Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)
1928-07-25 / 59. szám
2 Békés 1928 juüus 25. A napsznrásról. A nehezen várt meleg nyár sok öröme mellett kellemetlenségeket is hoz magával. Igaz, hogy általában azt tartják, hogy a nagy meleg ellen nehéz védekezni, mégis kevésbbé jár egészségünk nek ártalmaival a kánikula, mint pl. a hideg tél zord napjai. Az a kérdés tehát, mit csináljanak azok, akiket hivatásuk kényszerít arra, hogy a hőségre való tekintet nélkül kinn dolgozzanak ? Mert bizony a legnagyobb izzadás is kevés sokszor ahoz, hogy a 30 — 40 fokos melegben felhalmozódott hőmennyiséget eltávolítsa a testből és ilyenkor fordul elő, hogy a szervezet hőszabályozása ideiglenesen felmondja a szolgálatot, Az arc kipirul, az érverés megszaporodik, a nyelv forró és száraz lesz, az izzadás helyett a bőr szárazzá, lángolóvá válik, a szemek előtt tüzes karikák táncolnak, az illető elkezd szédülni, esetleg hányinger, görcsök is léphetnek föl, eszméletét veszti és légzése hörgővé válik. Az ilyen embert azonnal el kell távolítani a napsugarak tűző melegéről, árnyékba kell vinni, minden fölösleges szorító ruhájától meg kell szabadítani, hűsítő lemosásokat, borogatásokat kell rá alkalmazni és ha szüksége mutatkozik, mesterséges légzést is kell nála alkalmazni, mig az orvos megérkezik vagy a beteg olyan helyre szállítható, ahol szakképzett orvos segítségét lehet igénybe venni. Biztos, hogy az edzettség és megszokás sok tekintetben enyhítheti a veszedelmet, hiszen gondoljunk csak a nagy Alföldön aratási munkát végzőkre, akik sokszor 14—16 órát dolgoznak egyfolytában, tekintet nélkül arra, hogy mit mutat a hőmérő. Igaz, hogy a gyakorlat folytán nagyon tisztában vannak azzal, milyen táplálék és életmód az, amelyet folytatniok kell. Mindamellett a modern egészségvédelem megkívánja, hogy a munkának ezt az ártalmát megfelelő kényelmi berendezkedésekkel igyekezzünk kiküszöbölni, mert ma már nagyobb érték az ember, hogysem ilyen elemi csapásnak kitegyük az egészségét gondatlanul, mikor oly könnyű ellene védekeznünk. Vasárnapi riport. A.B Erkel Dalkör a városerdőben. A remetei strandon. I. Az égető nap elöl sokan menekültek ki vasárnap délután a kedves városerdőbe az emberek, hogy az abnormális idő kellemetlenségeit elfelejtsék, a hétköznapok sújtó gondjait pár órára elhessegessék maguktól s pihenéssel, okos és kedélyes szórakozással erőt gyűjtsenek a következő hétre. Aranyos jókedv verte fel az erdőt, mosolygós arcú emberek élvezték a nyugalmat s szegény és gazdag egy délután legalább boldog volt. Ezt a hangulatos pár órát felejthetetlenül kedvessé tette az Erkel Dalkör. Kijöttek a kitűnő dalosok messze földön nagyraértékelt karnagyuk: dr. Ko- valssky Róbert vezetésével, hogy a magyar dal szárnyára vegyék a lelkeket. Gyönyörű énekszámaiknak leírhatatlan hatásuk volt. Még a kis madarak is a fákon szeretettel hallgatták a „nagy konkurenseket.“ Mert ők nem irigyek, mint az emberek. II. A vonat és az autók ontották vasárnap a strandoló közönséget Remetére. A forgalom e napon rikordot teremtett. Férfiak, nők süttették magukat az áldott napfénnyel s kerestek enyhülést a jótékony habokban. A remetei csárda egész nap zajos volt a kirándulók jókedvétől s mindenki a legnagyobb elragadtatással beszélt a remetei kirándulásról, a fürdővezetőség nobilis előzékenységéről, a remetei csárda jó ellátásáról. Éppen csak tudósítónkkal esett meg az utóbbi pech Fürdött a jólélek s egy barnára sült fiatal fürdözö folyton preckelte rá a vizet. Türte-türte, de aztán azt mondta a rakoncátlan locspocsolónak : — Öcsém, ne ugrálj, mert megfogom a füledet ! Az pedig kacagva vágott vissza: No de igy beszélni egy urikisasszonnyal ? Tudósítónk ekkor egy erősen molett stran- dolóhoz fordult indignálódva: — Lássa bácsi, hogy néznek ki a mostani lányok! A tekintélyes strandoló felszisszent: — De kérem, annak a lánynak én vagyok — as anyja. 81 I It IS K. Könnyek, — gyötrelmek! Sírok, sírok, siratom a lelkem, Hófehér róssa álmaimat, Bánat könnyes gyermek-imámat, Mindent megbánt régi hibámat, — Vágyaimat! Látom, látom, látom as átkom, Züllött nótát, rut ölelést. — Róssás arcom adtam el érte Minden csókját a lelkemre mérte, — Fente a kést! Érsem, érsem, érsem a vétkem, Lelkemen égő millió bűnt, Égő arccal suttogott bókom, Első vágyó, resskető csókom, — Rég tova tiint! Eljött, eljött, eljött a végem, Kínok, rémek ördöge vár, Visssahosni töiiik a múltat Minden poklok poklára múltat, — Ó nincs csoda már l Sírok, sírok, siratom a lelkem, Rég tova röppent vágyaimat, Csókos, bűnös, ingatag lelkem, Félve titkolt ssiisi sserelmem, Álmaimat! Ölyvedi Vad Ferenc. Személyt ta*r. Dr. báró Apor Vilmos plébános ma este szabadságáról megérkezett s átvette a plébánia vezetését. Vizsgalat a varmegyében. A törvényhatóság területén a hadirokkantak és egyéb hadigondozottak ellátásának megvizsgálására a belügyminiszter Galamb Vilmos miniszteri számvevőségi tanácsost küldött» ki. Halálozás. Megilletödötten vettük a hirt, hogy özv. Dörfler Ferencaé Suhánszky Mária 77 éves korában, hosszas szenvedés után elhunyt. Erről a hosszas szenvedésről sokat lehetne Írni. Valóban hosszas és kinos szenvedés előzte meg a halált, amely szenvedést ő igazi keresztényi hősiességgel tűrt s amellyel nagy lelki erővel és gyenge fizikumának minden megmaradt energiájával küzdött csak azért, hogy családjának csaknem utolsó leheletéig segítsen a mindennapi gondok leküzdésében. Mintaképe volt a jó, a dolgos anyának s panasznélkül nagy fájdalmakat tűrő kereszténynek. Az elhunytban özv. Kulizsák Ferencné, néhai jóemlékü Kulizsák Ferenc volt honvéd százados özvegye és Dörfler István fővárosi jónevü kereskedő édes anyjukat Kulizsák Imre kir. törvényszéki jegyző nagyanyjukat gyászolják. Nyugodjék békében! A.utóolaj és benzinállomás, legjobb traktorolajok STÉBEFLE MIHÁL, Y autószaküzletében. 4S5 4-10 Ma szerdán, julius 25-én Nagy díszelőadás a Cirkuszban. injmnimrnniini ni .....mii.......................nini ibiun.......mi mii.ua A gyulai mentőállomás megnyitása augusztus 11-re elhalasztatott. A gazdáknak gazdasági eszközökkel ellátás». A földmivelésügyi miniszter a helyes talaj- művelés további fejlesztése érdekében elhatározta, hogy az idén is megkönnyíti a gazdák traktor beszerzési törekvéseit. És pedig olyan formán, hogy a 200 holdnál kisebb területen gazdálkodók, illetőleg szövetkezetek traktorokat, ekéket és boronákat anyagi erejükhöz mért hosszabb lejáratú hitelre beszerezhessék. — Bővebb felvilágosítással egyébként a városban kifüggesztett hirdetmények szolgálnak. A csirkefogó. Szenes Bélának ezt a ragyogó ötletességü bohózatát mutatják be a nagymagyar- városi műkedvelők az augusztus 19-én rendezendő népünnepély keretében. A Kereskedők és Kereskedelmi Alkaima- zoftak Társulata ezúton hívja fel tagjait, hogy amennyiben a Szent István-napi ünnepségekkel kapcsolatosan Budapestre kivannak felutazni nagyobb csoportban, úgy szándékukat a legsürgősebben Singer Oszkár főtitkárnál jelentsék be, hogy az 50%-os kedvezményben részesülhessenek. Bejelentendő, hogy mely napon mely vonattal kívánnak fel és visszautazni. Elindulás augusztus 14-től kezdődőiig, visszautazás augusztus 31-ig befejezendő Utat megszakítani nem lehet, gyermekek részére nincsen kedvezmény. Bejelentés legkésőbb augusztus 27-ig. 'Inla'mazzák a közterületek fásítása és virággal díszítése körül szerzőit érdemeket. A belügyminiszter tervbe vette, hogy a közterületek fásítása és virággal díszítése hörül szerzett különös érdemeket, diszes alakban kiállitett elismerő oklevéllel fogja jutalmazni. Ebben az elismerésben mindazok a hatósági személyek, vagy hatósági testületek, esetleg alkalmazottak, sőt magán egyének is lesznek részesiteadök, akik utak, vagy közterek fásítása és virággal diszitése körül kiváló buzgalommal közreműködtek, annak érdekében esetleg anyagi áldozatot is hoztak és ebbeli munkásságuk, vagy áldozatkészségük jelentős eredményeket tud felmutatni. A vonatkozó adatok felterjesztésére a belügyminiszter a vármegyék főispánjait hivta fel, aki viszont a vármegye alispánját szólította fel, hogy a vármegye területén belül a közterületek fásítása és virággal diszitése körül érdemeket szerzett egyének elismerésben leendő részesítése iránt legkésőbb szeptember 1-ig tegyen javaslatot. Inhabit halott magyar, mlut élő román. Nagy Lajos amerikás magyar tegnap vízumot akart szerezni a román konzulátuson, hogy Szilágymegyében élő öreg édesanyját meglátogassa. A román követségen Nagy Lajos amerikai állampolgártól hüségesküt követeltek. Ő kijelentette, hogy Romániának hüségesküt nem tesz, mert inkább halott magyar, mint élő román kiván lenni. Ezen kijelentésére a román követségen megtagadták a beutazási engedélyt az ideiglenesen megszállt területre Megrendszabáfyozz&k n kóbor cigányokat. A belügyminiszter végérvényesen tisztázni akarja a kóbor cigányok kérdését. E célból most körrendeletét bocsátott ki és elrendelte a kóborcigányok adatainak összegyűjtését. A belügyminiszter a hatóságok kötelességévé teszi, hogy a kóborcigányokat vándorlásaikban, ha azt akár munkakerülés akár munkakeresés, vagy valamely foglalkozás céljából is teszik, kötelesek feltartóztatni és a legközelebbi rendőrhatósághoz előállítani. Az országba bejövő idegen csoportokat pedig az országból ei kell távolítani. A rendelet kimondja azt is, hogy a hatóságok a kóborcigányok jelenlegi tartózkodási helyeiről jelentést tartoznak tenni a belügyminiszternek.
