Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-06-02 / 44. szám

LX. éviofiyam 41 szán» Szombat Cäynla, 1928. Junius 2 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill Hirdetési dij előre fizetendő. r r POLITIKAI, TAKSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAI! HKTILaP. Szerkesztőség, kiadóhivatal t Gyulán, Templom tér 7. sz. Dohay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szánt ára 12 fillér Felelés szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton­Mmma fiaiéi életben. — A Békési Hírlap egyik cikke. — Békésvármegye közönsége rá­szolgált arra, hogy egykicsit törőd­jenek vele. Dolgozott, lelkesedett, sza­vazott. Most adót fizet és vár, szó nélkül türelmesen. Ebben annyi ünne­pélyesség van, a hétköznapi felfogás­nak oly fölébe magasodás, hogy mél­tán reflektálhat figyelemre. A most élő emberek nagyrésze pedig keresve-keresvén a népszerű­séget és köztiszteletet, nem ritkán magára engedi disputáim a mások szokásait, felfogásait, sőt még gon­dolatmenetét is gyakran, ruhaszabá­sát pedig mindig. így megy át sok minden csendesen a konvencióba, mi­vel ez a megfontolás terhétől meg­ment. A közvélemény helyét lassan­ként elfoglalja a néma töprengés. Ebben a várakozásban, ebben a némaságban, megszólal: egy hang! Azt mondja, hogy a vármegyei életben mindenkinek megvan a ma­ga véleménye. Ne felejtsük el soha, hogy a köztudat mindennél erősebb, hatalmasabb bírálója tetteinknek. Ez a köztudat sokszor szótalan, néma, de mindig él. A hang, mely a Békési Hírlap­ból fakad, erős, tiszta, acélos és mély. Aki pedig megadta, az: Faragó László a Hirlap főszerkesztője, Békésvárme­gye törvényhatóságának széleskörű köztiszteletben és szeretetben álló tagja. A széleskörű tiszteletet önzet­len közéleti munkássággal, a szere- tetet mások megbecsülésével szerezte. Méltán érez magában erőt arra, hogy a maga esze szerint gondolkozzék és a maga lábán járjon. Sohase adja meg magát feltétlenül az áramlatok árjának. Megteszi lényegtelen dol­gokban az engedményeket a többiek­nek, igen. ügy viselkedik, hogy a vele való érintkezés határozottan kel­lemes, ezentúl azonban sem kijege- cesedett nézeteit, sem magasabb er- kölcsiségét, sem elhatározásait nem engedi át zsákmányul más hangu­latának. Ezúttal Kovacsics főispánnak Major ügyvéd, megyebizottsági tag ellen indított rágalmazási pőréről be­szél — férfiasán, higgadtan, tárgyi­lagosan és komolyan, annyira, hogy előtte letesszük a tollat és átadjuk a szót a Békési Hírlapban megjelent cikkének: „Erről az egész ügyről, aki ismerős, tájé­kozott a vármegyei életben, mindenkinek meg­van a maga véleménye s igy megvan nekünk is. Sokkal mélyebben gyökerezett bajok ezek, mint gondoljuk s a most lezajlott per csak kiiobbanása volt egy lappangó hangulat- feszültségnek, mely vármegyénk közéleti at moszfóráját évek óta nemcsak foglalkoztatja, hanem nyugtalanítja is Pedig ugyancsak szükségünk volna a nyugodt, higgadt alkotó munkára, egymás kölcsönös megbecsülésére és összetartásra Sem hatalmi ssóval, sem taktikázásokkal nem lehet megnyugvást, összhangot terem­teni. Mindenkinek van joga, de mindenkinek van kötelezettsége is. Minél nagyobb a jog, annál nagyobb a kötelezettség, a felelősség is! Ne felejtsük el, hogy a kostádat minden­nél erősebb, hatalmasabb bírálója tetteinknek, sőt még palástolható szándékainknak is. Ez a köztudat sokszor szótalan, néma, de mindig ól s ébren őrködik azon, hogy kiki érdeme szerint előbb-utóbb megkapja a magáét. Ha nincs rá ok, ne bántsunk senkit, ne bántsuk tehát a főispánt sem. Sarat minden­kire lehet dobálni, de azt nem szabad, nem illik tenni. A magánélet nehéz viszonyait, bizony sokszor kényszerítő helyzeteit, nem szabad, nem illik íölhányíorgatni, kiteregetni sem a főispán, de bárki esetében sem. Viszont a közélet integritását, tiszteletét, a közfunk­cionáriusok tekintélyét fenn kell tartania, biztosítania keli mindenkinek, de legeslegelső- sorban magának a közfunkcionáriusnak. Itt már nem lehet alkudozni s nem lehet mellék­tekinteteket figyelembe venni. Közhivatalok­ban, közügyekben, általában a közélet terén igazságosnak, következetesnek, minden ellen­szenvtől, vagy pajtáskodó rokonszenvtől mon- tesitettnek, higgadtnak kell lennünk s úgy a méltányosság, jóakarat, mint a szigor dolgá­ban mindig, mindenkivel szemben az egyenlő elbánás elve szerint kell eljárnunk Ha pedig komoly ok van rá, hogy puri- fikáló munkát végezzünk, azt is úgy végezzük, hogy a köztudottal soha ellenkezésbe ne jussunk s hogy az a magasabb, mindenek lelett álló közérdeket ne sújtsa, sőt kizárólag csakis a magasabb közérdeket szolgálja Rokkant-nap Gyulán. A vasárnap délelőtti urna és perselygyüjtés. Nagyszabású népünnepély a Göndccs-népkertben Este a színkörben János vitéz előadása. Dr. Kovacsics Dezső ünnepi beszéde. A magyar kormány nagyszabású szociális politikája tagadhatatlanul mindent megtesz a háború okozta nyomorúság enyhítésére. S ha ez a tiszteletreméltó gondoskodás sok téren gyönyörű eredményeket mutat is fel, egy pon­ton erős kihagyások észlelhetők. A hadirok­kantak, hadiözvegyek és hadiárvák megható és hatalmas seregének nehéz helyzetére gon­dolunk. A csonkaország kormányának pénz­ügyi ereje kevés ahhoz, hogy ezt a minden tiszteletre és gondoskodásra érdemes, a há ború szörnyűségeitől legerősebben sújtott osz­tályt talpraállítsa. A társadalom feladata, hogy szociális tevékenységével, áldozatkészségével segítséget nyújtson azoknak, akik mindenüket feláldozták a világháborúban és mindenüket otthagyták, ott vesztették a harcban mind­nyájunkért. Ne feledjük, mindenki adósa a hadirok kantáknak, özvegyeknek és árváknak ! . . . Hisszük, hogy Gyula városára a leg­szebb napok egyike virrad fel vasárnap. — Ünnep, amikor jót tehetünk, amidőn könnyek helyébe napfényes sugarat vetíthetünk a bá­gyadt arcokra. Habár tudva-tudjuk a mostani gazdasági helyzet ijesztő nehézségeit, ez a nap nem ment fel senkit, se gazdagot, se sze gényt, hogy hazafias kötelességének adóját le ne rójja a haza legerősebben sújtottjainak. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadi­árvák nemzeti szövetségének gyulai csoportja di-zelnökónek, dr. Kovacsics Dezső főispán­nak és fővédnökének, főispánunk nejének ve­zetésével hatalmas arányú mozgalmat indított meg a társadalom minden osztályában, hogy a vasárnapi Rokkant-nap a gyulai hadigondo­zottak javára fényes eredményt mutasson fel. Délelőtt 9 tői 1 óráig nyilvános gyűjtés lesz urnákkal és perselyekkel. Az urnagyüj- tőket nemes munkájukban Gyula város társa­dalmának jótékony hölgyei támogatják s itt is, mint az előkészületek minden mozgalmá­ban a gyulai Szoc. Misszió kiváló tagjai ve­zetnek. De részt vesznek a város bájos és jószivü urleányai is ebben a nemes akcióban, amikor perselyeikkel kedves támadást intéz­nek a pénztárcák ellen a hadigondozottak segítésére. Mint végtelenül népszerű és érdekes dol­got említjük meg, hogy minden egyes urna helyet a katonazenekar sorba vesz s ott hang­versenyt rögtönöz. Hisszük, hogy a gyűjtés a legszebb ered­ménnyel zárul 8 legközelebbi számunkban tekintélyes számok fogják jellemezni Gyula város társadalmának jószívűségét. Délután fói 3 órakor veszi kezdetét a népkertben a nagy népünnepély, ahol egyes sátrakban a gyűjtött élelmiszerek, italok és tombolatárgyak várják a közönséget. (Itt meg­jegyezzük, hogy a gulyás és sörözősátor már délelőtt is rendelkezésre áll) No és a szórakozásokat se felejtsük ki. Lesz pedig: Kaosavadászat, függőtekepálya, asztali bábjáték, amerikai árverés, póznamá­szás, lepónyevós, lisztfuvás, fazéktörés és zsák- bafutás. Örömmel jegyezzük fel, hogy meglepően értékes és szenzációsan érdekes tárgyakat gyűjtőitek össze már eddig is a hölgybizott­ság ezzel megbízott tagjai Elismeréssel adózunk előre is a nagy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom