Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-08-18 / 66. szám

1928. augusztus 18. Békés 3 Egy orosházi felsömezőgazdasági tanulót felakasztva találtak a csabai országúton. Öngyilkos lett az összetört bicikli miatt. A Békéscsaba—Kaszaper között közle­kedő kisvonat mozdonyvezetője tegnapelőtt délután a Szalay kitérőtől nem messze az országúton egy összetört biciklit pillantott meg 8 ahogy jobban körülnézett, megdöbbenve látta, hogy az egyik fán egy fiatal férfi lóg felakasztva ülőhelyzetben. A fiatalember zsebében talált Írásokból megállapította, hogy Lövey Béla tanuló, Lö- vey Antal orosházi postatiszt fii a felakasztva talált fiatalember s a legközelebbi állomásról telefonon értesítette a fiú édesapját és a csendőrsóget a borzalmas felfedezésről. Lövey Antal az értesítés vétele után azonnal autóba ült és a helyszínre ment. Lövey Béla felsőmezőgazdasági tanuló biciklin Csabára ment, hogy az ottani felső kereskedelmi iskola igazgatóságánál érdeklőd­jék aziránt, milyen módon léphetne át a felsőmezőgazdasági iskolából a kereskedelmi megfelelő osztályába. Yisszafeléjövet délelőtt 10—11 óra kö­zött a Szalay-kitórő táján találkozott Orient csabai kereskedelmi vállalat teherautójával. Mikor az autó elhaladt mellette, az oldalá­hoz kapaszkodott s igy biciklizett tovább, így huzattá magát egy darabig a teherautó­val, de közben talán elfáradt s amikor el­eresztette az autó oldalát, az elütötte. Bi­ciklije összetört s ő maga az esés következ­tében könnyebb sérüléseket szenvedett. Az autó tovább robogott s hogy ezután Lövey Béla mit csinált s miért szánta rá magát az öngyilkosságra, nem tudni. Talán félt attól, hogy összetört biciklije miatt ott­hon ki fog4;apni. A zsebében talált notesz egyik lapján zavartan csak annyit ir, hogy nagyon sajnálja a biciklijét, az édesanyja nem oka semminek s hogy »ennek igy kellett lenni«. A szerencsétlen fiatalember függő hul­láját csendőr őrizte. A rendőri bizottság csak tegnap szállt ki Békéscsabáról az eset ki­vizsgálására. MázinyiiSÉenyésztés« A házinyultenyésztéshez most legalkaima sabb hozzáfogni, mert sok szép süldőnyul akad s utón utszélen sok a fü, gaz és lomb, amelyek kiváló nyultakarmányul szolgálnak s föl nem használásuk esetén kárbavesznek. A házinyultenyésztéssel pedig bárki, úgy­szólván ingyen, kiváló fehér húst, drága prémet és értékes állati trágyát produkálhat ebből a gazból. Egy-két anyanyul egy egész család évi husszükségletét fedezi, ami a mai húsárak mel­lett nem megvetendő tétel. A prémáru oly drága ma, hogy csak a vagyonosok szerezhetnek belőle s ime a nyúl tenyésztéssel mindenki maga állíthatja elő a maga és családja prémszükségletét. Úgy a húsból, mint a prémből termelt fe­leslegét pedig jó pénzért értékesítheti. Trágyájáért egyedül is érdemes a nyúl tenyésztéssel foglalkozni A gépüzemü munka­— Parancsnok ur! Fene nagy kutyákat látok, mit csináljak velük ? A parancsnok fölébredt s fejét a párnáról felemelve stentori hangon kiszólt : — Végezz velük cserkészmódra ! És a bátor cserkész úgy is tett. Botjával Úgy oldalba vágta az egyiket, hogy az keserve­sen vonyitva rohant a megszállt terület felé, de nem maradt ott a másik sem. Másnap még az utolsó simításokat végez- ték a fiuk. Cserkész gyorsasággal ment az is és fáradhatatlan munkabírással. A nehéz, köves te repen gyönyörű tábort ütöttek, mintha véglege sen ott maradni akartak volna. Azután a rendes tábori élet következett. Nem irom le a köztük töltött 3 napnak történetét, annyit említek pusz­tán, hogy ami cserkészeink vidámak, frissek, egészségesek, fáradhatatlanok voltak és minden ben engedelmesek. De ezt tapasztaltam, ezt lát tam én, valahányszor közöttük voltam. Ezért sze retem őket. Örül a lelkem, amikor olvasom, hal­lom, hogy 20 ezer cserkészünk van, 20 ezer tettre, szolgálatrakész, jellemes, valiáserkölcsös cserkészünk, akik embereket, sokszor katonákat is megszégyenítő fegyelmezettséggel dolgoznak közös célunkért : Nagymagyarország feltáma­dásáért. gépek és közlekedő eszközök elszaporodásával ugyanis alig áll állati trágya rendelkezésre, pedig az nélkülözhetetlen a mezőgazdaságban és ker­tészetben. A Házinyultenyésztők Országos Szövetsége (Budapest, Csillaghegy) minden házinyultenyész- tési ügyben olvasóinknak díjtalanul rendelkezé­sére áll. A tenyészteni óhajtókat tenyészanyaggal látja el, sőt biztosíték nyújtása esetén vissza szolgáltatási kötelezettséggel is ad tenyészanyagot. Ha még megemlítjük azt is, hogy a házi- nyúl a legigénytelenebb állat, amely minden ud­varon elhelyezhető faládában vígan él és szapo rit, igazán maga ellen vét, aki nem foglalkozik tenyésztésével. Dr. SZÓBÉL DÁVID omukásbiztositó pénztári főorvos rendelőjét Br. Wenekheim Béla-utca 8. szám alá (Titz ház, mozi mellé) helyezte. 497 3-3 Másnap a szabad ég alatt, ott fent a pilisi hegyekben, gyepre fekve pihentünk ebédután a cserkészekkel. Néztük a nyári égboltozatot, az egymást kergető bárányfelhőket, a messze elte rülő, szép vidéket, a Duna kigyózását. Átnéztünk a Duna másik partjára is, néztük a szomorú trianoni határt zöldlombu hegyeivel apró ma­gyar falvaival. Elgondoltam : Istenem, amit itt látok, ezt mind, mind nekünk teremtetted haszo nul, gyönyörűségül És most már nem mind a mienk. Elvették, elrabolták tőlünk. De nem lesz, nem is lehet sokáig az övék Erről beszélnek itt körülöttem e kis virágok, erről suttognak a fü szálak, a fénysugár remegése, a szellő zizzenése, az eső csepegése, a vén Duna, a dombok, a he gyek — igen, mind erről beszélnek és azt sut­togják e hegyek, e dombok: itt és ott tulnan nem sokára tiétek lesz minden. Nem sokára ! Mikor csonka hazánk cserkészei, köztük ti ma kóiak is felnőttök, legények, kemény, kötelesség­tudó, istenfélő, hazaszerető legények lesztek. Mikor búcsút vettem tőlük, hát az ő sze műkből is ezt olvastam ki. Úgy lehet, ők is erről gondolkoztak, ez a szép jövő buzdította őket és buzdítja ma is ami összes cserkészeinket. Pr. 3000 pengő állami kölcsönt kaphat egy-egy kiskereskedő. Az állami költségvetésben a pénzügyi kor­mány egymillió pengőt szánt a kiskereskedelem hitelszükségletének kielégítésére. Az olcsó forgótőkét a főváros és a vidék egyaránt melegen várja. Csak a fővárosban mint­egy 40.000 reflektáns van a kölcsönre. A nagy­számú igénylő miatt probléma az egymillió szét­osztása s az késlelteti a folyósítás megkezdését. A vidékről eddig a szegedi és a dunántuli kamarák sürgették az akció megindítását] A napok­ban lefolyt értekezleten arról esett szó, hogy egy- egy kiskereskedő legfeljebb 3000 pengő állami kölcsönt kaphat háromhónapos váltóra, amely határ­időt természetesen prolongálni lehet. Az értekezleten az a felfogás alakult ki, hogy az előkészítés 3—4 hetet vesz még igénybe s igy a kiskereskedelem legjobb esetben szeptem­ber közepére számíthat a kölcsönre. A kölcsön folyósításának módjáról még tár­gyalások folynak. MIRE K. Sirlakók. beszéde. Temetőben, szomorú fűz árnyán, Ünnep-szombat csendes éjszakáján Megszólaltak a néma sirlakók. * Egyikük már jó félszázad óta Süppedő, szent rögök álmodója S pihent eddig háborítatlanul. Másikuk egy kripta sötét mélyén, A sírkertnek bejárója szélén Várt az angyal ébresztő szavára. A harmadik sok apró fejfától S friss virágok színes halmazától Övezett hant-ágyában álmodott . . . * Ünnep szombat csendes éjszakáján, Temetőben, szomorú fiiz árnyán Üzengettek a néma sírlakók. Egyikük szólt: ifjabb testvér amott, Nem halt meg az. aki egyszer halott: Énekeld el a legszebb éneket! Másikuk szólt: megtévedt emberek Agyarkodnak a forró föld felett, Zendíts nekik egy prelúdiumot! Harmadik szólt: népem lelkén, ajkán Zeng tovább, mint örök éltü hárfán Minden prelúdiumom s énekem ! ! * Temetőben, szomorú fiiz árnyán, Ünnep szombat csendes éjszakáján Megszólaltak a néma sírlakók. Takácsy Dénes. Szabadság az államépltészetl hivatalnál. A kereskedelemügyi miniszter augusztus 14-től kez­dődően két részletben kivehető hat heti szabad­ságot engedélyezett Bálint Imre műszaki tanácsos­nak, a gyulai államépitészeti hivatal főnökének, akit szabadságideje alatt Vízváry Lajos műszaki tanácsos fog helyettesíteni. Szent István napja az anyatemplomban. Első szent királyunk ünnepén, hétfőn az anya­templomban rendes ünnepi miserend van. 10 óra­kor lesz az ünnepi nagymise, melyre a hatóságo­kat és hivatalokat ez utón is meghívja a plébánia hivatal. Halálozás. Megilletödéssel vesszük a hirt, hogy boldogemlékü Szalczer Nándor volt kórházi gondnok özvegye szül. Andrássy Mária hosszú szenvedés után folyó hó 15-én életének 79. özvegy­ségének 24. évében Békésen elhunyt. A holttestet Gyulára szállították s a Szentháromság temetőben helyezték örök nyugalomra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom