Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-07-21 / 58. szám

4 Békés 1928 julius 21. Házasság. Alvinczi Pálffy Antal József, az Odescalchi hercegi házak gondnoka folyó hó 19-én, Budapesten házasságot kötött Borossy Erzsébettel Tanuk voltak: Fodor Emil ny. állami gyermek- menhelyi gondnok, székesfővárosi csoportvezető ellenőr és dr. Fodor Ernő budapesti ügyvéd. Anyakönyvi hírek Születtek: Illés Árpád, Fóroszan Mária, Nádházy Gyula, Geszner Mária. Gombos Anna, Lugzó János, Kiss Erzsébet, Bógyi Teréz, Búj Erzsébet, Pölöskey Erzsébet, Nagy András. Házasságot kötöttek: Vincze Lajos—Pécsi Róza, Pleyer Ernő—Halácsy Ilona, Lukács Géza— Bayer Aranka, Némethy Zoltán—Javoránszky Sa­rolta. Elhaltak: Csörsz Sándor 13 éves, Bánfi Mihály 31 éves, Szabó Imréné Csipák Rozália 81 éves, Schmidt István 46 éves, Leporisz Irén 26 éves, Ungor Imréné Debreceni Mária 61 éves, Szobotlia Mária 17 éves, Fesető Gábor 19 hóna­pos, Treba Tivadar 50 éves, Tövisháti István 10 Monojlovics László 20 éves korukban. A has teltsége, szivtáji fájdalmak és az emésztési nehézségek a természetes „Ferenc József“ keserüviz használata által megszüntethetök és az agy, a szem, tüdő vagy szív felé irányuló vértódulások ellensulyozhatók. Gyomor- és bél­specialisták igazolják, hogy a Ferenc József vízzel, különösen az ülő életmód következtében jelentkező bajoknál, nagyon kielégítő eredménye­ket érnek el. Kapható gyógyszertárakban, drogé­riákban és füszerüzletekben. Szoknyába öl'özött rablflclgányok jártak a napokban Csépán, ahol az egyik tanyában a Holt- Tisza partján a magánosán levő Boris Istvánnénak először jósolni akartak, majd amidőn ez a jóslás­hoz szükséges 30 pengőt nem akarta előadói, kést rántottak elő, hogy igy csikarjanak ki tőle pénzt. Borisné segélykiáltásaira segítségül jöttek a szom­szédos tanyabeliek, aminek láttára az erőszakos jövendömondók futásnak eredtek A csendőrség nyomozza őket. Meghívó. A Békésmegyei Pártfogó Egyesü. let 1928. évi augusztus hó 6-án, délután 6 órakor a vármegyeháza kistermében közgyűlést tart. Ha az Egyesület tagjai ez alkalommal határozatképes számban nem gyűlnének össze, a közgyűlés 1928. augusztus hó 22-én, délután 6 órakor fog megtar­tatni ugyanott, amikor is a közgyűlés a megjelen­tek számára való tekintet nélkül határozatképes lesz Tárgy: Tisztujitás. Az Egyesület tagjait a jelzett közgyűlésre meghívja az Elnökség. GALBÁCS JÁNOS műépítész 22 év óta fennálló tervező irodáját Tusnádfürdöröi szülővárosába Gyulára (Bonyhádi-ui 7, szám alá) áthelyezte. Mindennemű épület és lakásberendezés tervrajzát és költség- vetését mérsékelt áron elkészíti. 451 ! :»v fi Mondscüein-szoiiáia itt. Beethoven szerette a magános vándorláso­kat hegyen-völgyön, árkon-bokron át, ahol a külvilágról leljesen megfeledkezve, nem egy cso­daszép müvéhez nyert ihletet. Egy gyönyörű nyári estén gondolatokba mélyedve járt kelt szülővá­rosa, Bonn környékén. Egyszerre zongora han­gok ütötték meg az akkor még egészséges fülét. A hangok egy közeli villából hangzottak. A mes­ter csodálkozva állott meg helyén, mert művész- kezek az ő egyik kompozicióját játszották. El ienélhatatlan vonzerőnek