Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-07-28 / 60. szám

2 Békés 1928 juliiis 28. Neontti lesz a liázbér augusztus 1-én? A közeledő augusztusi bérnegyedben tovább folytatódik a házbérek emelkedése, hogy ezután a jövő év májusában elérje az 1927. évi novemberi bér száz százalékát. A májusi negyedben az 1927. évi no­vemberi bér nyolcvan százalékát fizettük, augusztusban a lakásrendelet értelmében már nyolcvanöt százalékra növekszik a házbér. A lakásrendelet értelmében az elsejei bérnegyedben fizetendő házbérek táblázata a következő: Alapbér Augusztus 1-én fiizetendő Aranykorona Pengő 1-•85-•99 2 1-70 1-97 3 2-55 296 4 2-40 3-94 5 4-25 4-93 6 510 5-92 7 5-95 6-90 8 6-80 7-89 9 7'65 8-87 10 8-50 9-86 20 17 — 19-72 30 25-50 29-58 40 34- — 39-44 50 42-50 49-30 60 51' — 5916 70 59-50 69-02 80 68- — 78-88 90 7650 88-74 100 85‘— 98-60 200 170-— 197-20 300 255-— 295-80 400 340-— 394-40 500 425'— 493- — 600 510 — 591-60 700 595- — 690-20 800 680"— 788-80 900 765- — 887-40 1000 850-­986- — Dupla Elastic gallérok ki­zárólag a Goldberger divat- áruházban kaphatók. 423 5-* Kik pályáztak a rám. kát. kántori állásra Néhai boldogemlékü Takácsi/ Lajos gyulai kántor elhalálozása folytán megüresedett kántori állásra eddig a következők adták be pályázatukat: Takácsi/ Béla, néhai Takícsg Lajos fia Pdlfg Pál, borosjenői káatortanitó Babócsag János, győri székesegyházi kántor Schrádi Pál, nagykárolyi kántor 7örök Mihály, kétegyházi kántor Bődg József, tatai nyug. áll. iskolai igazgató Kádár László, nagybitonyi kántortanitó Wagner Alfréd, eleki kántor, a m. kir. Opera tagja. Balassa Rezső etyeki kántortanitó Hussár László nagyváradi székesegyházi karnagy Az angol kormány a doniniu noküa akarja terelni a munkanélkülieket. London, julius 27. Az alsóház a napok­ban 331 szóval 151 szavazat ellenében elve­tette a munkáspárt bizalmatlansági indítványát, amelyet azárt terjesztett elő, mert elégedetlen a kormánynak a munkanélküliség ellensalyo- zására tett intézkedéseivel. A vita folyamán Sir Henry Croft, az iparosok egyik vezére, határozati javaslatot terjesztett elő, mely sajnálkozással állapítja meg a munkásság és a liberálisok állásfog­lalását az ellen a tervezet elleu, amelynek alapján a kormány az ipar támogatása érde­kében a helyi vámtételek leszállítását rendeli el. Ezt a javaslatot az alsóház 305 szavazattal 136 ellen elfogadta. Curchiil kincstári kan3ellár a vita során kijelentette, hogy a kormányt főleg a szén­bányászok ügye foglalkoztatja. Az egym Ilié munkanélküli között 250.000 azoknak a bánya­munkásoknak a száma, akik belátható időa belül nem számíthatnak munkaalkalomra. Anglia könnyen elláthatja a rendes széuter melést 250—300.000 munkásra csökkent lét­számmal, sőt 50 000 tonna túltermelési e is képes A széakereskedelemaek nagy szüksége van a szénfeldolgozó ipar erős felvirágzására. A kormány által kidolgozott tervezetnek, amely a helyi adótételek és vasúti szállítási d jak mérsékléséről gondoskodik, elsősorban az « célja, hogy az ipar súlyos helyzetén könnyít­sen. A munkanélküliség további csökkentése érdekében a kormány 600 000 fontot szán arra, hogy évenként 2500 fiú, 7000 nőtlen, illetve hajadon munkás és 2500 munkáscsalád kivándorlását tegye lehetővé a szénvidókről a do nimumokbeli gyarmatokra Einek a te­lepítésnek előkészítőse céljából a kormánynak egy képviselője kiutazik a domíniumokba. „Soha még birodalmat agy mag nem rágalmaztak .. Francia beismerés, amely — későn érkezett. Az „Echo de Paris“ cimü párisi lap vasár­napi számábau Charles Bonuefon vezető helyen hosszabb cikket ir Jugoszlávia belső helyzetéről. A teljesen szerbbarát cikk során a következő ér­dekes beismerés siklott ki a francia publicista tolla alól : — Soha még birodalmat ngg meg nm rá­galma stak, mint a Habsburgokét. — A Habsburgok birodalma életszabályokat adott alattvalóinak anélkül, hogy belenyúlt volna az életükbe, — kifejlesztette bennük a kötelesség­tudást anélkül, hogy elvette volna tőlük az éiet vidámságát és örömét Minden csodálatos tö­kéletességgel működött, pedantéria és germán gőg nélkül A német faj nehézkes képességei a latin katolicizmuson szűrődtek át. íme, még a francia publicista is kénytelen elfogulatlan pillanatában beismerni, hogy az osz­trák-magyar birodalmat rágalmak alapján Ítélték meg, — kár, hogy ez a b úsmérés már jóval Trianon után érkezett. Somogyi Gynláné tánctanárai) ezidei karzataik befejező ünnepélye és nagy- szabi4ii vizagabálj a augusztus hó 4-én, szonetton este pontosan 8 órai kezdettel