújt a szörnyű éjszakában, lelkeket melegít és könnyfátyolos szemeket emel a szeretet és jóság igazi urához : a jó Istenhez. A hétköznapi élet mindent betakaró szürkesége fölé gyújtott a gyulai Szociális Misszió sok-sok tündéri lángot hétfőn este, szent Imre herceg hófehér s égi lelkiséget jelentő ünnepén és ennek a csodálatosan lelkes, megható hangulatú estének minden gyönyörű produkciójában ott fénylett, zengett és csilingelt a missziós lélek célja: szeressétek a szegényt és szépítsétek meg ezt a döbbenetes magyar életet krisztusi lélekkel! Örömmel állapítjuk meg, hogy a gyulai Szociális Missziónak mostani fáradozását, a Magyar Est megrendezését tüneményes siker koronázta. A Király Mozgószinház zsúfolásig megtelt közönséggel és láthatóan gyönyörködött abban az előkelő műsorban, melynek minden számán meglátszott a missziós lélek gondos szeretete és finom művészi ízlése. Erőteljesen, tüzes magyar szóval csendítette be a Magyar Estet a tulipánokkal díszített színpadon rétháti Kovacsics Dezső dr. főispán, ki a Magyar Héttel kapcsolatosan beszédeinek egyik íegremekebbjében valóságos ódát zengett a nemzeti energiák nagyszerűségének. A történelem gyászos és dicsőséges eseményeiből vonta le a konklúziót : ezt a nemzetet — a magyarok Istenének segítségével — mindig fentartotta a hatalmas nemzeti erők összessége, a múltak tanulsága s a Magyar Hét is ezeknek az energiáknak szolgálatába akarja beállítani a közéletet. A tüntetésszerü tapsokkal kisért gyönyörű beszéd után Koszteleczky Ede dr. játszott hegedűn egy-egy tüneményes szerzeményt Vecseytöl és Hubaytól, a világhírű szerzők zseniálitásához méltó interpretálással. A folyton fejlődő, a művészet ragyogó orma felé haladó fiatal művészt forró tapsokkal ünnepelte hallgatósága s nem engedte le a színpadról addig, mig ráadást nem játszott. Kitűnő és finom kísérője volt Lindl Eta, akit partnerével együtt szeretettel ünnepeltek. A kurucvilág hangulata áradt el a színpadon és a nézőtéren, amikor ürmössy Ilonka ajkán fölcsendült Cinka Panna melodrámája. Minden, ami magyar bánat, ott zokogott a szavában, ami magyar remény, ott lángolt minden zengő sorában. Őszi harmat után, nagy hegyeknek ormán bujdosó kurucok, holt avaron halódó rongyos rákóciánusok, tépett zászló alatt táncoló piros dolmányosok, — de kedvesek, hősök, világ első katonái: magyarok voltatok! A ti históriátokat gyönyörűen zengte — mint Cinka Pannának siró hegedűje — rab Erdély szülötte, ennek a határszéli városnak csengő-bongó szavú, mesemondó lánya: Ürmössy Ilonka. Sok tapsot aratott már, de ennél hatalmasabb, magyar létekből szakadtabb ünneplés talán soha sem fog felviharzani szépséges magyar beszéde után. Stílusosan illeszkedett be a műsorba Cin ka Panna melodrámája után Huszár László nehány művészi magyar éneke. A magyar ^aliásos lira gyöngye volt az első száma, a „Nagyasszonyunk“’ kezdetű, saját szerzeményű, remek ének, melyet „A majtényi síkon“ cimü, mindig uj és mindig szivet-lelket mámorositó kurucdal követett. Egy vig kurucnóta csendült fel végezetül, melynek nyomán tombolt a lelkes taps, kifejezője Huszár László kivételes tehetsége és férfias hangja iránt való elismerésnek. Csupa poézis, megkapó bübáj, a magyar ritmus bámulatos megérzékitése tette felejthetetlenül művésziessé Sebemmel Józsefné stilizált magyar balettjét. Azok, akik mindig hajlandók az idegen talajból fakadt művészetet a maguké fölé helyezni, láthatták, hogy még a balettbe is mennyi finomságot, kecsességet és bájt képes beleönteni a magyar nő intelligenciája, Ízlése és művészi érzéke. A telt színház közönsége elragadtatással nézte ezt a magyar balettet. Szép is volt! Fehér ezüstliliom, aranyliliom hajladozott a holdfényben és sóvárgó, édes-bus, halk zenét ringatott a csöndes magyar tájék . . . A Király Mozgó kis színpadán is óriási hatású, szemet-szivet gyönyörködtető jelenet következett most. A Májusfatánc. Ezt a pompás magyar motívumokból összeállított táncot káprázatos ügyesen adták elő Alcser Klári, Baranyik Dódy, dr. Csonth Lászlóné (a gyulai uritársaság uj és bájos tagja), Horti Erzsi, Kocsis Sárika (Gyulavári), Licska Ella, Misits Bella, Novák Sári, Ruff Kató, Somogyi Manyika, Sonkovits Magda, Szatmári Mangó (Gyulavári), Szakolczay Médi, Szabó Emuka, Wátz Károlyné és Zöldy Gabi. Produkciójukban kimondhatatlan örömük telt a nézőknek. Büszkék lehetnek fenomenális sikerükre, de méltán jutott az elismerésből annak is, aki lelke és vezetője volt a Májusfatáncnak, Stern Jenő oki. táncmesternek. Farkas Imre egyfelvonásos operettje: a Bábjáték“ csupa költészet, bájos romantika, áttüz- delve a legfülbemászóbb énekszámok aranyszálával. A leány szerepét Szakolczay Baba