Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-07-14 / 56. szám

2 Békés 1928 julius 14. nagyobb fölháborodást Mexikóban a népszerű jezsuita atya, Pro kivégzése keltette. Ráfogták, hogy bombát hajított Obregon tábornokra, pedig Obregon tábornok a „merénylet“ idején 83 mér- főldnyi távolságban tartózkodott. Rév Fergusont egyébként a mexikói katonai barakkban arra akarta rávenni a katolikus egyház­tól elszakadt nemzeti egyházbeliek egy „püspöke“: vallja azt, hogy a vele bebörtönzött katolikus papok politikai összeesküvés részesei. Jutalmul püspöki méltóságot Ígértek neki Fergusonnal egyébként nem kegyetlenkedtek, de azt csak annak köszönhette, hogy angol alattvaló. Zarándokhalom, országzászló) emléktábla lord Rothermerenek és Mussolininak. Szent István napján déli fél 12 órakor a székesfőváros Szabadság terén a községek szent rögei az ország zarándokhalmává egyesülnek. Eb­ben a pillanatban megszólal az ország minden templomának minden harangja, megáll minden köz - lekedés és félárbócra kerül az országzászló Nagy- magyarország címerével, „így volt, igy lesz“ fel­irattal. A szószékes ereklye és zászlótartó emlék­művére két márványtábla kerül. Az egyik lord Rothermere cikkének „Magyarország helye a nap alatt“, a másik Mussolini kijelentésének „Egy szerződés nem lehet sírbolt“ a megörökítésére. Ugyanekkor leplezzük le az emlékmű egy kicsiny példányát, melyet ugyancsak a községek szent földjével megtöltve, mint nemzeti ereklyét küldött­ség viszi ki az egyetemi ifjúság kíséretével Ma­gyarország nagy barátjának, lord Rother mer ének Londonba. Az avatáson résztvesz az egész ország és az ünnepre érkező ezer amerikai magyar zarán­dok. Miért is ezúton már most felkérjük a közsé­gek t. elöljáróságát, hogy az ünnepélyen képvisel­tessék magukat. Kérjük egyben azon községek t. elöljárósá­gát, ahonnan ezideig a félkilogramm földet a hősi- halottak sírjáról és történelmi helyről, vagy ilye­nek hijján a templom, temető vagy községháza földjéből még nem küldték fel, hogy azt julius 30-ig a gyűjtőhelyre (Országos Mezőgazdasági Kamara Budapest, V. Szabadság-tér 10.) beküldeni méltóztassanak, mert az ország zarándokhalmából nem hiányozhatik egy község szent röge sem. Az előkészítő bizottság. Egymásutáu Ítélik el a csehek az ártatlan magyarokat. A kassai törvényszék Aradi Zsolt magyar diákot, aki a budapesti egyetem tagja volt, a köz­társaság ellen irányuló szövetkezés miatt egy évre és ezer csehkorona pénzbüntetésre Ítélte. Az elitéit magyar állampolgár. A pozsonyi törvényszék kedden Asztalos Má­tyás kisvárdai lakost kémkedés gyanúja miatt 8 évi súlyos börtönbüntetésre Ítélte el jogerősen. A pozsonyi törvényszék Yattay Lászlót más­félévi fogházra Ítélte, mert állítólag Magyarország javára a felvidéken kémszolgálatot teljesített volna. A kézmüiparosok biztosítása ősszel kerül a Ház elé. A kézmüiparosok biztosításáról szóló törvény- javaslat előkészítő munkálatai már folyamatban vannak és a népjóléti miniszter kijelentése szerint az már az ősz folyamán a törvényhozás elé is kerül. Az erre vonatkozó statisztikai adatokat maga az IOSz készíti el A szövetség ezúton is felkéri tagjait, hogy a