engedve, belépett a nyári lakba, felment a lépcsőn és kinyitotta annak a szobának ajtaját, ahonnan a hangok jöttek. És azután eibüvölten megállót! a küszöbön. Sze­meit egy poétikus szépségű kép bilincselte ie. A holdfénytől elárasztott szobában egy ifjú mintegy 16 éves leányka ült a zongora előtt — Te vagy az, kedves apuskám ? — kér­dezte ekkor a leányka, mikor meghallotta az ajtó nyitását, azonban nem fordult hátra, hanem folytatta a játékot. Csak amikor a darabot be­fejezte kelt föl a helyéről, néhány tétovázó lépést tett előre és igy szólt: — Gyere már ide édesapém és engedd, hogy megöleljelek, Hiszen én nem siethetek az üdvözlésedre Beethoven közelebb lépett és mélyen meg­rendülve állott meg. A kisleány gyönyörű arcá­ból két tágranyitott, kék, fénytelen szem meredt feléje. Most megértette a helyzetet: a leányka vak volt. És a zenetitán nemesen érző szivét mély sajnálkozás töltötte el, meiy egy fájdalmas felkiáltásban tört utat magának. A leányka most tudia meg, hogy egy ide­gen ember van a közelében. Gyermeteg hangjá­ban félelem reszketett, amikor szivszorongva kér­dezte : — Kicsoda ön uram ? Nem az atyám ? — Nem — válaszolt Beethoven, — de ne ijedjen meg gyermekem, mert én barátja vagyok, akit játékának büvhatása idecsalt és aki eljött, hogy önnek köszönetét mondjon azért, mert alkotásának ilyen beszédes kifejezést adott. — Hogyan, Ön maga Beethoven ? — hang­zott a világtalan leányka ajkairól az örömteljes felkiáltás, de kialudt szemeibe hirtelen forró köny- nyek tódultak. Majd igy folytatta : — Óh, mily boldogtalan vagyok én, hogy oly közel tndom magamhoz és még sem láthatom azt a férfit, akit szivem egész melegével szeretek ! Két esz­tendő óta, amikor egy súlyos betegség meg­fosztott a szememvilágától, a zene az egyetlen vigasztalóm. Nélküle talán meghalnék kétségbe­esésemben. És főleg az ön müvei azok, amelyek elfeledtetik velem a számomra láthatatlan világot és bánatomat s amelyek engem magasabb szfé­rákba emelnek fel . . . Ekkor Beethoven mély megindultsággal igy szólt: — Szegény gyermekem, ön, fájdalom, nem láthat ugyan, de hallani fog engem . . . És ezzel odaült a zongorához s a kimond hatatlan fájdalmas érzések, melyek lelkét mar cangolták, a Mondschein szonáta csodálatos hang­jaivá sűrűsödtek lelkében. így született meg abban a magasztos órá­ban a nagy mester alkotó fantáziájában ez a holdvilágpoézistől átitatott remekmű Fligl József. Óh, tavasz!... Hová lettél óh tavasz? Vágyódom ntánnad, Bár tudom — csak emléked — Emléked él szivemben. Hol vagy tavasz kezdete? óh enyhe napsugár, Hol vagy te reménysugár ? Hol — talán a múltban már ? . . . Virágoknak hónapja Hová hajtá szellő Bóditó illatodat, Mely akkor ggóggként hatott. . . Hová lettél óh tavasz ? A boldog percekkel. Az édes emlékiddel. Óh, percek!. . ■ Óh, emlékek!. . . Knapp János. A rtoák városában. Paris ! . . . Már rég elhagytuk Európa egyik legnagyobb világvárosát és a íorró ju iiusi napon röpítve visz minket az express Lisieux feló. A világváros zaja itt elül A vo­nat megéli és több zarándokkal együtt én is elfogódó lélekkel szállók ki arra a helyre, annak a városnak kőkockáira, ahol