lesz meg­tartva az Újvárosi Kirben. -403 1-1 Az esztenasni hnt izein 1 Irta: CSURA MIKLÓS. Személyek: II Rákóczi Ferenc Bercsényi Miklós Székely követ Esze Tamás Károlyi Sándor gróf 2 Rákóczi-apród 8 kuruc táboröltözékben. (Szintér: erdei részlet Esztergom várának hátterével. A jobb színtérre, mintha sátorról lógna, Rákóczi zászlaja nyúlik be Pro Deo et libertate felírással, középütt a magyar címerrel. Világítás szürkület. A függöny felhúzásakor Rákóczi a zászló alatt áll, mögötte a két apród, vele szemben Bercsényi Mik­lós. A fejedelem és Bercsényi tábori öltözetben, páncéíingben s párducos kacagányban.) Bercséngi: Mire a fényes nap még egyszer felsütne, hej! magyar lobogó lesz oda (Esztergom felé mutat) feltüzve. Odafent a tokos nagyon elhivé magát, de miénk a győzelem, a magyar szabad­ságé s a vá» alatt törik már a falat. Esze Tamás palotás ezrede ezer ördög minden labancra. Rákócsi : Csak a testvérharc rémitő arcát ne látnám, de érte azokra száll az átok, kik két­ségbeesett hazánkat fegyvert ragadni kényszeritet­*) Osnra Miklós, a soproni m. kir. reáliskola tanára „A Rákácsi-apródok álma“ címen 7 jelenetben dolgozta fel a nagy Fejedelem életének legjelentősebb mozzanatait. Ebből a nagy tudással, tüzes magyar érzéssé! irt ragyogó irodalmi műből — a szerző szives engedelmével — közöljük a IV. jelenetet, melynek cime : .Az esztergomi kuruc győzelem.. ték. Én a ■ magyar szabadságért fogtam kardot s vagy kivivőm, vagy érte halok meg, ezért nem fogadtam el a lengyel királyi koronát sem, mert magyar vagyok s a veszély a dajkám, magyar föld a bölcsőm. Bercséngi: Pálfynak megüzentem, fegyverrel kezdtük: anélkül ki nem traktáljuk a békességet. Ssékelg köret (jobbról jön, mögötte egy Rá­kóczi-apród s mélyen meghajlik a fejedelem előtt) : Nagyságos Fejedelem ! A felső, közép és alsó feles számú rendek a marosvásárhelyi mezőn Nagyságo­dat az egész magyar haza képében az erdélyi fejedelemségre emelték s a belgiumi és helvéciai respublikáknak példájok szerint II. Apafy Mihályt, mint hazánk romlásának főbb okát, perbe idézték. Az ő Istentől megátkozott guberniuma hozta nya­kunkba a németet s nagy szenvedésben valánk, mert a szegény nemes ember jószága adózott, az húzta a közönséges terhet, azokon volt örökké a marsus és a kvártély. Nem volt kinek panaszkodni Mióta Tököly urunk Törökországba bujdosott, csak nyögtünk és az égre fohászkodtunk Az executor németek a szegénységet csigázták, kinozták, kötöz­ték, sós vízzel itatták a beszolgáltatott pénzért. A bosszú órája ütött s (jobbkezét esküvésszerüen fel­emelve), mi a székelyek nevében ígérjük, hogy Nagyságos Fejedelmünket utolsó szál karunkig híven szolgáljuk mind a csatákban, mind az nyugodt kormányzásban (meghajlik). Rákócsi (kezet fog vele) : Vigye kigyelmed Rákóczi meleg köszönetét a három székely széknek s hogy bizalmuk és szeretetük megszázszorozza erőmet, bizalmamat, hitemet Magyarország szabad­ságának kivivására. (Bercsényi kezet fog a székely követtel s beszélgetve a háttérbe vonulnak, közben jön Károlyi Sándor tábori öltözékben.) Károlgi: Nagyságos Fejedelem ! Fut az ellen, a vérszopó rác s kuruc hajdú a nyomába. Kecske­méten nincs már labanc, nincs ott már rác, ke­mény három napig álltuk a tüzet s most kurucaink egy lábig levágtak minden ellent. Bercséngi (előbb erősen figyelve Károlyi sza­vaira, majd kitörő örömmel): Ismét egy győzelem­mel többet fűzhetünk bele a kuruc dicsőség sok­színű koszorújába. így harcolnak az oroszlánok, ha nem szarvasok vezetik őket. Szatmár, Nagykároly, Bonchida után Kecskemétről is kiszorult a német s mindenütt sarabolta-darabolta nagy kegyetlenül a kuruc sereg a futó labancokat. Esze Tamás (sietve jön s meghajlik): Ve­zérlő Fejedelmünk! Esztergom bástyáin a magyar szabadság aranyos zászlaja lobog magason, hogy messziről mindenki mindjárt megláthassa. Rikócsi (a zászlóra mutatva): Pro Deo et libertate, Istenért és szabadságért indultam harcba, Istennek köszönhetem ezt a győzelmet is Vele a poklokon is erőt veszek, nélküle a dicsőségben is elveszek. BercsényiEnnyi örömhírre engedje meg Nagyságos Fejedelmünk, hogy a kaszaboló kurucok győzelemittasan eljárhassák Nagyságod előtt a ku­ruc tábortáncot. (Rákóczi fejével int,) Rajta fiuk ! . .. (Nyolc kuruc vitéz zeneszó mellett jön be a színpadra, tisz­teleg, majd pedig eljárják a kuruc tábortáncot. — A jelen­levő kuruc vezérek Rákóczival a balszintérre mennek s áltva nézik végig némán a táncot.) (A függöny legördül.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom