Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-07-21 / 58. szám

Szombat Gynla, 10568. Julius 31. LX. évfolyam 58. szám. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fül. Vidékre ... 3 P 20 fül Hirdetési dij előre fizetendő. PMJTIKAI, TAKKAD ALMI ÉS KÖZÖAZDÍKZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér 7. sz. Dohay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szftm ára 12 fillér Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Léhák és könnyelműek. A világháborúnak, — mely olyan pazar gazdaságban termelte a babért, árnyéka is volt. Mert a ravaszság ki­formálta azoknak az embereknek brigádját, akik lógtak minden bajtól és azután segítettek a cseheknek, mikor a hazatérő hősöket fosztogat­ták a lúgosok. Elmúltak, de helyet­tük születtek az élet frontjának lógó­sai Akik minden komoly munka elől meglógnak és nem akarnak bele­törődni abba a gondolatba, hogy az élet nehéz és nem tűr rugódozást és egyszerűséget parancsol. A lapok telve vannak intelligens iskolázott szélhámosokkal s a rend­őri krónika sokszor történelmi neve­ket vet felszínre a salakban. Csak kettő a nagyobbak közül. Pesten a dunai fürdőket beteken át fosztogatta valaki. Utazol a villamoson s mig oldalt nézel, valamelyik csirkefogó már viszi az órádat. A másik a reti- kült kapja ki. A pesti strandon a detektívek egy jónevü jogászt értek tetten, amikor a más zsebéből a pénz­tárcát kivette. A másik? Öreg házas­pár örökbe fogadta a szende nőt, a kis bak fis rokont, aki akár Hófehérke, szemlesütve járt. S egy hónap múlva a leány „fiubarótjával“ kirabolta jó­tevőit s mérget kevert az édesanyja helyett második anya italába. Az első zsákmány 20 ezer pengő körül volt, de nem elégedett meg vele: ment tovább. Többre vágyott s ott rajta- csipték. Lehetne többet is idézni a ma krónikájából, mely a bűnözésnek, ziil- löttségnek, hálátlanságnak iskolapél­dáit mutalja. A jogász, aki fosztogat, megdöbbentő. Valahogy ezelőtt úgy ért meg az ember az iskolapadjain, hogy ha éppen nem formálódott is spártai jellemmé, de mindentől irtózott, ami másé. S légióként a bűn gondo­latától. Ha éppen élni nem tudott, el­bujdosott s eltemetkezett valamelyik idegen nagy- város emberforgatagá­nak tömegsírjába. De semmiesetre se állt ki a placcra, hogy a külszínt őrizve, éjjel, vagy az elhagyott nap­pali öltözőkben zsebeket operáljon. Mindent a nyomorúságra kenni nem lehet s a háborút meg a forradalmat bűnbakul előszedni. A küzdők és küzködők heroikus korában még uj erkölcsöknek, uj erényeknek kell megszületniük, ne­hogy a züllés oly területekre hara- pózzék el, hol a művelődés, a tudás és különleges nevelés még fokozot­A gyulai Dürer ünnepség után dr. Luppe nürnbergi főpolgármester az alábbi szívélyes hangú levelet intézte dr. Varga Gyulához, városunk polgármesteréhez : Igen tisztelt Kartárs Ur! Még mindig a Gyula város által rende­zett lélekemelő Dürer-ünnepélynek, valamint az én végtelen kedves fogadtatásomnak és megtiszteltetésemnek a hatása alatt állok. Nürnberg város tanácsa folyó hó 11 én tartott ülésében igen élénk megelégedéssel és hálával fogadta az ón Dürer-ünnepélyre és gyulai fogadtatásomra vonatkozóan tett jelen­tésemet és különös örömének adott kifejezést azon megtiszteltetés miatt, amely Nürnberg városát az én díszpolgárrá megválasztatásom, valamint egy utcának Nürnbergi utcának elne­A Newyork Times egyik most érkezett számában jellemző kis történetet olvasunk a Romániában dühöngő szabadságról. A neve zeit amerikai lap a következőket írja; — A világsajtónak végre sikerült tórdre- kónyszeriteni a román kormányt abban a harcban, amelyet már évek óta viv a román kormánnyal a sajtószabadság érdekében. A külföldi és a bukaresti lapok szervezetei ki­mondották a khántánt konferenciája előtt való napokban, hogy bojkott alá helyezik a kon­ferenciát, tiltakozásul a sajtó üldözése és a tervezeti sajtórendszabályok ellen. Kimondot­ták, hogy nem vállalnak semmiféle funkciót tabb önfegyelmet feltételez, Nem Írjuk a kor rovására a tüneteket, de rámu­tatunk, mert ezek csak apró eltéve­dések, viszont azonban az a hatal­mas, nagy sereg, melyből a jövő kor­nak apái és alkotó amberei érnek ki, talán ha nőt értünk, akkor a jövő anyái is olyan derék, lelkében edzett, jellemében szilárd anyag, mely meg­állja helyét a megpróbáltatásokban is és a magyar jövő reményét szivé­ben hordva, tud nagy lenni a lemon­dásban. vezésóvel érte. A városi tanács a nagymesternek, Dürer Albert megtiszteltetésében való részvétei ér­zésétől áthatva elhatározta, hogy Nürnberg egyik utcáját »Ajtós Strasse«, a másik utcái- ját pedig »Gyulaer Strasse« névvel nevezi. A városi tanács a nagy Dürer Albert őseinek otthonát akarja ezzel megtisztelni és egyide­jűleg kifejezést kiván adni a magyar és né­met együttes különmunkája iránti vágyának, Ismételt szívélyes üdvözlettel mindazok­ért, amit Önöknél kaptam, abban a remény­ben, hogy Önt nálunk Nürnbergben szemé­lyesen üdvözölhetjük, kiváló tiszteletem nyil­vánítása mellett vagyok az ön igaz hive dr. Luppe sk. és nem folytatnak beszélgetést a konferencia egyik résztvevőjével sem, csak a konferenciára érkező újságíró kollégáikkal. A határozat hiróre a külügyminisztérium megbízottja közölte az ujságszervezetekkel, hogy Titulescu külügyminiszter mindig ellen­sége volt a szigorú cenzúra rendszerének és mindent el fog követni, hogy Dúca belügyr minisztert rávegye a helyzet enyhítésére. Eddig a pikáns kis közlemény, amelyből azt a vigasztalást meríthetjük bogy a világ­sajtónak ugyan beszélhet Románia a maga nagy sajtószabadságáról, a világsajtó már na­gyon is ismeri azt a szabadságot. CIRKUS AMERICAN-A nürnbergi főpolgármester levele Gyula város polgármesteréhez. Milyen a román sajtószabadság?

Next

/
Oldalképek
Tartalom