Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-10-06 / 80. szám
Békés 1928 október 6. Szombaton, október 6-án este 8 órakor 679 2 2 den munkában, melyet e hazáért tesz és boldog csak akkor legyen, ha boldognak látja hazáját! Magyar nőtestvéreink ! Válságos időket élünk hosszú évek óta már! Panaszainkat alig hallotta a világ ! Könnyeinket vérző szivünkre sírtuk. Most már egyesült erővel akarni és cselekedni fogunk! Az elborult magyar éjszakára vállvetett munkánkkal imádkozzunk vissza a magyar hajnalt, az életet, melyhez nekünk is jogunk van! Ebben az egyesült munkában senki se becsülje le képességeit : mindnyájunkra, Mindnyájatokra szükség van. Hívunk és várunk Benneteket, jöjjetek, lépjetek be a „Pro Hungária“ Nők Világszövetségébe! Tagjai lehetnek egyesek vagy női egyesületek. Tagsági dij évi 4 pengő, Egyesületeknek évi 10 pengő. Szeretett magyar nötestvéreink! Segítsetek megszervezni azt a világpropagandát, amely egyedül alkalmas eszköz arra, hogy megnyissuk azt a sírboltot, amelybe Trianonban egy halottnak hitt nemzetet helyeztek, de amelyből az ezeréves élni akarás diadalmasan fog feltámadni a Ti segítségetekkel egy szebb, jobb magyar jövő felé! Segítsetek és győzni fogunk! Budapest, 1928 szeptember hó Dr. Réthay Ferencné, a „Pro Hungária“ Nők Világszövetségének elnöke. (V., Géza-u. 4) Gyulai magyar nők! Aki szereti hazáját, aki sir e szép hazának boldogtalan sorsán, aki mosolygós arcú, boldog ifjúságot akar látni ebben a hazában, az sorakozzék a „Pro Hungária“ Nők Világszövetsége kibontott zászlója alá! Igazi hazaszeretet. Antal Géza dunántúli ref. püspök 40 éves egyházszolgálati jubileumán összegyűlt az ország- vezető társadalma. A muukáséletü püspök eredményekben eltelt négy évtizedes ünnepségéről messze hangzó szavak szállanak a magyar társadalom felé. Olyan szavak, amelyek rámutatnak a nemzeti összefogás, egyetértés és felekezeti béke ország és nemzetépitő fontosságára. Az ünnepségen a kormány képviseletében gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter tartott sok más kiválóság között nagyhatású beszédet, melyben rámutatott arra, hogy mi az’ igazi hazaszeretet. „Én a béke emberét ünneplem Antal püspökben — mondotta a miniszter, mert a magyar nemzet még beteg és a betegszoba nem bir el izgalmakat. Olyan emberekre van szüksége a nagy megrázkódtatásokon átment nemzetnek, akik a megnyugtatások emberei tudnak lenni. Minden erőnket munkába kell állítani s ha minden erőnket a munkának szenteljük, nem marad erőnk a testvérharcra. Ezek a szavak inkarnálják mindazokat a nagy nemzeti célokat, melyek felé törekedni kell minden magyar embernek. Nem szabad fellángolnia a testvérgyülöletnek, tartózkodnia kell a történelmi egyházaknak a felekezetieskedés meddő anta- gonizmusától.“ Az ünnepelt püspököt Klebelsberg úgy állította a magyar társadalom elé, mint együttműködő lelket. A nagy eredményeket elért püspökben a miniszteri beszéd perspektíváiban mindenki a nemzeti összemunkálás szinbolumát kell, hogy lássa és munkájában, magatartásában mindnyájunknak, akik a hazát szeretjük, követnünk kell őt, aki 40 esz- téndőn keresztül egyszer sem feledkezett meg arról, hogy minden érdek fölött legelső a nemzet egysége, békéje és zavartalan munkaegysége. A történelmi egyházak szerepéről is márványbaillö szavakat mondott az ország kulturájáuak legfőbb őre. Rámutatott a történelmi egyházak szerepére és hangsúlyozta, hogy az utóbbi évtized tapasztalatai nyomán nagy hiba volna az államosítás terén tulságba menni, mert az állam-művészet abban áll, hogy az államot, a történelmi egyházakat és azok munkáját harmóniában tartsuk. A felekezeteket épen úgy, mint az államot egy akarat bozta létre: a haza mindenek felett való szefetete. Ha a hazát igazán szeretjük, nem tudunk egymással gyűlöletben élni. A pápai beszéd az itt-ott felvillanó felekezeti villongásra, mint békeségre intő szózat hangja árad szét s a két Tisza jellegzetesen magyar protestáns egységesítő talentuma jegyében iránymutatás a jövőre, hogyan kell igazán szeretni a hazát, hogy abból az összességre és az egyénre boldogulás és megelégedés származhasson. A megértés és közös türelem szülte légkör teszi leginkább lehetővé azt a tevékenységet, melyet jelen helyzetében a nemzetnek, mint egyetlen összemüködö léleknek — becsülettel, békével és megértéssel, munkálnia kell. Vidékre -Budapest! Ily elnevezéssel nagyobb mozgalom indult meg a fővárosban abból a célból, hogy a főváros lakossága felkeresse és megismerje az ország vidékét, elsősorban vidéki városainkat. E cél megvalósulása szoros kapcsolatot teremtene a főváros és a vidék között, másrészt a tóvárosi és vidéki lakosság közötti megértést és összetartást mozdítaná elő, ami pedig nemzeti szempontból nagy horderővel bir. De kulturális és gazdasági jelentősége is van annak, hogy a székesfőváros közönsége az ország történelmi nevezetességű helyeit felkeresse, műemlékeit megismerje és figyelme a hazai természeti szépségek felé is irányittassék. A kormány a mozgalomnak igen nagy jelentőséget tulajdonit s azért a közigazgatási hatóságokhoz intézett leiratában ennek a mozgalomnak hatósági támogatását rendeli el. Felhívja a hatóságok figyelmét a történelmi és műemlékek gondozására és fentartására, mint amely nemzeti értékek a főváros közönségének érdeklődését is felkeltik és reá a legnagyobb vonzóerővel bírnak. Állítsunk fel téli gazdasági iskolákat! A kulturnemzetek sorába való tartozásunk egyik alapfeltétele annak felismerése, hogy az okszerű mezőgazdasági termelés, annak fejlesztése és fokozása csakis a gazdasági szakismeretek mentői általánosabb elterjedése utián lehetséges A gazdasági szakismereteknek aisófokon való terjesztését a többek között kiválóan szolgálják a Németországban igen jól bevált s nálunk is eredményesen kipróbált téli gazdasági iskolák. Ez az iskola a felserdült gazdaifjakat 2 évfolyamon keresztül, csupán a késő őszi és téli hónapokban foglalja el gazdasági oktatással, mig a dologidőre az ifjakat visszaadja otthonuknak Ilyen iskolák — állami támogatás mellett — az ország különböző részeiben már is eredményesen működnek. De felállíthat ilyeneket törvény- hatóság, község, felekezet, mezőgazdasági kamara, gazdatársadalmi szervezet, sőt magán egyén is. Azonban ezek létesítését a kormány bizonyos feltételekhez köti. Első feltétel természetesen a földmivelésügyi kormány engedélye. A tanfolyam vezetője csak okleveles gazda lehet Az iskola tantervének, illetve a 2 téli félévben előadandó tárgyaknak általában egyezniük kell a m. kir. téli gazdasági iskolák tanterveivel. Az iskola felett a felügyeletet a földmivelésügyi miniszter magának tartotta fen. szerelési készülékek és anyagok legolcsóbban beszerezhetők BEKKER ANTAL cégnél. 67t :í *. KÉRJE AEŰSZERKERESfíEDÉSBEN A MOST MEGJELENT, 14ö RECEPTET TARTALMAZÓ. SZÍNES KÉPEKKEL ILLUSZTRÁLT D? OETKER-féle HIRE h. A vértanuk napja. A világosi fegyverletétel gyászos évfordulóján, október 6-án fölidéz ódik bennünk a 13 aradi vértanú halálának tragédiája, amely legélénkebben ecseteli a magyarság akkori sötét és szomorú helyzetét. A nemzeti gyász évröl-évre megújul ezen a napon, amikor visszaem/ékszünk a magyar szabadság letiprására, azokra az időkre, amelyek sokkal mostohábbak és szomorúbbak voltak, mint a mai Trianon {által agyonsujtott háború utáni évek Október 6-án is ránkteritették ellenségeink az erőszak kényszer zubbonuát, amelyben guzsba- kötötték szabadságtörekvéseinket, akarásunkat, élnivágyásunkat és könyörtelenül kivégezték nemzetünk legjobbjait, hogy annál inkább megtudják félemliteni a bátor és harcos magyar népet, amely szabadságáért és függetlenségéért életét és vérét hajlandó lett volna föláldozni. A túlerő legázolt bennünket és elkövetkezett a legszörnyübb és ránknézve legfájdalmasabb fegyverletétel Világos előtt. Amilyen szomorú gondolatokkal terhelten emlékezünk vissza évröl-évre a világosi fegyver- letétel borzalmaira, olyan szomorúan kell konstatálnunk, hogy a mai idők épen olyan súlyosan nehezednek ránk, mint a szabadságharc ideje alatt, amikor pedig legrémesebb napjait élte a magyarság. A mai idők épen úgy televannak az igazságtalanság, elnyomatás és az erőszakos háborúk politikájával, mint akkor, amikor az üzleti számításból fakadt szövetkezések tulereje hengerelte le a védekezni sem tudó Magyarországot. Azóta már jóegynehányszor megtanultuk, hogy ellenségekkel vagyunk körülvéve, olyan ellenségekkel, amelyek minden erejüket, minden befolyásukat latbavetve küzdenek Magyarország törekvései ellen. Nekünk, mint Középeurópaban a legexponáltabb helyen fekvő államnak, egyetlen feladatunk a védekezés. De, ahogy Világosnál lefegyvereztek bennünket, úgy fegyvereztek le most is, a trianoni