nem is olyan régen a rózsák szentje, kis szent Teréz lépegetett. Itt vagyok végre. A lelkem és szi­vem tele van azzal a bájos, sok történettel, amely a kis szentet, az uj kor tiszta lelkét kö­rül veszi. Lisieux ... A város igénytelen, de annál megkapóbb és szeretetteljes. A házak, a kőfalak, a kis kertek mind megannyi em­lékei a múlt századnak és bátran elmondhat­juk erről a szépséges helyről, hogy Norman­dia legszebb kegyhelye. Nem is olyan messze az állomástól beláthatatlan sorokban menetelő zarándokokkal találkozunk, akik áhitatos szív­vel, megtisztult lélekkel sietnek a cél felé, hogy odaboruljanak kis szent Teréz hamvait őrző koporsóhoz. Már itt is vagyok. A kis ka­nyargós utcában Feltűnik a templom előtti téren a kis szent hófehér márványszobra, kö­rülvéve illatos virágok ezreivel. Egy percre megállók a szobor előtt és az ájtatos zarán­doksereg ajkán felharsan az ének ... kis szent Teréz, légy közben járónk és segíts meg minket . . . Innen bemegyek a templomba, letérdelek és imádkozom. A főoltárnál van a ró­zsafakoporsó, amsly egy üveg vitrinben van elhelyezve. A koporsó fölött azúrkék párnán nyugszik élethűen elkészített viaszalak. kar meliták egyszerű ruhájában A mosolygós arc homlokát rózsakoszoru övezi. Balkezében fe­szület, jobbjában pedig tartja azt az arany­rózsát, amelyet a Szentatya ajándékozott. Utána átmentem a relikviák termébe, amely­nek közepén ott látjuk a kis szent óletnagy- ságu képét. A termet üvegszekrények veszik körül, amelyek kis szent Teréz emlékeit őrzik. A velem együtt érkező zarándokok lelkűkkel simogatják az emlékeket, könnyezve, megha­tódva nézik azokat a néma tárgyakat, ame lyek annyit, oly sokat beszélnek a kis szentről. Ide várják a magyarokat Az első ma­gyar nemzeti zarándoklás Lisieuxbe szeptem­ber 5-ón indul. Érinti Münchent, Párist. Innen tovább utazva mennek a zarándokok Lisieux­be. L;sieuxból visszatérnek Páiisba, majd vissza felé útjukban Baselt, Zűriedet ósWient érintik. Rósztvóteli dij III osztályon 330 pen gő, II. osztályon pedig 500 pengő. Jelentkezni a zarándoklásra az Országos Katolikus Szö­vetségnél (Budapest, Ferenciek-tere 7 ) lehet. E rovatban közöltökért felelősséget nem bállal a szerkesztőség. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetetlen jó uram temetésén részt vettek és ezzel mély fájdal­mamban osztoztak, továbbá kartársainak, hü barátainak, azon kedves családoknak, kik drága uram koporsóját virággal elhalmozták és iránta érzett szeretetüket nyilvánították, őszinte köszönetét mondok. Gyula, 1928. julius 20 án Özv. Schmidt Isivánoé 452 i~í és gyermekei. Tőzsde. Zürichben a magyar pengőt QO'48-al jegyezték. Valuták 1 Angol font 28 10 100 Szokol 17 04 100 Dinár JO'lO 100 Dollár 572 70 100 Fr. frank 22 80 100 Lei 3 52 100 Lira 30 45 100 Márka 137 55 100 Schilling 8115 100 Sv.„frank 11090 Uj búza 77 kg Uj rozs — — Uj árpa — — Sörárpa — — Zab uj — — Köles — Tengeri — — Korpa — — Repce — — Gabonaárak 27*95—28T0 2425—24*50 2400—24 50 3300—34 00 23-25—2350 3280—33-20 29 65—29*95 22-25—22-50 42-50—4300 Ferencvárosi sertésvásár Árak: F.atal könnyű 1*55—1'60, nehéz 1*61-1-63

Next

/
Oldalképek
Tartalom