játszotta és énekelte. Aranyosan kedves és bájos volt miaden szava, tánca. Énektudása meglepően fejlődött, hangja erősebb és színesebb lett. Az operett sikerét nagyrészben neki köszönheti. A fiú szerepében dr. Ondrus Pál pompásan játszott és nagyon szépen, melegen énekelt. A toronyőr szerepét dr. Csonth László látta el annyi színész! készséggel, rátermettséggel és meglepő alakitó talentummal, amely a legszebb biztosíték — jövendő fellépéseire. A diák alakját Bodoky Lajos sok kedvességgel és ötletességgel vitte színpadra. Minden szava és mozdulata erős színpadi érzékre vall. A kis operett előadását zugó tapsok kisérték. A legteljesebb elismerés minden szereplőnek, Erkel Béla szinpompás, elsőrendű rendezői talentumának. lécsy László tanár toronydiszlete szenzációs, csupa artisztikum, ötletesség és eredetiség, mint a kitűnő művész minden müve. A hangulatosan és tetszetősen megrendezett élőkép nagyszerű elgondolásával mély hatást váltott ki. Mint egy nagy művész hazafias képe aranykeretben, úgy festett Ajtay K. Julia (Hungária) és mellette Heilinger Gabi, Szekér Kató és Turay Baba (Raffael: Madonna Sixtina-ján a drága kicsi angyalok). A felséges kép alatt az Erkel Dalkör énekelt. A legelső vonalban emlékezünk meg Ko- valszky Róbert dr.-ról, aki ragyogó művészi tudását ez este is készséggel állította a nemes ügy szolgálatába és segítette diadalra a Bábjátékot, klasszikus stílussal kisérte a Cinka Panna melodrámát, Huszár László számait. Őszinte elismerés Rácz Karcsinak is, aki zenekarával pompásan kisérte a magyar balettet és a Májusfatáncot. . . . Most, a tündéri est lezajlása után, mikor lelkünk gazdagabb lett egy soha el nem halványuló emlékkel, halkan, csöndesen levesszük a kalapunkat és megköszönjük a Magyar Est két főrendezőjének ezt a sok szint, csillogást, költészetet és a szegények iránt való szeretetet. Tisz- elettel és büszkeséggel Írjuk ide a nevét Kovacsics Dezsőné főispánnénak és Kaufmann Ödönné alezredesnének, akik a nagy Prohászka püspök eszméit s a missziós lélek álmait ilyen gyönyörűen váltják valóra — Krisztusért. (k.) * Itt említjük meg, hogy a „Bábjáték“ utolsó próbáján a szereplők kedves ünneplésben részesítették Kovacsics Dezsőné főispánnét. a Magyar Est főrendezőjét. A vármegyeházán tartott utolsó próba alkalmával a szereplők közül dr. Ondrus Pál a következőképen köszöntötte fel a Magyar Est fáradhatatlan főrendezőjét: „Színdarabunkban, a „Bábjátékban az Úristen által egymásnak teremtett leányt és fiút a rideg Danczig mester elválasztotta egymástól és egy részeg diáknak kellett jönni, hogy KÉRJE AFÜSZERKERESKEDÉSBEN ,/0 A MOST MEGJELENT, 14ö RECEPTET TARTALMAZÓ. SZÍNES KÉPEKKELILLU5ZTRÁLT d? OETKER-féle italmámorának egy önfeledt mozdulatával az akadályt eltávolítsa. így teremtette az Isten a magyart is tehetségesnek, szépnek, erősnek és arra hivatottnak, hogy más kiválasztott nemzetekkel együtt az emberiség élén haladjon. A hagyományos, bajszerzö széthúzás, külöa- akaratuság, pártoskodás azonban gátat vetett szabad fejlődésének, sőt azt eredményezte, hogy a magyarok milliói alacsonyabb műveltségű nemzetek szolgaságában sínylődnek. S most vármegyénk első asszonya példát mutat arra, hogy mi a teendő Az átkos varázslatot megtöri. A női lélek finom tapintatával összehoz és összetart egy társaságot, amelynek tagjai nemes versenyre kelve, de egymással összhangban akarják a magyar tehetséget termékennyé tenni, a magyar irodalmat művelni, zeneiséget fejleszteni, a mozdulatokat könnyedekké, csiszoltakká tenni és a magyar nyomor enyhítését célozva, a társas érintkezés formáit is egyre magasabb színvonalra emelni. Nagy és szép munka ez s aki ezt olyan következetességgel, hozzáértéssel és sikerrel végzi, mint a méltóságos asszony már évek óta, arról azt mondhatom, hogy elsőnek teremtette meg a modern, javított kiadású Nagyasszony típusát — bár viruló fiatalságában messze távolmarad a Nagyasszonyok szokásos életkorától és a mai kisasszonyokkal is könnyen felveszi a versenyt. A mü elkészült s be van állítva. Minden alkatrész a helyén, az összemüködés kifogástalan. Csak egy intés és a Nagyasszony vezérlete alatt megindul a kisded csapat, hogy hirdesse a magyar nyelv, dal, zene, tánc, magyar tehetség, magyar élet s a Nagyasszony emberi ütemre, de ember- fölötti, mennyei dallamra dobogó, nemes magyar szivének diadalát, amely diadal egészen biztosan egyik láncszeme lesz a mindnyájunk által hőn óhajtott, várva-várt végső nagy diadalnak.“ Eladó ház. Köröspart-utca 34. számú ház, mely áll 6 egymásba nyíló szobából, 2 konyha fürdőszoba, 2 éléskamra, mosókonyhából, furott kuttal, sürgősen, jutányos áron eladó Értekezni lehet ugyanott. 674 6—*