statisztikai lapokat, ame­lyeket már szét is küldöttek, minél előbb töltsék ki és küldjék be. Levelek a nagytáborból. Keszthely junins 8. Befejeztük a táborépitést. Ez elég sokat je­lent. Állnak a sátrak, fennlobog a zászló, füstöl a konyha: Szabó Sanyi remeke. A csapatmun­kákat befejeztük, kezdődik a tábori élet. Előttünk áll annak sok sok szépsége. De tartsuk be az időrendet. „Zajos“ gyulai búcsúnk eredménye az volt, hogy a vaggonban hangos szót nem lehetett hallani, tekintettel a berekedt torkokra. így tudtuk meg, hogy az ének­lés kiváló altatószer. Éjszaka ? Aludtunk, Csak reggel volt zavar. Még azok jól jártak, akik kalapjukat, cipőjüket keresték, de akadtak olyanok is, akik lábukat, karjukat keresték. Még szerencse, hogy szom­szédjuk, vagy egy-egy szalmazsák alatt és egyéb fantasztikus helyeken rátaláltak. így azután a Keletin mindnyájan leszállhattunk egy-egy csésze forró kávét inni. Minthogy időnk volt, Pestre is besétáltunk. Nagy melegben, hosszas tolatás után, ké­séssel értünk Keszthelyre. Táborunk jó levegőjét egy kis fenyves, szórakozásait a közeli Balaton, jó kedélyét pedig a fiuk aranyos, derült hangu­lata biztosítja. A Balatonra vonatkozólag meg kell nyug­tatnom a mamák aggódó szivét. Jó kétszáz mé­tert kell befelé mennünk, hogy térdig érő vízben lehessünk. A felügyelet ennek ellenére is a le­hető legnagyobb. Naponta egyszer, nagy meleg­ben kétszer fürdünk. Táborunk közvetlen közelében futball- és futópálya van, ahol állandóan folynak a csatáro­zások. A futball-meccs az egész csapat bevoná­sával történik, de csak addig játszunk, mig az eredmény döntetlen. Ez talán először furcsának látszik, de megmagyarázza az, hogy nem a győ­zelemért és dicsőségért, hanem a szórakozás ked­véért játszunk. Meg kell még emlékeznem táborunk egyet­len és nagy veszedelméről, a szúnyogokról. Az első rohamot pénteken este kaptuk, Egyidejűleg indult meg a roham a mentőláda szalmiákkész- lete ellen. Csakhamar rájöttünk azonban, hogy a szalmiákkal szemben csodálatosképen különös szimpátiával viseltetnek a szúnyogok. így azután megadással türtük sorsunkat. Álláspontunkat Vízvári Gabi klasszikus tömörséggel fejezte és fejtette ki : — Ha én minden rámszálló szúnyogra rá ütnék, csakhamar agyonverném magam . . , Nagy asztalkopogtatások közt irom le, hogy a szúnyogok pár nap óta nem jelentkeznek. Szép napjaink kedves befejezései a poetikus tábortüzek. V*10-kor lefuvás és a szellős sátorok­ban boldogan, vidáman alszik el és hazaálmodja magát sok sok kis cserkészgyerek . . . (Legközelebb a szórakozásokról is beszá­mol :) Konkoly Kálmán. A gyulai soílőrök. Lapunk egy barátjától kaptuk s közöljük az alábbi levelet: Jgen tisztelt Szerkesztő ur ! Nem tartozom azok közé, akik mindig és minden áron kritizálni szeretnek s életük leg­nagyobb gyönyörűségének tartják, ha valahol hibát találnak s a szúnyogot palam et publice elefánttá fújhatják fel Tudom, hogy minden, ami körülöt­tünk van, emberi gyöngeségekről tanúskodik, de hát jó és rossz együtt: igy kerek a világ. Itt van, teszem, ez a gyulai sofförkérdés. Kritizálják a sofföröket, megvádolják lelkiismeret­len hajtással, törvénykijátszással s olyan hangon beszélnek róluk, hogy maholnap csak végrendelet elkészítése után ül fel némelyik ijedezö polgártárs az autóra. Én. — igen tisztelt Szerkesztő ur, — sokat járok autón. S nem passióból, hanem üzleti ügyeim Autógarázs, autószaküzlet, folyós tsapófial autóalkatrészek, autójavítás, auióolaj és benzinállomás Siélerl Iá! ÉÉffiitts Városház-u. 19—21. I 4*6 1—1 ('■ lebonyolítása miatt. Igaz, hogy én is gyakorta lázongtam egy-egy gyulai soffőr ellen, de nem a száguldozás miatt, hanem azért, mert egy-egy rendkívül fontos ügyem elintézése végett gyorsí­tani akartam a hajtást. S ezt nemcsak a város területén nem tudtam elérni soha, — ahol minde­nütt rendőr figyeli az autók sebességét, — hanem a város területén kívül sem. Mert, amint az egyik soffőr mondta, jobb későn érni Gyulára, mint korán az árokba! Azt a soffőrt, aki égető napon, fagyos tél­ben, éjjel-nappal a mi szolgálatunkra áll, aki min­den idegével, tudásával és ügyességével azon van, hogy utasa biztonságban érezze magát s e mellett célját a lehető gyorsan elérje, illik talán annyira megbecsülni, hogy tisztes munkájáért ne szóljuk le, ne kritizáljuk csak azért, mert mi kákán is csomót keresünk, vagy gyomor- és -májbajosok vagyunk. Én, Szerkesztő uram, mondom, sokat ülök autóban, de soha semmi kifogásom nem volt egyik gyulai soffőr ellen sem Jómodoru. derék, józan, Szolgálatkész emberek, akik eddig még karambolt nem csináltak és nem utaznak a „pasas“ zsebére se nappal, se éjszaka. Sőt, hogy önmagamat ismételjem, én csak azért haragszom rájuk, mert nagyon is lassan hajtanak. De ebben is nekik van igazuk. Érzik a felelősség súlyát és törvénytisztelő emberek. Tisztelet, becsület a gyulai sofföröknek ! Szerkesztő urnák stb. Gyula, 1928. jul. 12. (Aláírás.)“ Pansio-elöadás. Kedden ünnepi estje volt a gyulai Erkel Ferenc színkörnek. A sok felszínes színdarab és operett után eljöttek Gyulára a budapesti Nemzeti Színház művészei, hogy itt is előadják Grébau: A mi Urunk Jézus Krisztusról szóló Passio-ját, A legfenségesebb tragédia elevenedett meg a szín­padon a színjátszók nagyszerű játékában, drámai átélésében s az evangéliumi szellem csodálatos megérzékitésében. Az előadásról csak a legnagyobb elragadtatás hangján emlékezhetünk meg, amint az előadáson a társadalom minden rétegéből meg­jelent közönség is általános megelégedésének adott kifejezést a drámai mü egyes kiemelkedő, pompás jeleneteinél. A szereplők — Krisztus szerepét csodálatos színekkel megrajzoló Abonyi Gézától — a legkisebb szerep alakítójáig egyformán helyükön voltak s ez a ragyogó ensemble méltó volt a Nemzeti Színház hagyományaihoz s az előadott tragédia fenséges szelleméhez. Őszinte elismerés illeti a körút lelkét és megrendezöjét: vitéz Ga- ramszeghy Sándort, a Nemzeti Színház művészét, akinek bátorságát, merész vállalkozását csak tisz­telni lehet Hősies célt tűzött ki: Krisztus-tragédiát ad most, nyáron annak a vidéki közönségnek, melynek ízlését az üzletes színházi szellem meg­fertőzte. Terve sikerült. Hódolat illeti tehát, nem bírálat. Ant óolaj és benzinállomás, legjobb traktorolajok STÉBEFLJL MIHÁLY autószaküzletélben. 435 ’—10

Next

/
Oldalképek
Tartalom