Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-09-29 / 78. szám
LX. évfolyam 78. §zám Szombat Gjnla, 19X8. szeptember X9 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellet*» részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Nagyarányú mozgalom a mezőgazdasági helyzet javítása érdekében. Schandi Károly propagandája, a községi hitelintézetek megerősítésére. — „Ajk államháztartás rendbehozatala után most már következik a magánháztartások rendbehozatala.“ Schandi Károly volt földmivelési államtitkár alig került az OKH. élére mint annak vezérigazgatója a kisemberek iránt érzett szeretetétől azoknak az élettel folytatott kinos vergődése felett érzett részvététől áthatva, egész leikével, egész tudásával élére állt annak a mozgalomnak, melynek célja egyrészt a kisembereknek az uzsora karmai körül való kiszabadítása, másrészt pedig olcsó hitel nyújtásával az annyira kívánatos boldogulásának megteremtése. A vármegyei gazdasági egyesület meghívására eljött Gyulára is, hogy itt a vármegye vezetőinek jelenlétében a vármegye gazdatársadalmának, kisbirtokosainak osztatlan tetszése és megértő támogatása mellett kibontsa ezeknek az altuisztibus eszméknek zászlaját. Örömmel álla pithatjuk meg, hogy fáradozását itt teljes siker jutalmazta. A vármegyei gazdasági egyesület a mai napon a községi hitelszövetkezetek megerősítése érdekében népes értekezletet tartott a vármegye háza nagytermében, amely értekezletnek kimagasló, valóban értékes pontja volt Schandi Károly hatalmas beszéde a hitelkérdés szükséges és elodázhatatlan rendezéséről s ami ettől elválaszthatatlan, a községi hitelszövetkezetek megerősítéséről Az értekezleten jelen voltak Beliczey Géza vármegyei gazdasági egyesületi elnökön kívül Schandi Károly OKH. vezérigazgató, a vezetőség több tagja, ,dr. Kovacsics Dezső főiapán, dr. Daimel Sándor alispán, dr. Lukács György és Csizmadia András országgyűlési képviselők, Brém Lőrinc c. kanonok s még többen a vármegye vezetői közül, továbbá a gazdatársadalom sok representánsa, a községi hitelszövetkezetek vezetői továbbá a főszolgabirák és községi jegyzők teljes számban képviselvén a hivatalos vármegyét is az értekezleten. Belicsey Géza rövid elnöki megnyitójában üdvözölte a megjelenteket, köszönetét mondott a | megye vezetőinek az értekezleten való megjele nésért s azután felkérte Schandi Károlyt előadásának megtartására, aki élénk taps és általános figyelemtől kisérve tartotta meg több mint */* óra hosszáig tartó hatalmas beszédét az ország hitel ügyéről s annak elodázhatatlan rendezéséről. Sajnos, nem áll módunkban, hogy a be szédet a maga egész terjedelmében leközöljük, de meg terünk sincs hozzá s igy megelégedtünk azzal, hogy a beszédnek egyes kimagaslóbb gondolatait rögzítettük meg. Az egész világon ma is, mint a háború előtt egy nagy gazdasági verseny folyik, amely versenyben ma is Amerika vezet Amerika a világ bankárja s terményeinek nemcsak az amerikai de az európai piacokat is megszerezte. A laplatai tengeri ezért van itt nálunk is. Németország hatalmas erővel küzd az amerikai versennyel szem ben Nekünk is fel kell vennünk a küzdelmet. A cél tehát az, minél többet, jobbat és olcsóbbat termelni. A helyzet most körülbelül az, umilyen volt a 80 as, 90 es években. Akkor is bejött az olcsó amerikai termény és a mi falvainkban mindenütt megkezdődött az eladósodás, majd később a nagyarányú kivándorlás. Nem szabad megengedni, hogy most eddig jussunk. Keresnünk kell az orvosszert, amely igen egyszerű. Széchenyi azt hirdette, hogy sohasem szabad kétségbeesni, de elbizakodni sem. Bíznunk kell önmagunkban. Ha vannak nehézségek szembe kell velük szállni, s le kell azokat gyűrnünk. — Nem szabad belenyugodni a bajba. Főként pedig ne várjunk mindent az államtól. Aki as állam kiadásait akarja növelni, as voltaképen a polgár sás) ssebéből vessi ki a pénst. A szövetkezeti hitel olcsóbbá tételének a módja kétségtelenül a minél több üzletrész jegy zés. Nem vigasztalás az nekünk, hogy p. u. Olaszországban is nehezebbek a hitelviszonyok, mint nálunk, mert huzamosabb ideig egy magyargazda sem bírja ki azt, hogy 14, 15, 16, sőt ennél is több százalékos kamattal dolgozzék. Semmiféle mezőgazdaság sem tud 10 százaléknál magasabb kamattal dolgozni. A hitelszövetkezetek 11—12 százalékkal nyújtanak kölcsönt, de én ezt is sokallom, az én akcióm arra irányul, hogy lehetőleg igyekezzünk ezt a kamatot is lejebb vinni, mert ha ezt el nem érjük, akkor az egész magyar társadalom le fog sülyedni, el fog adósodni. Ha nem jött volna a világháború, akkor nekünk nem kellene tanácskozni arról, hogy melyek azok a módok, amelyekkel az önsegélyezés gondolatát belevigyük a földmivelő társadalom körébe. Az országos központi hitelszövetkezet erősebb tőkével rendelkezik, mint békében, igy tehát a községi hitelszövetkezeteket kell megerősi teni. Felszólítja a jelenvoltakat mert tudja, hogy mindnyájan szeretik a magyar népet, a magyar földet, hogy nyúljanak a hóna alá ezeknek a községi szövetkezeteknek azért, hogy a falu népének minél többnek lehessen olcsó és előnyös hitelt nyújtani. Kétségtelenül nehéz ez, de nem leküzdhetetlen. Az országnak ma van 1200000 kisgazdája, ha ezek nem egy hét, nem egy hónap, de huzamosabb idő alatt belépnek ebbe a szövetkezetbe, akkor a kisgazda társadalom a maga erejéből csakhamar 50 millió pengő tőkét tud összehozni, s ha ehhez hozzá vesszük a nagy birtokokat, akkor 70—80 millió pengőre rúg az uj üzleti tőke De hogyan kesdjük est el? Ast a 40 pengő üsletre'sst, kisebb helyen 20 pengő üsletrésst nem egysserre kell befizetni, hanem 1 pengős havi réssletekben. Es pedig nem áldosat. De tovább menve: nyújtsanak a kösse- gek jó példát. A kösségeknek érdeke, hogy a falu népe lélekssáma arányában 1—1 pengővel hossá- járuljon a töke gyarapitásáhos. Amint a kösség réssérül megtörténik a tőkejegyzés, abban a pillanatban már nagyobb bizalom nyilatkozik meg as illető kösség hitelssövetkesete javára Békésvármegyében 29 községből 26-ban van hitelszövetkezet, azonban az üzletrésztőke aránylag elég csekély mindössze 300000 pengő körül mozog. Békésvármegyének — amely föld tekintetében első helyen áll — többet szánt. Sokan azt mondják, hogy majd ad Amerika pénzt. Vigyázzunk, mert Amerika soha sem fog olcsó pénzt adnt, épen azért, mert gazdasági harcot folytat velünk is. Mikor mi a szövetkezeti mozgalmat meg akarjuk erősíteni, voltaképen ennek az országnak megerősítését akarjuk biztosítani. Kéri a gazda- társadalmat, segítse őt ama törekvésében, hogy a falu népének boldogulását előbbre vihesse. Az ország feltámadását nem azok szolgálják, akik mindenről lemondanak, hanem azok, akik küzdelembe mennek és akik az akadályokat igyekeznek le is győzni ! Óriási taps és lelkes tetszésnyilvánítás fogadta a hatalmas beszédet, amelynek lecsillapultával Kovacsics Dezső főispán emelkedett szólásra. Örömmel üdvözli a mozgalmat. A helyzet az, hogy az OKH vezetősége megérezte azt, hogy a magyar gasdakösönséget hol ssoritja a cipő. Ha körül nézünk a gazdasági életen azt látjuk, hogy a hitelkérdése vagy mint múlt fojtogatja a gazdát, vagy pedig mint a jelen égető szükséglete áll előtte. Sajnos, a kisemberek ma is az uzsora karmai között vannak, amelyen segíteni kell. Ezt pedig az összetartással, az egymás támogatásával, egyszóval a szövetkezéssel lehet elérni. A legnagyobb szeretettel ajánlja a gazdatársadalom figyelmébe az Országos Központi Hitelszövetkezetet. Dr. Daimel Sándor alispán tett ezek után igen fontos kijelentéseket. Mindnyájan tudjuk — úgymond — a mezőgazdaság válságos helyzetét. Ennek enyhítésére a vármegye vezetősége eddig is megtett minden lehetőt. Mindazon által az elhangzott beszédből sok olyan adatot nyertünk, amelyek tudatában a hatóságoknak kötelességük még fokozottabb mértékben a kitűzött cél megvalósításának segítségére sietni. Épen azért a vármegye nevében kijelenti, hogy készséggel támogatjuk azokat a nemes hazafias célokat, amelyeket az OKH. maga elé tűzött. A vármegye teherbíró képessége a legnagyobb próbának van kitéve, mégis készséggel teszek oly értelmű javaslatot a törvényhatósági bizottságnak, hogy nagyobb számú üzletrészt jegyezzen és tőkéjének egy részét gyümölcsözés végett helyezze el a hitelszövetkezetben. Kötelességemnek tartom ezenkívül a községek figyelmét is felhívni arra, hogy tehetségükhöz képest szintén siessenek a hitelszövetkezet támogatására. Dr Lukács György városunk országgyűlési képviselője szólalt fel ezután s az ő hatalmas tudásával és szónoki képességével valósággal magával ragadta hallgatóságát. Ismerem — úgy mond — a magyar nép lelkét, jól tudom, hogy az nagyon nehezen bevehető vár. Jól tudom, hogy a magyar alföld népe a sallangos cifra szóra nem sokat ad és épen azért meg van róla győződve, hogy Schandi Károly vezérigazgató valóban s-Hangtalan beszédével az eszmének tényleg megnyerte a vármegye közönségét. Az államháztartás rendjét sikerült rendbe hozni, most következik az egyes gazdasági ágak talpraállitása-
