Békés, 1928. (60. évfolyam, 1-103. szám)

1928-04-28 / 34. szám

Szombat «yilft, 1028. április 28. IfX. évfolyam 31 ElMzctézi árak : Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre ... 3 P 20 fül. Hirdetési díj előre fizctendó. szám. POLITIKAI, TÁÜÜAJÍAJJU ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér 7. se. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellem: részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissz» Egyes szén tra 12 fillér Felelés szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Az öngyilkosság széruma Tágra nyílik a szemünk a csodálkozástól. Külsőleg mindnyájancsak azt az életet is merjük, mely ©lőttünk kínlódik, hol fölemel­kedik, hol lebukik, néha elmosolyodik, máskor elfakul, de legtöbbször a szenvedés, keserűség és a gond által válik egyhangúvá és szó moruvá. Van azonban egy másik élet: a belső, melynek egyes fülkéiben as Elet orvosai tanácskoznak, figyelnek, statisztikáinak. Ha ezekbe, egyes intézkedésen keresztül bepil­lantást nyerünk, ekkor a kulissza titkai előtt néha csodálkozással áll meg a napi esemé­nyek krónikása. Az országos sajtó különös hirt hoz, — melyet mi fenntartással közlünk, mert várjak, •őt reméljük reá a cáfolatot, — egy ankét­ről. Az öngyilkosság elleni tanácskozás­ról. Ennek tárgya és eredménye állítólag egy nagy rendelettervezet, mely szerint 15 napi elzárással büntetnék azt, aki az öugyilkos nevét, vagy öngyilkosságának körülményeit és részleteit nyilvánosságra hozza. Igaz, van még más is a tervezetben, több hasznos, komoly ás méltánylandó gondolat. Mindazonáltal ezek nem lépnek ki annyira a rendelettervezet ke­reteiből, mint az az intézkedés, mellyel a •ajtót akarják megakadályozni az öngyilkos­ságok közlésében. Mert ez nem kevesebbet jelentene, minthogy megtalálták a szörnyű szociális rákbetegségnek a szérumát, sőt meg­találták az öngyilkosság kórokozóját is, amely többek között nem más, mint talán a nyomda- festék f ! Nem követjük azokat, akik a hirt keserű humorral kisérik. Viszont nem látjuk be, hogy az ujságközleméuyek elnémitásának az volna a következménye, hogy a nép nem fogja tudni, milyen sok az öngyilkos. Az sem lehet igaz, hogy az öngyilkosság számban nagyon csök­kenni fog, ha nem számíthat a részvétnek sajtó utján való megnyilatkozására. Azt meg éppen abszurdumnak tartjuk, hogy oktatni és tanítani lehetne hallgatással az embereket és éppen a társadalomnak ama szenvedőit, akiknek kétségbeesésüknél csak reménytelen­ségük nagyobb. Nagyon jól tudjuk, hogy a társadalmi bajokat egyszerre meggyógyítani: megbirha- tatlan feladat, részint, mert olyan terheket és munkát jelentene, amit sem az állam, sem a társadalom el nem bir, részint és főleg azért, mert az emberek nagyrésze napjainkban nem ér rá »laborálai.« De még jobban tudjuk, hogy nem jó orws as, aki tüneti keseléssel akarja a beteget meggyógyítani. Mit ér vele, ha a beteg lázát elnyomja, de az okot, mely a lázat felidézte, nem orvosolja ? Ai öngyilkosság kihatásait a mi törve- nyeiuk régóta felismerték, mert büntetni reu' delik az öngyilkosságra való rábírást, az ezzel egyértelmű felbujtást, az öngyilkosnak szer, vagy eszköz szolgáltatását, sőt gyakorlatunk az öngyilkosságban való részességet, mint ön­álló vétséget ismeri, mely az abban való to­vábbi részességet nem zárja ki. Mindezek ellenére mégis azt látjuk, hogy az öngyilkosságok száma emelkedik és emel­kedése : immár nemzeti veszedelem. Nagyon megengedjük, hogy a hivatalos szerveket, meljek »az öngyilkosok rédelmé«- nek mindenesetre jelentős címével szeretnének hadjáratot indítani az öngyilkossági járvány ellen, a legjobb indulat vezérli. De ugyan­akkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a jóindulat egymagában nem elég és azok a fegyverek, melyeket a hadjáratban használni akarnak: gyengék, rozsdásak, hasznavehetet­lenek. Nem az öngyilkosság ellen kell felvenni a harcot, hanem annak okai ellen. Nem az ellen kell küzdeni, aki megírja az öngyilkosságot, hanem az ellen, ami elő­idézi. Nem gondolják, hogy az offenziva iránya téves ? Hogy a harcot inkább a munkahiány és a munkanélküliség ellen kellene megindi­Athéni jelentés szerint Korintbusban egyetlen ház sem maradt épen. A város nagy­szerű antik történelmi emlékei mind elpusz­tullak. Az antik szobrokból semmisem maradt meg. Az antik műemlékekből mindössze Apolló Sajtóban és az ország házában, a köz­élet legtekintélyesebb tényezőinek ajkán döb benetes nyilatkozatok hangoznak el az er kölcstelenség kultuszának mindszembetünőbb féktelensége miatt. Bár a szennyes ár hatal­masan kömpölyög, hogy zöldelő, tavaszi ve téseinket elborítsa, nem esünk kétségbe, mert egymás után emelkednek a gátak, amik fó- kentartják és visszaverik a zugó áradatot. VjrágoB májusban, Magyarország Patro nája gyönyörű hónapjának első vasárnapján tani ? Nem tapasztalják, hogy az élet heve» polémiát folytat & statisztikával ? Nem látják, hogy a gazdasági helyzet milyen mozdulattá« és a drágaság frontja veszedelmesen meg­merevedett ? És amint a világháborúban esz­tendőkön keresztül egy táborban sem volt egység a szövetséges operációk körül, — ugyan&zonképpen napjainkban, külön hadmű­veleti egységként jelentkezik a beruházási politika, a szanálási politika, az adópolitika, i tőbbtermelési politika, a vámpolitika, a taka­rékossági politika ? ! Holott mindez szorosa« összefügg. Egyik feltételezi a másikat. Sőt ne adj Isten, egyik hátbatáoiadhatja a másikat. Az öngyilkosságok számának növekedése és gyarapodásának oka nem a nyomdafesték, nem az újságíró, hanem inkább talán a meg­élhetés nehézsége. Az aggasztó pangás, mely­nek akadályaiba lépten nyomon megbotlunk. A vevő nélkül szomorkodó boltok. A néma műhelyek. A tengődő üzemek. A haldokló gyárak. A házbérek. A súlyos drágaság. A megbénított vállalkozási szándék. A szárnya- szegett munkakedv. A fogyasztásra képtelen szegénység. A dermesztő erőtlenség. Talán inkább ezek a kórokozók ? A szérum pedig ezek ellenszere. Aki est a statisztikát javítja, aki ezt a bajt orvosolja, aki a kétségbeeső lélek sötét­ségét remény által bevilágítja és aki a beteg­ben a bizakodást fellobbanija: as az igazi orvos. A többi csak — csodadoktor!! temploma állotta ki úgy ahogy a földrengést. Malia falunak mintegy húsz házát egy újabb földrengés elpusztította. Emberáldozatok: nincsenek. nek ősi bitükről s bódolattai hajtsanak fejet az égi királynő előtt, akinek hófehér palástja oly sokszor borult védőn és áldón a fekete magyar éjszakára s akinek csillagszeméből sugárzott mindig a hajnal, a Magyar Feltá­madás ! A kongregációé nap hatalmas plakátjai hirdetik már a nagy napot. A program mböt felemlítjük dr. Lindenberger János kormányzói a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület IV. hetibetét évtársulatának befizetése. j| Felvilágosítást ad és előjegyzéseket már most elfogad az intézet. -.i s-§ Korintbusban egyetlen ház sem maradt épen.-A görög földrengés borzalmai. Kongregáció» nap Békéscsabán. Békésvármegye Maria-kongregációinak ünnepe május 6-án. Békósvármpgye Mária-kongregáctói gyűlnek össze Békéscsabán, hogy bizonyságot tegye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom