Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-08-25 / 68. szám
LX. évfolyam 68. szám. Szombat Gyula, 1938. augusztus 25. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő POLITIKAI, TaküAMLMJ ÉS KÜZüAZKASZATl HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház utca 7, sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Az ország zászlaja. Szent István király ünnepét eddig még soha nem látott pompával ünnepelte Csonkamagyarország fővárosa. Csaknem nyolcszázezer vidéki és külföldi vendég jelenlétében mutatták be azokat a pompás látványosságokat, amelyek nemcsak Csonka- mag.varország népe előtt, hanem a megszállott területek magyarjai és az amerikai magyarok előtt is felejthetetlenné tették az idei Szent István napot. Ennek a pazar kézzel és ötletekkel megrendezett ünnepélynek legkiemelkedőbb pontja volt a Szabadság téren felállított ország-zászló felavatása. A négy irredenta szobor előtt a csonka ország népe hatalmas szobortalpazaton óriási, égbenyuló zászlórudat emelt, amelynek tetején egy esküre emelt kéz nyúlik a magasba. Ennek az emelvénynek talpazatába beleépítették a megszállott területek földjét és ezen a földön nyúlik ég felé az esküre emelt kézzel együtt Csonkamagyarország zászlós jelvénye, az ország zászlaja. Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Kassa, Pozsony, Arad, Komárom földjét építették be ennek a csodálatosan szép és fölemelő emlékműnek talapzatába, amelyen az égbenyuló három szinü magyar zászló azt hirdeti, hogy az elszakitott földrészeket nem lehet tölünk jogtalanul elvenni, mert rajta nyugszik a magyar lobogó, Szent István zászlajának hatalma és ereje és az égre mutató, esküre emelt kéz pedig hitvallást tesz arról, hogy a csonka ország magyarjai visszafogják még szerezni a régi Nagy magyar- ország határait. „Tudd meg ó, ember, hogy e helyen Nagymagyarország vérrel- könnyel megszentelt földjén állasz“ ezt mondja az országzászló szobortalapzatának fölirása és bizonyos, hogy minden magyar ember, ki levett kalappal megáll az ország zászlaja előtt, teljes szívvel és lélekkel átérzi, hogy ebbe az irredenta emlékműbe az elszakitott magyar területek földje van beépítve, amely föld, valahányszor egy pillantást vetünk rája, mindig emlékünkbe idézi, hogy visz- sza kell szerezni az elszakitott területek földjét. Bizonyos, hogy a Szent István napi ünnepségek nemcsak országszerte, hanem széles Európában fölkeltették a figyelmet Magyarország iránt, de az is bizonyos, hogy ez az irredenta emlékmű egyik legszebb és legkiemelkedőbb pontja volt ezeknek az ünnepségeknek. Pedig külsőleg nem megy látványosságszámba, de a belsőértéke, az a gondolat, amelynek alapján felépült, megtölti az érző magyarok szivét és lelkét és olyan hatalmas varázserőt kölcsönöz ennek az emlékműnek, amely- lyel magára lehet ébreszteni a hosszú évek kínszenvedéseiben meggyötört magyarságot. Ilyen emlékműnek kellene állnia a megcsonkított országhatár legtöbb helyén is, hogy az égre mutató és esküre emelt kéz és az ország elszakitott területek földjén magasba emelt zászlaja hirdesse ellenségeinknek azt az egységes magyar akaratot, erőt és kitartást, amelynek segitségével, visszafogjuk szerezni a tőlünk elrabolt magyar területeket. Minden katonai erőnél többet érne ezeknek az emlékeknek a megcsonkított határon való fölállítása, mert a sanyargatás és a kegyetlen elnyomatás napjaiban, a megszállott területeken élő magyar testvéreink odaláthatnának az ország zászlajára, melyen a magasbanyuló kéz hirdetné azt az esküt, amellyel elhatároztuk, hogy visszaszerezzük Szent István országának régi és dicső határait. Addig is a Szent István héten Budapesten járt magyarok százezrei viszik szét az ország-zászlajának és esküre emelt kéznek fogadalmát: Nem, Nem, Soha! t Szeptemberben dönt a Nopszövetség a Rajnavidék kiürítése ügyében. Páris, aug. 23. A „Matin“ jelenti Londonból, hogy az ottani politikai körökben arra számítanak, hogy a Népszövetség szeptemberi tanácsülésein véglegesen döntenek a Rajnavidék kiürítésének kérdésében. Az ügyben a németeket két irányelv vezeti, az egyik az, hogy a kérdést véglegesen megoldják, vagyis mindkét zónát kiürítsék, a második pedig az, hogy a németek részéről adandó semmiféle politikai ellenszolgáltatás szóba se eshes- sék. Véres zavargások Rigában a munkás- szervezetek feloszlatása miatt. Rigai jelentés szerint tegnap Rigában véres összeütközések voltak a lett függetlenségi szocialista pártok és a rigai rendőrség között. Az összeütközéseknél több száz munkás és rendőr megsebesült. A zavargásokra a kormány legújabb rendelete adta az okot, amely feloszlatta a különböző munkásszervezeteket. A rigai kikötőben általános sztrájk tört ki. A rendőrség a tegnapi nap folyamán számos házkutatást tartott és sok embert letartóztatott. Win hosszabbítják meg az iskolai szünidőt. A vallás és közoktatásügyi miniszter nem hosszabbította meg a nyári vakációt és igy az ország összes iskoláiban szeptember 5-én megkezdődnek a tanítások. A Népszövetség szeptemberben tárgyalja az optánspőrt. A népszövetség genfi ülésszaka igen változatos és érdekes lesz Nagy jelentősége van a népszövetségi ülésszaknak magyar szempontból is. mert minden valószínűség szerint részletes tárgyalás alá veszik az optánspörben beadott magyar memorandumot. Információnk szerint a nagyhatalmak feltétlenül ragaszkodnak ahhoz, hogy a magyarsággal szemben történt bűnös igazságtalanság mielőbb érdemlegesen elintéztessék. Budapestre érkezett Hevessy Pál, Magyar- ország genfi követe is, aki az optánspöröknek legkitűnőbb ismerője és a Népszövetség reprezentánsai körében is népszerű. Ez reményt nyújtana arra, hogy ebben az ügyben most már Magyarország javára történik döntés. ta sím. Behatások a reálgimnáziumban. A helybeli róm. kath reálgimnáziumban az 1928—29. tanévre szóló pótbeiratások szeptember 1-én és 3-án délelőtt 9—12 óráig tartják. 4-én lesz a Veni Sancte, a tanév ünnepélyes megnyitása és 5-én a tanítás megkezdése. Az I. osztályba iratkozó tanulók születési anyakönyvi kivonattal, elemi iskolai bizonyítvánnyal és ujraoltási bizonyítvánnyal jelentkezzenek, mig a II—VIII, osztályba iratkozó tanulók Tanulmányi Értesítőjüket hozzák magukkal. Az I. osztályba 9 évesnél fiatalabb tanuló egyáltalában nem, 12 évesnél idősebb pedig csak kivételesen vehető fel A javító vizsgálatokat augusztus 31-én tartják. A felvételnél 8 P felvételi, 8 P vegyesdij, 8 P fenntartási és tat&rozási járulék, 2 P 40 fill, az iskola testnevelési alap javára, 1 P az iskolaszanatórium javára és 2 P 24 fill, filmoktatásidij fizetendő. E dijakat minden tanuló kivétel nélkül tartozik befizetni, Tandíj az egész tanévre 40 P, mely 4 részletben fizethető. Igazgatóság. A gyulai „Munkás- otthon Egyesület műsoros estélye folyó évi augusztus 26-án, vasárnap este 8 órakor az Erkel színkörben.
